Törvénybe foglalna egy rakás veszélyhelyzeti rendeletet a kormány, így többek közt az ukrajnai menekültek segítésének megnyirbálását is bebetonozná. Ezzel törvényi szinten is megvonnák a lehetőséget nagyrészt kiszolgáltatott helyzetű gyerekektől és nőktől, hogy legyen hol lakniuk, mondván: ahol nem lőnek, ott élhető az orosz támadás alatt álló Ukrajna.
A törvényjavaslat múlt heti országgyűlési vitáján elhangzott kormányzati érvelés szerint azért van szükség a rendeletek törvényesítésére, hogy „a veszélyhelyzeti jogalkotással érintett területeken a jogbiztonság” fennmaradjon, ugyanakkor „zökkenőmentes” legyen az átmenet arra az időszakra, amikor a kormány majd megszünteti a háborús rendeleti kormányzást, mert Ukrajna és Oroszország közt beáll a béke vagy legalábbis egy tűzszünet.
Hogy ez mikor lesz, azt nem tudhatjuk, a zökkenőmentesség és a jogbiztonság ráadásul a legkevésbé sem jellemző a Magyarországra menekülő, jelentős részben magyar ajkú kárpátaljai roma családok helyzetére.
A törvényjavaslat szerint „a menedékes, a menedékesként elismerést kérő, az ideiglenes védelemre jogosult, illetve a magyar állampolgár ideiglenes ellátásának, elhelyezésének és lakhatásának támogatására az állam támogatást nyújthat.” A támogatás formáját, feltételeit és összegét a Kormány rendeletben állapítja meg (ez már létező rendelet). A törvény meghatározná a szállásukat elhagyni nem akaró menedékesek kilakoltatásának körülményeit is.
Mint emlékezetes, tavaly augusztusban a kormány egy tollvonással megszüntette az ukrajnai menedékesek nagy részének államilag finanszírozott lakhatását. Azóta a 65 év felettiek és a fogyatékossággal élők kivételével csak azok az Ukrajnából menekülők kaphatnak államilag finanszírozott lakhatást, akik „katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységekből” származnak. Bár adhattak be méltányossági kérelmet a kilakoltatással fenyegetettek, ezeknek nagyon nagy részét elutasította Pál Norbert menekültekért felelős kormánybiztos, rengeteg esetben még a csecsemős, kisgyermekes, vagy várandós anyákat is utcára rakták.
Nyár végén járták be a sajtót a képsorok, amint kb. 120 menekült nő és gyermek ül az utcán a Komárom-Esztergom vármegyei Kocson segítségre várva, miután augusztus 21-én a kormány rendelete értelmében kilakoltatták őket addigi szállásukról. Őket végül a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szállásolta el, azonban május 5-én még nekik is menniük kellett, a szervezet forráshiány miatt felmondta a szerződését a szállásadójukkal: vannak, akik kénytelenek voltak hazamenni Kárpátaljára, ahonnan ha nem is elsősorban a lövések elől menekültek el, a körülmények akkor is élhetetlenek. Mint a Helsinki Bizottság is számtalanszor felhívta rá a döntéshozók figyelmét, a harcokban közvetlenül nem érintett területeken „sincs áram, gáz, fűtőanyag, ott sincs közszolgáltatás és munkalehetőség, ott is ellátási zavarok vannak, ott is felfoghatatlan bizonytalanságban és életveszélyben élnek, ahol nem dörögnek az ágyúk.” A vasárnap utcára kerültek közül a szerencsésebbek meg tudták oldani a lakhatásukat másképp, ám kérdéses, meddig.
Eközben a – nagyon nagy részben gyerekeket és nőket érintő méltányossági kérelmek – elutasítását több tucat érintett bíróságon támadta meg a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A pereket eddig 94-en nyerték meg, köztük 73 gyerek: a bíróság az összes esetben megsemmisítette a kormánybiztos elutasító döntését, és új eljárásra kötelezte Pál Norbertet. Ő viszont – a Helsinki Bizottság szerint nyilvánvaló időhúzási szándékkal – a Kúriához fordult, ahol be is fogadták a kérelmét, így egyelőre nem kell a jogerős ítéleteket végrehajtani, és új, immáron szabályos határozatokat hozni a családok ügyében.
Ráadásul, mint arról novemberben is beszámoltunk, a háború által közvetlenül érintett területeket – vagyis, hogy honnan érkeznek olyan menedékesek, akik ingyenes lakhatáshoz juthatnak – a kormány határozza meg, ami önmagában is abszurd, de ezt a listát tavaly nyár óta egyetlen egyszer sem frissítették,
vagyis a magyar kormány szerint Ukrajna nagyobb része biztonságos.
„Az egész magyar szabályozás sérti az európai ideiglenes védelemről szóló irányelvet. Nem tehetnek különbséget a tagállamok az Ukrajnából érkezők vonatkozásában aszerint, hogy ki honnan érkezett. Az a kötelezettsége a 13-as cikkely szerint a tagállamoknak, hogy szállást biztosítsanak, vagy ezt elősegítsék más módon”
– mondta a Mércének Bakonyi Anikó, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője.
Mindez azonban nem tántorítja el a családok és a gyermekek védelmét oly sokra tartó kormányt attól, hogy immár törvénybe is foglalja: nem jár támogatott lakhatás a kárpátaljai menedékeseknek.
Frissítés, május 21.
Nyertek a Kúrián Pál Norbert kormánybiztossal szemben a kárpátaljai családok.
Elbukott Pál Norbert kormánybiztos akciója, hogy a Kúrián torpedózza meg azt a jogerős ítéletet, amely tisztességes eljárást biztosítana kárpátaljai menedékes családoknak. Most már végleges: a kormánybiztosnak végre alakilag szabályos határozatokat kell hoznia.
Ez azt jelenti, hogy a leírt ítélet átvétele után 30 napja van a kormánybiztosnak, hogy elvégezze a feladatát, valóban egyedileg kivizsgálja a kérelmezők szociális helyzetét, lehetőségeit, és ezek után méltányosan döntsön arról, hogy részesülhetnek-e állami lakhatási támogatásban – adta hírül a Magyar Helsinki Bizottság.
„Bár szerintem az eddig kialakult joggyakorlat alapján amúgy is támadhatatlan volt a törvényszék ítélete, a Kúria példásan gyorsan és dicséretes szakszerűséggel utasította el a kormány kérelmét és erősítette meg a saját gyakorlatát. Ez újra megnyitotta az utat a valóban méltányos eljárások előtt. Sok családnál ez már most is túl késő, vannak, akik kénytelenek voltak visszatérni a háborús Ukrajnába. De maradtak még, akiken sokat segítene, kiszámíthatóvá tenné a jövőjüket, ha lakástámogatáshoz juthatnának”
– értékelte a helyzetet Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
Megszűnhet a sajtószabadság Magyarországon? Akkor nem, ha képesek vagyunk megvédeni! Most rád is szükségünk van! Szállj be egyszeri vagy rendszeres adománnyal, hogy biztosítsuk a Mérce jövőjét!
