A katonai junta, amiről csak néhány éve mernek beszélni a törökök
Az 1980-as puccsot követő katonai junta legalább olyan véres és kegyetlen volt, mint az erőszakos káosz, aminek pontot tett a végére.
Az 1980-as puccsot követő katonai junta legalább olyan véres és kegyetlen volt, mint az erőszakos káosz, aminek pontot tett a végére.
Egyre feszültebb a hangulat a Földközi-tengeren, amióta a török Oruç Reis kutatóhajó Ciprus és Kréta szigetei között kezdett földgázmezők után kutatni, egy olyan területen, amit Görögország és Törökország is saját kizárólagos gazdasági övezetének tekint.
Erdogan megpróbált kinevelni egy vallásos nemzedéket – nem sikerült.
A – görög nevén – Hagia Sophiában tartott első ima során a vallásügyi miniszter régi ottomán hagyományt elevenített fel, amely a török közvéleményt is megosztotta.
Líbia két részre oszlik: a többek közt Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emirátusok és Oroszország támogatta Haftár tábornok csapatai feszülnek a „Nemzeti Megállapodás Kormánya”, valamint az azt támogató Katar és Törökország ellen.
A török kormány mindent megtesz, hogy saját politikai céljaira használja fel a járványt: szükségkórházakat záratnak be, kenyérosztást tiltanak meg és adománygyűjtéseket lehetetlenítenek el. A legújabb célpont a kisebbségek.
A török elnök a gazdaság rendbetétele helyett inkább ismét a szólásszabadság korlátozásával van elfoglalva.
A legvitatottabb kormányzati kezdeményezések között találjuk a „pedofiltörvényként” elhíresült javaslatot és a szakszervezetek tevékenységének felfüggesztését.
Katar és Szaúd-Arábia eleinte közösen támogatták a szekuláris arab rezsimek megbuktatását. Arról viszont már más elképzelésük volt, hogy kiket is látnának szívesen az egykori diktátorok helyén.
A terrorizmus fogalmát kimerítő támadást a HDP szerint valószínűleg garázdaságként fogják kezelni.