Nicușor Dan, Bukarest főpolgármestere fölényesen megnyerte a megismételt romániai elnökválasztás második fordulóját. A független jelölt vasárnap a szavazatok közel 54 százalékát szerezte meg, összességében 800 ezerrel több szavazatot kapott, mint az ultranacionalista ellenfele, aki az első fordulóban behozhatatlannak vélt előnnyel végzett az első helyen.
Nem csak illem
A szélsőjobboldali-kisebbségellenes George Simion veresége megnyugtató.
Kivált fontos leszögezni, hogy a fasizmus visszaverésében a romániai magyarság döntő módon vette ki a részét. Hargita megyében Simion támogatása a tíz százalékot sem érte el (Csíkban a választók 93 százaléka, Udvarhelyszéken 95 százaléka támogatta Dant…), de Kolozs megyében, Marosban, Arad és Fehér megyékben is fölényesen nyert a független jelölt. A győztes köszönete nem csak illem kérdése: a romániai magyarság mozgósítása páratlan volt – nem mellesleg amiatt is, hiszen Magyarország kormányfőjének befolyásával is szembe kellett szálljanak.
Bíznunk kell benne, hogy a most feltámadt politikai szenvedély nem ül el és nem lohasztják le.
Ugyanakkor a képviseleti rendszer válságáról árulkodik, hogy a választásra jogosultak egyharmadát a magasra srófolt elvárások, a Romániát immár fél éve mozgató elnökválasztás különös fordulatai, a szélsőjobboldal előretörése, az állítólagos „európai értékek” megrendülése és a veszély, miszerint Románia „letér az európai útról” – hidegen hagyták. A vasárnapi részvétel így is kiemelkedő abban az államban, ahol az elnökválasztások és parlamenti választások keveseket látszanak megszólítani. Ám ez csak azt jelenti: a politikai aktivizmus eme korlátolt formája a választásra jogosultaknak csak a kétharmadát képes mozgósítani.
Legyártva
Miután a politikai ügyek rendezésének régi módját képviselő szociáldemokraták az a kétszeri elnökválasztás mindkét első fordulójában a játéktér szélére szorultak, a választási lehetőségek tovább egyszerűsödtek. Az egyik oldalon Simion, aki kihívást intézett a rendszerváltás óta megrögzült politikai instanciák ellen, miközben a társadalmi feszültségeket etnikai-faji problémává kívánta átalakítani; a másik oldalon pedig a liberális, azaz jobboldali Dan, akire eposzi jelzőként ragadt rá az „EU-pártiság” (ebben a formájában szintén jobboldali elköteleződés), s a társadalmat átható feszültségeket a politikai ügyek technokrata-elitista megmenedzserelésének ígéretével kívánta orvosolni.
Ami itt föltűnő, hogy a képviseleti rendszer az alternatívák legyártása során a baloldaliságot sikeresen kiiktatta.
Ebben a tekintetben Romániában semmi meglepő nem esett, éppen csak beérte az európai folyamatokat. Adódik az összevetés a filigrán Emmanuel Macronnal, aki megnyerő mosollyal roncsolja a munkajogokat és a parlament kikerülésével viszi át a nyugdíjkorhatár emelését, hat oda az új-kaledóniai elégedetlenség letörésére – s a kevésbé rossz választásnak tűnik, de csak a szélsőjobboldali kihívójával szemben.
A kisebbik rossz politikája: íme a képviseletiség alternatívaképző ereje.
Kétségkívül az is visszafogta a részvételi szándékot, hogy az elnökválasztás első fordulója után „külföldi befolyás” címén az eredményt az alkotmánybíróság megsemmisítette, a győztes Călin Georgescut pedig „alkotmányellenes tevékenység miatt” kizárták a részvételből, ami azt a benyomást erősíthette, hogy a nép egyszerűen rosszul választott, szedje ráncba magát, gondolja meg még egyszer, mit is akar valójában.
Kijön a matek
Dannal kapcsolatban a fenti vádak aligha fogalmazódhatnak meg. A neves párizsi École normale supérieure-en matematikát tanult tudós főpolgármesterként a békétlenségek elsimításának, a háttéralkuknak a mestere. Ezúttal is gyakorolhatja magát: független jelöltként voltaképpen egyik parlamenti pártra sem támaszkodhat biztosan.
A fogarasi születésű Dan 2011-ben fogott bele a politikacsinálásba, amikor először indult a főpolgármesteri székért. Egy éles szemű kritikusa már az akkori kampányolása során megjegyezte, hogy a fölső középosztály, a „civilség” várakozásainak beteljesítőjeként tűnik fel. A személye alkalmas arra, hogy kiélezze a kihívóival szembeni ellentéteket a „jó-rossz”, „civilizált-civilizálatlan” hívószavak mentén. Iulia Popovici arra intett, hogy
„Dan imázsa mára olyan víziók és elvárások gyűjteményének letéteményese lett, amelyeknek semmi közük a politikai lehetőségekhez, hanem csupán egy moralista hozzáállás … a »civil társadalom« egy részének jó, rossz és szép ideálját tükrözi”.
Az első alkalommal sikertelenül induló Dan azzal keltett feltűnést, hogy a Tienanmen téren készült ikonikus képpel kampányolt. Dan feltartóztatja a tankokat.
Dan bukaresti történelmi épületek lebontása ellen küzdő civil aktivistaként és a verespataki bányanyitás elleni tiltakozások egyik résztvevőjeként megalapította a Mentsétek meg Bukarestet Egyesület, amely később a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevet kapta, és bejutott a parlamentbe. Pár évvel később a jobbközép-neoliberális párttal elválnak az útjai. Egyes források szerint párt konzervatív és progresszív frakciói közötti belpolitikai nézeteltérések miatt – más források szerint azért, mert Dan nem támogatta a bukaresti Pride-ot, a melegjogok kapcsán elutasító maradt. A szakítás után függetlenként megtartotta parlamenti mandátumát, főtanácsadó lett a fővárosnál, majd 2020-ban és 2024-ben két egymást követő bukaresti főpolgármester-választást is megnyert.
A középosztályi vágyak és fantáziák meghatározóak voltak a főpolgármesterré választása idején is. Az a „nyugatos”, „EU-párti”, „demokratikus”, „hozzáértő” jelölt lehetett, aki eredményesen küzd a korrupció ellen, aki megteremti a főváros ügyeiben az „átláthatóságot”. Dan a befektetők, a vállalkozók és a sikerorientált informatikai cégek jelöltje, aki megfelelő „környezetet” teremt a sufniból induló vállalkozásoknak. Szavazói a városi polgárok, a civilek, a tetterősek. Fő támogatója a konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a neoliberalizmus felé orientálódó USR volt. Hivatali ideje alatt igyekezett az eladósodott főváros költségvetését egyensúlyba hozni, a hitelminősítők elismerése nem is maradt el. Mivel úgy ítélte meg, hogy a kerületi polgármesterek túlságosan nagy költségvetéssel bírnak a főpolgármesterség kárára (túl sokat költenek a járdaszegélyekre és az útfelújításokra), a második ciklusát a kerületekkel való torzsalkodás határozta meg.
Az elnöki terveiben a főpolgármesteri tevékenysége folytatására ismerünk: Az állami intézmények modernizálása, a korrupció elleni küzdelem és az innováció előmozdítása áll a programja középpontjában. Célul tűzi ki az adóhatóság digitalizálását, a bürokrácia csökkentését (ezt Simion is szerette volna), valamint a feltörekvő technológiák és az olyan hagyományos ágazatok támogatását, mint az energia és az autóipar.
A folytatás
A választások idején Romániában járt Aris Roussinos újságíró megjegyzi az UnHerd műsorában, hogy Simion és Dan szavazói közti különbségek szembeszökőek. Dan szavazói kifogástalan angollal válaszoltak neki, uniós zászlót lobogtattak vasárnap esti eredményvárón. Ám a neoliberális konszenzus, a szociális háló kirojtosodása, a szakszervezetiség szétverése, a megszorításos politikák térnyerése vezetett ahhoz is – mint Borbély András a Mércén megjelent írásában figyelmeztetett –, hogy a középosztály alatti rétegek releváns, „szalonképes” politikai képviselet nélkül maradtak, ahová Simion befurakodhatott.
Így már érthető, hogy a megismételt elnökválasztás kampányában Danék kritikája Simion állítólagos „oroszbarát” hajlamaira összpontosított. Az általános kritika helyett a masszív tömegpszichológiai nyomásgyakorlás uralkodott.
Románia félelnöki rendszere alapvetően korlátozott jogköröket biztosít az elnöknek, ám a gyakorlatban ezek a hatáskörök – beleértve az igazságügyi és hírszerzési tisztekre való kinevezést is – az elnököt megkerülhetetlen figurává teszik.
Ezért különösen fontos, hogy Dan már bejelentette, hogy Ilie Bolojan ügyvivő elnököt, a liberális párt vezetőjét nevezi ki egy „nemzeti egységkormány” élére. Amint azt mind Bolojan, mind Dan jelezte, e kormány fő célja az lesz, hogy mérsékelje a költségvetési hiányt és elősegítse a katonaság korszerűsítését. Mi ebből megszorításokat hallunk ki.
Bolojan már a választások előtt hangsúlyozta, hogy a katonai költéseket is növelni kell az oroszországi fenyegetés miatt. A WSWS tudósítása szerint vasárnap esti első beszédében Dan kijelentette, hogy a legfontosabb prioritása az lesz, hogy felmérje, „hol tartunk a biztonság és a ReArm program terén” (utalva az EU által támogatott újrafegyverkezési kezdeményezésre). A Politico pedig megemlíti, hogy Macron elnökkel egyeztetve Dan hangsúlyozta, hogy az Európai Unió védelmi erejének összehangolását „nagyon erősen” támogatja.
A parlamentben a szélsőjobboldal az uralkodó ellenzék.
