Az amerikai jobboldal egyik kedvenc Youtubere, az orosz származású Lex Fridman maratoni interjút készített Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Noha Fridman szókimondásáról és az interjúalanyok iránt tanúsított toleranciájáról vált ismertté, ebből az beszélgetésből inkább az derült ki, Ukrajna elnöke sem tervezi a háború 2025-ben történő lezárását, az amerikaiaknak pedig ötlete sincsen arra, hogyan érjék el ezt nála. Trump úgy tűnik, ugyanúgy képtelen lesz kezelni ezt a helyzetet mint elődje.

Az ukrán elnök régen nem tűnt ilyennek. Most viszont mintha már tényleg feladta volna a legalább barátságosságra törekvő, beszélgetős és nyugalmat sugárzó retorikáját, azt, ami 2022 elején, a brutális orosz invázió után oly jellemző volt rá.

Lex Fridmant, a híres amerikai Youtuber-t, aki interjúiról és az általa szervezett online vitákról vált a tengerentúlon ismertté, a kijevi elnöki palotában, a Bankovában fogadta Volodimir Zelenszkij. Több mint 3 órát felölelő beszélgetésüket a tádzsikisztáni-orosz származású Fridman kérésére orosz nyelven folytatták le, a videót végül angolul, ukrán szinkronnal, orosz eredetivel is választható formában tették közzé.

A rendkívül hosszú, nehezen összegezhető interjúfolyamból azért öt dolog mindenképpen kiderült, ami sejteti, mi lesz az orosz-ukrán háború sorsa 2025-ben:

1. Zelenszkij tárgyalna Trumppal (és Putyinnal), de békét nem kötne

Amikor Fridman arról faggatta az ukrán államfőt, mégis minek kellene történnie ahhoz, hogy a háborúban tűzszünet álljon be, és hogy Putyin és ő egy asztalhoz üljenek,  Zelenszkij hajthatatlan maradt. Kiemelte, bárkivel hajlandó beszélni, de „a süketekkel nincs értelme.” Szerinte ugyanis a háborút elindító Vlagyimir Putyin egyáltalán nem kész semmiféle kompromisszum megkötésére, a kapitulációra viszont a továbbra is talpon maradó Ukrajna nem hajlandó.

Ezért – Zelenszkij szavaiból legalábbis így tűnik – egyelőre csupán a tavaly még „egy nap alatt” békekötést ígérő Trumppal tárgyalna, méghozzá az eddigi ukrajnai Amerika-stratégia újragondolásáról. Putyinnal esetleg csupán ezután.

2. „Béke az erőn keresztül”

Noha eddig ezt nem sok alkalommal tette meg, Fridman kérdéseire Zelenszkij most mégis élesen támadta Joe Biden leköszönő amerikai elnököt. Azt mondta, a folyamatos amerikai és EU-hadisegélyek csupán esetlegesek voltak, ráadásul annyi nyugati adófizetői pénzt emésztettek fel, hogy az Ukrajna és az ország védelme ellen fordította a „kollektív Nyugatot”. Zelenszkij minderre olyan megoldást javasolt, ami sok mindent elérne, de éppen a háború befejezését, vagy megnyerését aligha.

Azt javasolta most ugyanis, hogy egy újabb tűzszüneti tárgyalás alapja csak az lehet, ha Ukrajnát felveszik a NATO tagállamainak sorába. Az elnök szerint mindezt nem zárja ki azt sem, hogy az ország hat régióját Oroszország jelenleg is megszállás alatt tartja. Érvelése szerint a NATO-tagság az „egyetlen olyan biztonsági garancia”, amit Ukrajna kormánya el tudna fogadni, hiszen szerinte Putyin egy fegyvernyugvás után újból már nem merné megtámadni őket, ha NATO-tagállam lennének, és érvényes lenne rájuk az 5-ös cikkely.

Zelenszkijnek ez a kijelentése – noha az interjú során kifejezetten ügyetlen Fridman ezt meg sem említette – inkább politikai, mint valóságos érvelés. 2022-ben például senki sem gondolta, hogy a 2016-os minszki megállapodások és a nyugati szövetségesek nagymértékű jelenléte ellenére Oroszország általános, hódító háborút indítana Ukrajna ellen.

Maga Zelenszkij elnök is azok közé tartozott, akik tiltakoztak Biden és kormánya nyilatkozatai ellen arról, hogy ez a támadás bekövetkezhet.

Ráadásul a NATO-államok vezetői az utóbbi két évben számtalanszor kiemelték, egy NATO-orosz nyílt konfliktus kiterjedésétől is félnek, az ukrán kormány pedig számtalanszor kijelentette: ma ők, holnap akár a NATO-tag Litvánia, Észtország, Lengyelország kerülhet sorra Putyin hódítási terveiben. Most viszont az ukrán államfő mégis ismét úgy érvel, hogy a NATO-tagság egyfajta csodafegyver.

Lex Fridman másik mulasztása az volt, hogy ezen a ponton elfelejtette megkérdezni azt is, hogyan lenne jobb egy NATO-biztonsági garancia azoknál az informális garanciáknál, amelyeket Ukrajna még 2022 márciusában kért a kollektív Nyugattól, amikor leültek az oroszokkal tárgyalni – de a tűzszünetet a nyugatiak itt még megakadályozták. Különösen érthetetlen a NATO-hoz való ragaszkodás Zelenszkijtől akkor, ha meggondoljuk: az interjú folyamán ő maga emelte ki, Izrael hathatós légvédelmi segítséget és biztonsági garanciákat kapott az Egyesült Államoktól és helyi, valamint európai szövetségesektől. Például az Izraelt támadó iráni drónok és rakéták lelövésében is számos ilyen Amerika-barát állam segédkezett – pedig Izrael sem a NATO tagja.

3. A tűzszünet mint fegyverkezés

Zelenszkij emellett ismertette a terveit arra az esetre is, ha NATO-tagsággal kombinált tűzszüneti terve működne. Azon túl, hogy ez az ajánlat semmi esetre sem felelne meg Oroszország vezetésének – amellyel csak a NATO expanziójától való félelme látszana beigazolódni –, a terv máshol is sántít. Az ukrán elnök ugyanis egyrészt azt mondta, a tagság alkalmat nyújtana egy, a mainál sokkal erősebb és ütőképesebb ukrán hadsereg felfegyverzésére, méghozzá elképzelése szerint az Oroszország elleni szankciók során lefoglalt és letétbe helyezett orosz állami és orosz állampolgárok által nyugati országokban birtokolt vagyonból, amit jóvátételként lefoglalnának.

Ezzel egyrészt Ukrajna nemzetközi jogot sértene – a lefoglalt vagyon háború alatti hűtlen kezelését ugyanis ez tiltja, jóvátétel maximum egy békeszerződés után lehetne mindebből. Másrészt viszont bizonyítja mindez, hogy

Zelenszkij továbbra is az úgynevezett „Pompeo-tervvel” számol Ukrajna jövőjére nézve.

Ez a korábban a republikánus volt külügyminiszter és Trump-szövetséges által a Wall Street Journalban közölt cikken alapul. A terv szerint Ukrajna ‘tűzszünetet kötne” az oroszokkal, de csak abból a célból, hogy egy későbbi, nagyobb háborúra megkezdje a felkészülést.

Most kiderült, az ukrán államfő is nagyjából ebben hisz, és reménykedik benne, hogy Trump is meggyőzhető arról, hogy a „béke az erőn keresztül” jelszó jelentheti akár a további, még nagyobb mértékű fegyverkezést és háborúzást is.

4. Nem lesz választás, amíg a háború tart

Az interjú során Volodimir Zelenszkij megerősítette azt is, a háború alatt beállt hadiállapot ideje alatt nem tervezi, hogy új választást írjanak ki Ukrajnában. Érvelése szerint a brutális orosz agresszió miatt teljesen szokványos módon az alkotmánynak megfelelően beállt a hadiállapot, haditörvénykezés is. Ez számos hatalmi eszközt központosít és a választásokat is kizárja abból a célból, hogy a védekezés hathatós legyen. Amit erről Zelenszkij mond, az formálisan igaz is. Viszont felveti a kérdést: azért kívánja-e az ukrán elnök elnyújtani a hadiállapotot, hogy ne kelljen szembenéznie az időközben őt, a katonai és politikai vezetést is egyre inkább érintő elégedetlenséggel.

Ismert ugyanis, hogy az ukrán társadalom körében Zelenszkij népszerűségeaz utóbbi időben egyre csökkent. Főleg azért mert egyre kevesebben értenek egyet azokkal az autoriter eszközökkel, ahogyan a frontharcot és az erőszakos sorozást Ukrajnában végzik. Lex Fridman erre nem kérdezett ugyan rá (újabb hiba?), azt azonban ő is felvetette, a nyugati hadisegélyek kapcsán, hogy sokan vádolják az ukrán vezetést azzal, a hadisegélyek körül jelentős korrupció alakult ki. Zelenszkij erre úgy felelt: ez nem igaz, hiszen nem áll érdekükben az általuk kapott fegyverek „eltulajdonítása és eladása”, ha pedig valaki mégis így tenne: „kőkeményen megbüntetné.”

Viszont az, hogy az elnök semmiféle választásnak, megmérettetésnek nem vetné magát alá „a háború végéig” (amely politikájából kiindulva nem egyhamar következik be), mindenesetre kelthet némi visszatetszést az interjú ukrajnai nézői körében.

Az egykori Zelenszkij-tanácsadó, és azóta vele rendkívül kritikus, sőt ellene egy választáson indulni is akaró Olekszij Aresztovics korábban erre a hozzáállásra ugyancsak megjegyzést tett. Egy nyilatkozatában úgy fogalmazott: értesülései szerint Zelenszkij „legalább még két évig” akar háborúzni, amíg a Demokrata Párt esetleg egy félidős választás során ismét átveheti a kongresszusi többséget Washingtonban. Ez ugyan borzalmas hatással lenne a már így is teljesítőképessége határán lévő ukrán társadalomnak, Zelenszkij és hadvezetése ugyanakkor úgy látja: saját hatalmukat csak így menthetik át sikeresen. Aresztovics szerint ezért folytatódhat a háború tovább, mint kellene.

5. Trumpnak továbbra sincs konkrét terve az orosz-ukrán háború lezárására

Mindezek fényében különösen aggasztó, hogy úgy látszik, a Pompeo-terven kívül Donald Trumpnak semmiféle más ötlete nincsen a háború lezárására. Vagy ha van is ilyen terv, egyelőre semmit nem tudunk róla. Maga Trump legutóbb már elismerte, „24 óra alatt” nem sikerütl békét teremtenie. Ezért most már azt mondja, hivatalba lépésétől számítva „legfeljebb hat hónap alatt” jut majd el idáig. Zelenszkij szavaiból, amelyeket Trumppal történt, többszöri egyeztetése után mondott most el interjúban is, úgy tűnik, Trump és emberei nagyjából semmivel nem tudnak az irányban hatni akár az ukrán, akár az orosz vezetésre, hogy a háborút még idén lezárják, még ha ideiglenesen is. Nem látszik tehát, hogyan lesz ebből az egészből Trump-i „béke”, ha egyelőre ez senkinek sem érdeke. Még annyira sem, mint 2022 márciusa és áprilisa folyamán.