Munkásgyűlésekkel és teljes egységben készül a SZAKSZ és a KKSZ, a két autóbuszos szakszervezet Lázár János legújabb tervére. Dobi István SZAKSZ-elnök szerint sok mindent elérhetnek a három megyében az átállás során, még ha a liberalizációt megakadályozni nem is áll jogukban.

Kedden derült ki, rakétagyújtással gyorsítja fel a Lázár János-féle Közlekedési- és Építési Minisztérium három megyében a Volánbusz feladatainak magánvállalkozók felé való kiszervezését. Ahogyan az erről szóló híradások fogalmaztak, Győr-Moson-Sopronban, Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben az eddig az állami Volánbusz és MÁV egyesített cége által szervezett, de a buszosok által ellátott megyei, helyközi közlekedést minél hamarabb alvállalkozókra bízná a kormány. Ahogyan azt ágazati értesülések korábban is feltételezték, Lázár János kedden a nyilvánosságot arról tájékoztatta, a jövőben a menetrend szerinti helyközi járatokat „versenypiaci szereplők” működtetnék a nagy állami cég, a Máv Szesza (Személyszállítási Zrt. – a szerk.) megbízása alapján.

A miniszter a tervvel kapcsolatban a keserű pirulához némi cukrot is kevert, megígérte ugyanis: „azoknak a vállalkozóknak, akik átvennék Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg vagy Győr-Moson-Sopron megye autóbuszos helyközi közlekedésének üzemeltetését, vállalniuk kell, hogy az állam által a közeljövőben vásárolt 1000 autóbuszon felül további 700 új járművet állítanak forgalomba. A beállítandó járművekkel szemben egyértelmű elvárás, hogy azok magas színvonalú környezetvédelmi és biztonsági szabványoknak feleljenek meg, illeszkedve a Volán egységes arculati és műszaki specifikációihoz.”

A három megyében két szakszervezetnek van a volánbuszosok körében erős jelenléte, egyikük a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ), a másik pedig a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ). Dobi István SZAKSZ-elnök a Mércének elmondta, a korábbi várakozások miatt Lázár bejelentése „nem lepte meg” őt, és most szakszervezete és a KKSZ teljes egyetértésben a fellépés mellett döntöttek. Dobi szerint már eleve az, hogy a javaslatban csupán a három megye szerepel, eredmény, hiszen a maximális tervek ennél átfogóbb liberalizációról szóltak.

Emlékeztetett, a Volánbusz évekkel ezelőtt megnyerte a közszolgáltatási szerződést, majd egyesült az ugyancsak állami MÁV-Starttal, később ebből egy egységes cég (MÁV SzeSza Zrt.) lett, ami most is közszolgáltatásként biztosítja a helyközi közlekedést. A KKSZ és a SZAKSZ már körülbelül 6 hónapja „együtt mozognak” így most a liberalizációt megelőzően is

azonnal munkásgyűlések szervezésébe kezdtek az érintett három megyében: Debrecenben, Nyíregyházán és Győrben tartanak majd hamarosan ilyeneket.

A gyűléseken az elnök szerint első körben a munkavállalók kérdéseit várják, amelyekre válaszokat keresnek. Hangsúlyozta viszont, a magáncéges átállás nem járhat azzal, hogy a dolgozóik által eddig kiharcolt bérszínvonal, juttatások és üzemanyag-takarékossági bónusz sérüljenek, így ezt az álláspontot mindenképpen képviselni fogják.

A konkrétumok kapcsán Dobi István hangsúlyozta, a miniszterrel előzetes egyeztetések már történtek, és mivel a volánosoknak, például a Gemenc Volán OrangeWays számára történt privatizációja kapcsán rossz emlékeik vannak az ilyesféle műveletekről, Lázár azt is megígérte a szakszervezetisek számára, a mostani liberalizáció „nem második OrangeWays történet” lesz. Akkor a sajtó is beszámolt arról, az OrangeWays mögött álló üzleti körök megkapták ugyan az állami Gemenc Volán feladatait, de pénzhiány miatt szinte azonnal megszorításokba kezdtek, sok járat kimaradt, később alvállalkozókat is bevontak, akiket végül a magántulajdonosok nem tudtak kifizetni. Lázár János most Dobi elmondása szerint megígérte, ez a fiaskó annak ellenére sem ismétlődik meg, hogy ismét piaci szereplők után nézne a kormány.

De ki lehetne még emelni a BKK-KV példáját is, itt a  Tarlós-féle városvezetés 2011-től szervezte ki a budapesti helyi tömegközlekedés jelentős részét az akkor még VT-Arriva néven működő, ArrivaBus-nak, egy nyugati multicég leányvállalatának. Itt viszont a bérhelyzet olyan sanyarúvá vált, hogy 2017 tavaszán már csak nagyszabású BKV-sztrájk eredményeképpen tudtak a dolgozók béremelést kiharcolni. A tapasztalatok szerint tehát a tömegközlekedés liberalizációja mindenhol komoly kihívásokkal jár a dolgozók szempontjából.

Dobi István szerint az ő lehetőségeik is korlátozottak, hiszen emlékeztetett: a jelenleg hatályos magyarországi jogszabályok szerint ők mint szakszervezet nem szólhatnak bele abba, ha az állam eladja vagy kiszervezi magáncégnek a munkahelyüket, csupán arra jogosultak, hogy a váltás során a munkások jogai, bére és juttatásai felett őrködjenek.

Ezzel párhuzamosan Dobi azért jelezte, az alvállalkozói pályázati kiírás még nem történt meg, azt az előtt egy hónappal kell a minisztériumnak mint fenntartónak az érdekképviselet felé jeleznie, hogy a pályázatot kiírja majd.

Problémákat ugyanakkor már most is felvetett a szakszervezeti vezető:  mint elmondta, a kötelezettség, amely szerint az új, pályázaton nyertes cégeknek vállalniuk kell a flotta maximum egyéves, újszerű vagy új buszokra való lecserélését, azt is jelenti, hogy a Volánbusz alkalmazásában jelenleg dolgozó műszaki, szerelőcsarnoki karbantartó állomány egy részére ilyen mértékben feltehetően nem tartanak majd igényt az új alvállalkozók ebben a munkakörben. A SZAKSZ álláspontja szerint ezekre a problémákra új munkakörbe való átvezénylések és nem elbocsátások útján kell megoldást találni.

Dobi elmondta, a munkáltató Volánbusz hangsúlyozta számukra, elbocsátásokat a kiszervezések után sem terveznek majd.

Az előfordulhat, hogy „Nyíregyházáról Miskolcra” vezényelnek át műszaki karbantartókat, akiknek más munkakört ajánlanak majd fel.

Erős alkupozíciót kell létrehozni

Dobi mindehhez hozzátette, ezentúl a Volánbusznál már megszerzett bérek, juttatások, térítések rendszerét meg kell őrizni:

„Együtt kell maradnunk ebben a helyzetben. Ha akár a felmondások letétbe helyezésével a szakszervezetet bízzák meg ezzel a tárgyalással, akkor ismét előnyös kollektív szerződéseket tudunk kötni.”

Hangsúlyozta azt is, ez jelentős erő a szakszervezetek oldalán. Ha egy új alvállalkozó ugyanis azzal szembesülne, hogy a volánosok közül szinte mindenki felmond egy megyében, rendkívül problémás, sőt, egyenesen lehetetlen lenne számára új sofőrök után nézni a szolgáltatás fenntartása érdekében. Ezért Dobi szerint ez egy erős alkupozíció.

Emlékeztetett, a 2023. decemberi – 2024. januári SZAKSZ-sztrájk során a 70 százalékos részvétellel érték el a jelenlegi, hozzávetőleg előnyös munkafeltételeket és bért. „Az a lényeg, hogy a cég ne egyenként vadássza le a munkavállalókat, hanem egységben léphessünk fel a kollektív szerződésünk érdekében” -magyarázta a Mércének a SZAKSZ-elnök.

A munkásgyűléseken Dobi elmondása szerint a két szakszervezet közös álláspontot ad majd elő, amely szerint a szervezett (nagyjából 60%) és szervezetlen munkavállalóknak egységesen meg kell bíznia a SZAKSZ-ot és a KKSZ-t a képviselettel. A liberalizációs folyamat előrehaladtával, még több kör gyűlést is kívánnak szervezni, ahová szakértőket, munkajogászokat is meghívnak majd.

„A munkavállalók nem lehetnek a folyamat kárvallottjai.”

„Nem azt mondom, hogy mindent el fogunk majd érni, amit szeretnénk, az utazási kedvezmény a dolgozók számára például kormányzati döntés kérdése. A munkavállaló az áthelyezés utáni 30 napban viszont mondhatja azt, mégsem kíván az új helyen dolgozni. Ezt a jogot már bíróságok, sőt a Kúria is megállapította.”

Így a szakszervezeti vezető szerint, ha a munkavállaló átvezénylése után jelentős sérelmet szenved, elállhat az új munkaviszonytól. Nem csupán arról van szó, hogy esetleg túl messzire kell az új munkához költözni, de arról is, megkapja-e az új helyen a régi bért, az üzemanyag-takarékossági juttatást, az év végi lojalitási bónuszt és az összes többi, béren kívüli juttatást is.

Az esetleges tulajdonosváltás nem jelenti azt, hogy a sztrájkjog változna. Mint Dobi elmondta, a vasúti közlekedésnél súlyos sérelem, hogy csupán a miniszter hagyja jóvá a sztrájkmenetrendet. Az autóbuszosok esetén a 66 százalékos „elégséges szolgáltatás” még valódi sztrájkot is lehetővé tesz, okoz valódi fennakadást és a közvélemény is észreveszi – tette hozzá. Dobi végül hozzátette: bízik a munkavállalók bölcs döntésében és az egységes fellépés erejében is, még akkor is, ha a kiszervezéssel a helyzet változik.