Szerdán kiderült, hogy több ezer dolgozót érintő, csoportos létszámleépítésre kerül sor a Dunai Vasműnél. A Portfolio információi szerint az akár a 2600 munkavállaló elbocsátását jelentő intézkedést a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. „f.a.” és a Dunarolling Dunai Vasmű Kft. „f.a.” („f.a.” a felszámolás alatt rövidítése – a szerk.) felszámolóbiztosai jelentették be a munka törvénykönyvének megfelelően – így a nyár közepére sor kerülhet az első létszámcsökkentésekre.

A gyárban tavaly szeptemberben tüntetést tartottak, miután az üzemet 2023-ban felvásárló Liberty Steel közel 2000 munkavállalót küldött állásidőre, és hónapokon át késett a bérek és jutalmak kifizetésével.

A kialakult helyzettel kapcsolatban megkerestük Magyar Zoltánt, az üzemben működő Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökét, aki a Mércének elmondta, a demonstráció óta megkezdődött a Liberty Steel két, a gyár területén működő Kft.-jének felszámolása fizetésképtelenség miatt. Ezt követően több cég is megjelent, de egyelőre „csupán nézelődni”, akik érdekeltek lehetnek a dunaújvárosi gyár teljes vagy részleges felvásárlásában. Április 8-án pedig megjelent a felszámolók által elkészített részvételi pályázat, ami a két kft.-nek a vagyonelemeit értékesíti.

„Egy klasszikus felszámolási folyamat fog most végbemenni, a munkaviszonyokat lezárják, a felszámoló csoportos létszámleépítéssel elküld mindenkit, közben a gyártóeszközöket megpróbálja értékesíteni”

– fogalmazott Magyar Zoltán, hozzátéve, jövő szerdán, április 23-án fog lezárulni a jelentkezés a részvételi pályázatra.

„Tehát akkor fog kiderülni, hogy egyáltalán van-e még jelentkező arra, hogy megvegye a termelőeszközöket, és van-e lehetőségünk a jövőben újra munkába állni, munkaszerződést kötni egy új munkáltatóval.”

Ha az optimális forgatókönyv zajlik le, akkor április 23-ig lesz 2-3 jelentkező, aki megvenné a termelőeszközöket, a gyárat, akkor – külföldi cég esetén – 24-én elküldi a felszámoló az érvényesen benyújtott részvételi pályázók dokumentumait egy nemzetbiztonsági átvilágításra, amire 40 napos határidő van megszabva. Ezután küldik meg a cégek számára az ajánlattételi felhívást, amire a legutóbbi alkalommal 15 napjuk állt rendelkezésre. Majd a legjobb ajánlatot tevő vásárolhatja meg a két cég eszközeit – ezzel tulajdonképpen az acélgyártást. Legutóbb csupán egyetlen ajánlat, a Liberty Steelé érkezett.

Azzal kapcsolatban, hogy mi történik, ha egyetlen érdeklődő sem jelentkezik jövő szerdáig, Magyar Zoltán úgy fogalmazott:

„Akkor nagyon nagy a baj. Akkor ennyi volt. Az valószínűleg a dunaújvárosi acélgyártás végét jelentené. Nem tudom, hogy elbír-e ez a rendszer még egy folyamatot, még egy pályázat kiírást, maximum állami beavatkozás jöhet szóba.”

A munka törvénykönyve szerint folyó leépítés folyamat jelenleg úgy zajlik, hogy a szerdai értesítést követően 7 nap áll rendelkezésre a szakszervezeteknek arra, hogy megismerjék az ezzel kapcsolatos anyagokat. Ezután 15 napos tárgyalási folyamat következik – ha ennyi idő alatt sem sikerül megállapodni a leépítés mikéntjéről, érintettjeiről, stb., akkor a munkáltató (vagy a felszámoló) bejelentheti azt. 

Ezután 30 nappal, vagyis a határidők kitöltésével június 9-én közölhetik az első felmondásokat.

A szakszervezet több alkalommal is egyeztetett a Nemzetgazdasági Minisztériummal (NGM), akikkel a felmondás bejelentését követően mérlegelik a további lehetőségeket, amelyek jelen állás szerint az átképzés, korai nyugdíjazás és – optimális esetben – az új tulajdonos általi átvétel.

„Az optimális az lenne, hogy minden munkavállalónak munkát biztosítanak. Ettől függetlenül igyekszünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak javaslatokat tenni arra az esetre, ha nem mindenki kapna lehetőséget, akkor miben lehetne gondolkodni. Átképzésben vagy korábbi nyugdíjba engedésben, vagy hasonlóban”

– fogalmazott Magyar, hozzátéve, hogy az elmúlt évek felmondásai és az utánpótlás hiánya miatt viszonylag elöregedővé vált az üzem dolgozóinak korfája, az átlagéletkor 57 év körül mozog – így a létszámleépítés orvoslása kapcsán viszonylag sok esetben jöhetne szóba a korai nyugdíjazás lehetősége. De a dolgozók átvétele esetén a gyár újraindításánál elsősorban éppen erre a tapasztaltabb korosztályra lenne szükség, akiknél megvan a tudás egy kihűlt gyár újraizzításához.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre úgy fogalmazott:

„Amikor a Dunaferr-ről beszélünk, akkor azt kell mondanunk, hogy a Dunaferr problémáját a szankciók okozták, az energiaárak emelkedése, hiszen a vas- és az acélgyártás rendkívül energiaigényes. A szankciós politika és a zöld átállás, a brüsszeli elhibázott politika miatt ment csődbe a Dunaferr.”

Ezzel szemben Magyar Zoltán arról beszélt a Mércének, hogy a Liberty Steel volt az, aki „kockázatos játékot játszott”, és több szereplőt is megvezetett, és meg sem próbálta teljesíteni azt, amit ígért. A vállalat olyan, akár 50-60 éve üzemelő egységeket állított le, amik újraindítása rendkívül körülményes és költséges.

Ráadásul, amint arról mi is beszámoltunk, a Dunaferr kálváriája jóval a „brüsszeli szankciók” előtt kezdődött, 2021-ben az akkori ügyvezető már arról beszélt, hogy befektetőkre van szükség a Dunai Vasmű megmentéséhez.

Nagy Márton elmondta, jelen pillanatban felszámolás alatt van a Dunaferr, május végéig fogja a felszámoló lezárni az eszközöknek az értékesítését, ezután lehet majd beszélni a jövőről. Azt megerősítette, hogy jelenleg

4-5 érdeklődő van ezekre az eszközökre.

A miniszter tájékoztatása szerint Czomba államtitkár úr a szakszervezetekkel állandó kapcsolatban van, a dolgozók helyzetét átképzéssel és egyéb elhelyezéssel „meg tudják oldani”, ha adott esetben az történik, hogy a Dunaferr nem tudja folytatni. Hozzátette:

„Van egy iparpolitikai kérdés, hogy az acélművel mi fog történni, ez a felszámoló dolga jelen pillanatban. 

Az állam a Libertyvel az utolsó esélyen túl van. 

A munkavállalók kérdése a mi dolgunk, hiszen a foglalkoztatási kérdéskör, az a mi dolgunk, hogy mi történik ezekkel a munkavállalókkal.”

Az MSZP elnöke csütörtökön közleményben reagált a gyár körüli fejleményekre: Komjáthi Imre szerint a kormány bűne, hogy kalandor befektetők kezébe adta a Dunaferrt, akiknek valójában csak az üzemben rejlő CO₂-kvóták megszerzése lehetett a céljuk. Ahelyett, hogy valódi, hosszú távú iparfejlesztési stratégiában gondolkodtak volna, az állam 80 milliárd forintot költött el az elmúlt időszakban a dolgozók bérére, miközben érdemi megoldás nem született. „Most a dolgozók fizetik meg az árát a kormány bénázásának”- írja a párt.

A dunaújvárosi gyár sorsát évek óta követjük a Mércén. 2023. február 1-jén mi is hírt adtunk arról, hogy az akkori orosz és ukrán tulajdonosok zavaros, jogi vitája, a gyár lezárása és a fizetések elmaradása után a kormány közbelépett. Ekkor Orbán Viktor bejelentette, 6 hónapig az állam fizeti majd a vasmunkások bérét.

A Dunaferr – noha fő áruprofilja, a hengerelt acél, keresett termék lenne – gyakorlatilag négy éve nem folytat teljes termelést. A kormány (közelebbről Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, valamint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter) végül 2023 legvégén talált vásárlót. A dubaji székhelyű, brit Liberty Steel ígért fűt-fát: többek között új „zöld acélgyártást” is, elektromos kemencékkel.

Azonban az ígéretekből semmi sem valósult meg. A dolgozók végül tavaly szeptemberre elégelték meg, hogy hónapok óta késnek a fizetések, és több ezer dolgozót küldtek állásidőre.