A gyermekvédelemben dolgozók számára törvényileg előírt „kifogástalan életviteli” vizsgálat bojkottját javasolja a munkavállalóknak a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), olvasható a szervezet közösségi oldalán. Mint azt korábban megírtuk, az ellenőrzést előíró jogszabályt a kormánypárti többség a gyermekvédelmi törvény szigorításának keretében alkotta meg azt követően, hogy az idén februárban kirobbant kegyelmi ügy, és azzal összefüggésben a 2010-es évek elejétől elkövetett bicskei gyermekbántalmazási esetek országos botrányt keltettek. A vizsgálat részét képező, számos magánéleti vonatkozású kérdést tartalmazó kérdőívet júniusban kapták kézhez az állami ellátásban dolgozó gyermekvédelmisek, és – elviekben – augusztus 29-ig kéne visszaküldeniük.
Ahogyan arról szintén beszámolt korábban a Mérce, szakmai szervezetek tiltakoznak a többek között a dolgozók hozzátartozóit, környezetében élőket is bevonó, szakmai egyeztetés nélkül bevezetett vizsgálat ellen, mivel az megteremti a munkavállalókkal szembeni szervezeti abúzus lehetőségét, tartalma pedig súlyos adatvédelmi, személyiségi jogi aggályokat is felvet. A hozzá kapcsolódó kérdőív olyan kérdéseket is tartalmaz, mint hogy mióta él együtt élettársával vagy házastársával valaki, milyen szabadidős tevékenységeket végez, milyen a sport- vagy kulturális érdeklődése, milyen szórakozóhelyeket látogat, illetve milyen gyakran jár oda a munkavállaló.
Megalázó és sértő
Megalázó és sértő – ez a leggyakoribb reakció, amit a „kifogástalansági” nyilatkozat kitöltésének megatagadását javasoló szakszervezethez eljutott eddig a dolgozóktól. Köves Ferenc, a SZÁD elnöke lapunknak szerdán elmondta, bár reprezentatív felmérésük nincs erről, de több olyan Facebook-csoportban vannak jelen a saját oldaluk és fórumaik mellett, ahol akár 20 ezres létszámmal vannak kollégáik. A szakszervezet közzétett egy dolgozói levelet is a hozzájuk érkező visszajelzések közül. Ebben egy gyermekvédelmi szakellátásban dolgozó arról ír, nem attól fél elsősorban, hogy kiderül, melyik a kedvenc sorozata, vagy hogy milyen a szexuális irányultsága, hanem attól, hogy elveszíti hitét abban, hogy „bármi jobb lehet” a jövőben azon a szakmai pályán, amelyről még mindig úgy gondolja, hogy ez a neki való hivatás:
Köves Ferenc szerint az nem ördögtől való, hogy megvizsgálják, ki alkalmas segítő szakembernek, legyen az pszichológus, pszichiáter, orvos, tanár, szociális munkás, ápoló gondozó. Ennek a szűrése szerinte régi érdeke egyébként magának a szociális szakmának is. De határozottan úgy gondolja, erre nem alkalmas a „kifogástalan életviteli” vizsgálat. „Egy önkitöltős kérdőívből nem fog kiderülni, ha valaki pedofil. Ugyanakkor olyan érzékeny adatokra kérdeznek rá, hogy ha beírom a házastársam vagy a párom nevét, akkor ugye máris olyan érzékeny adatok kerülnek ki, amihez a munkáltatónak igazából semmi köze” – véli a szakszervezeti vezető. „Ez a rendszer arra alkalmas, hogy egy folyamatos kontroll és fenyegetettség érzetét keltse a dolgozókban” – teszi hozzá
Tényleg mindenkinek kötelező kitölteni?
Ráadásul a jogszabály szövege alapján a szakszervezet álláspontja szerint nem is lenne kötelező minden dolgozó életvitelét ellenőrizni, csak azokét, akiket újonnan vennének fel egy munkahelyre. A vonatkozó paragrafus szerint ugyanis „A munkáltatói jogkör gyakorlója a pályázó foglalkoztatása előtt kezdeményezi, továbbá a gyermekvédelmi intézményben foglalkoztatottnál a foglalkoztatás időtartama alatt kezdeményezheti az érintett kifogástalan életvitelének ellenőrzését”. Tehát abban az esetben, ha a jogviszony már fennáll, csak akkor kellene intézkedni, ha a munkáltató tudomására jutott információkból a „kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni”.
„A tapasztalataink alapján azonban a munkáltatók úgy döntöttek, hogy mindenkivel kitöltetik, talán azért, mert attól félnek, hogy egyébként őket fogják kirúgni” – magyarázza Köves Ferenc. A SZÁD több ilyen visszajelzést kapott dolgozóktól arról, hogy már a kezükbe nyomták a nyilatkozatot annak ellenére, hogy több éve a mostani munkahelyén dolgoznak.
Egy névtelenséget kérő, gyermekvédelemben dolgozó olvasónk, akinek levelét nemrég a közültük a Mércén — és aki egyébként „kukkoldatörvénynek” keresztelte el a dolgozók magánéleti ügyeit firtató jogszabályt – , azt írta, tudomása szerint több munkáltató már informálisan jelezte, hogy ha nem írják alá a vizsgálatba való beleegyezést, azonnal megszűnik a munkaviszonyuk:
„A puha fenyegetés már elért azokhoz, akik jelezték, nem ilyen feltételekkel vállalták a munkát, és nem kívánják a reflektort behelyezni az életük minden apró sarkába. Az üzenet megérkezett, ne is álmodjanak arról a pályát emiatt elhagyók, hogy az alapellátás munkaerőhiánnyal küzdve, átveszi majd őket. Akinek nem tetszik, mondjon fel, mert ha nem írja alá a vizsgálatba való beleegyezést, azonnal megszűnik az alkalmassága, így a munkaviszonya is. Nevelőszülők esetén ezek megszűnésével nem jár végkielégítés sem. De tömeges munkajogi per sem támaszthatja alá a hitelességét és becsületét ennek a munkának.”
Új felháborodás, régi elégedetlenség
Míg más ágazatokban – például a pedagógusok esetében – a hasonlóan hátrányos törvényi szigorítások (ha megkérdőjelezhető formában is, de) béremeléssel is párosultak, a szociális ágazatban ez nincs így. A kontrollt erősítő vizsgálat eleve nehéz, egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben találja a gyermekvédelmisek dolgozói csoportját.
A SZÁD most az életviteli ellenőrzést övező felháborodást igyekszik összekapcsolni a fizetés és a munkakörülmények miatt már régóta konstans fennálló elégedetlenséggel.
„Reméljük, most már lesz egyszer egy olyan csepp a pohárban, amikor túlcsordul végleg”
– mondja Köves Ferenc, aki arról beszélt a Mércének, hogy most a munkáltatói vegzálás apropóján próbálják meg a kollégákat rávenni a saját ügyeikért való kiállásra. A szakszervezet nemrég arról posztolt, felvették a kapcsolatot egy tavalyi őszi felmérés kitöltőivel, amelyben a dolgozók megbecsültségére, munkahelyi körülményeire, anyagi helyzetére kérdeztek rá. A szakszervezet kérdőívét több mint hétszázan töltötték ki országszerte, és nagy többségük panaszkodott egyebek mellett alacsony bérekre, létszámhiányra, túlterheltségre. Köves szerint a „kifogástalansági” vizsgálaton felháborodó dolgozók megszervezése jelenleg is folyik, ebben őszre juthatnak el a következő lépcsőfokig.
Köves hangsúlyozza, nagyon sokan kérnek jogi segítséget a kötelező ellenőrzés ügyében most a szakszervezettől, de a szakszervezet alapvetően a tagjai számára tud érdemi támogatást adni, ezért arra buzdít minden érintettet, hogy csatlakozzon hozzájuk.
A dolgozói elégedetlenséget az sem csillapította, hogy a dolgozókat megfigyelő és ellenőrző országos hálózat létrehozására 2024 második felére 1,5 milliárd forint pluszpénzt csoportosított át a kormány. Ezzel szemben konkrétan a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokra ennek csak valamivel több mint 6 százalékát, 92 millió forint pluszköltséget tartott indokoltnak. A jövő évre pedig 2 milliárd forint plusz jut majd a belügyi igazgatásnak és a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a dolgozók ellenőrzésére, és ennek mindössze nyolcada, azaz 244 millió forint megy gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatokra.
„Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy [a kormány] megint legelesettebb emberekbe – jelen esetben a kiszolgáltatott helyzetben levő szociális ágazatban dolgozókba – rúg bele” – fogalmaz Köves Ferenc. Aki úgy véli, a bicskei gyermekotthont övező, a magyar belpolitikát is felforgató botrány a dolgozók helyzetét nem javította, bár az, hogy a fókuszba kerültek az általuk ellátott emberek, gyerekek, közvetve pedig egész szociális ágazat, szerinte mindenképpen pozitívum.
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon.
Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
