Cenzúrázott forradalom – Erények, hibák és vétkek a Most vagy Soha! c. filmben
A Most vagy Soha! nem próbálja megérteni 1848 üzenetét, és fájdalmasan keveset feltételez a nézőről.
A Most vagy Soha! nem próbálja megérteni 1848 üzenetét, és fájdalmasan keveset feltételez a nézőről.
Hogy mi volt a véleménye a Márciusi ifjaknak, ennek a kis, radikális csoportnak a korszak Magyarországáról, arról sokat tudhatunk meg Marczius Tizenötödike című lapjukból, amely ma 174 éve jelent meg.
Az 1892-ben létrejött Lengyel Szocialista Pártban zajló viták közül kiemelkedik kettő, amely 1905-ben sorsdöntőnek bizonyult: az együttműködés az orosz szocialista szervezetekkel és a fegyveres erőszak kérdése.
A Lengyel Szocialista Párt eszméi, gondolatai a mai demokrata rendszerkritikusoknak is üzennek.
Magyarország aktívan harcolva, a győztesek oldalán fejezte be a világháborút, de ezt a – mégoly szimbolikus – tényt a Rákosi-, és Kádár-rendszereknek sem állt érdekében felidézni.
A magyar elit tudatába sokkal inkább a magyar paraszti kultúrának valami giccses, „úrias” interpretációja ment át, az, ahogyan a főurak és dzsentrik látni szerették volna „alattvalóikat” és a magyar kultúrát.
Akárcsak a 2019-es gdański merénylet, Gabriel Narutowicz meggyilkolása 1922-ben szintén arra figyelmeztet minket, milyen károkat tud okozni a közbeszéd eldurvulása, és milyen könnyen átmehet egy karaktergyilkosság fizikai gyilkosságba.
A függetlenséget szocialisták és nacionalisták széles összefogása harcolta ki, a nap akár alkalmas lenne a közös ünneplésre is. November 11-e – a Magyarországról is ismerős nemzeti feledés jegyében – mégis a Varsóban felvonuló szélsőjobbtól hangos.