Szabadon engedték Ecevit Piroğlu politikai aktivistát a szerbiai hatóságok. A kurd politikust, akinek a kiadatását Törökország három éven át követelte, az utóbbi hónapokban vádemelés nélkül egy Belgrád melletti internálótáborban tartották fogva.

A szabadulása, mely döntően a kiadatását ellenző szerbiai aktivistáknak és az ügyet követő nemzetközi aktivista hálózat nyomásának köszönhető, azt jelenti, hogy az Erdoğan-rezsim egyik legjelentősebb politikai ellenfele nem fog börtönbe kerülni Törökországban.

Ecevit Piroğlu 2021 júniusában érkezett Szerbiába, ahol menedékkérelemért folyamodott. Az Interpol körözése miatt azonban a Törökországban a nézetei miatt üldözött politikust már a reptéren letartóztatták. Azóta állandóan az a veszély fenyegette, politikai alku keretében Szerbia kiszolgáltatja Ankarának, ahol Piroğlura „terrorista csoportban” való tagsága, a szíriai háborúban való állítólagos részvétele és tiltott fegyverviselés miatt akár 30 éves börtönbüntetés várt volna. Ezeket a vádakat azonban Törökország sohasem bizonyította.

A Szerbiában fogva tartott politikai aktivista különösen fontos Törökország számára. A most ötvenéves férfi már az 1990-es évek diákmozgalmaiban részt vett, később pedig az Emberi Jogi Szövetség (İnsan Hakları Derneği, İHD) vezetőségi tagjaként dolgozott Izmirben. A Szövetség jogi védelmet nyújtott a megkínzott baloldali és kurd embereknek, a tüntetéseken alkalmazott rendőri erőszak ellen pedig rendre felemelte a szavát. Piroğlut több alkalommal is letartóztatták Törökországban, legutóbb 2013-ban a Gezi parki tüntetések miatt. Az újabb letartóztatás elől menekült Szíria érintésével Szerbiába. A kurd politikai aktivista, aki egy jeles baloldali könyvkiadót is vezetett, a fokozatosan ellehetetlenített Szocialista Demokrácia Párt (Sosyalist Demokrasi Partisi, SDP) központi bizottságának utolsó, még börtönbe nem vetett tagja.

Piroğlu kiadatása mellett szólt, hogy Szerbia különféle megállapodások alapján, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) figyelmeztetése dacára az utóbbi nyolc esztendőben öt személyt is kiadott Törökországnak. Mivel Recep Tayyip Erdoğan rendszerének egyik legismertebb politikai ellenfeléről van szó, Ankara vélhetőleg hatalmas nyomást helyezett Szerbiára a kiadatás érdekében. Emlékezzünk csak arra, hogy az Erdoğan-rezsim a legutóbbi NATO-bővítés során is azt követelte az újonnan belépőktől, különösen Svédországtól, hogy a náluk menedékre lelt kurd embereket adják ki Törökországnak.

Ecevit Piroğlu a három éven át tartó fogva tartása alatt kétszer is éhségsztrájkba kezdett, hogy tiltakozzék a kiadatása és a jogtalan letartóztatása ellen.

Előbb 2022-ben 136 napon át éhségsztrájkolt, mert úgy tűnt, Belgrád kiadja Ankarának, másodszor pedig idén februárban vonta meg magától az ételt több mint száz napon keresztül, mert illegálisan tartották fogva a hatóságok.

Noha 2023 júniusában a belgrádi fellebbviteli bíróság arra a következtetésre jutott, hogy semmi sem szól a kiadatása mellett, és megváltoztatta a Legfelsőbb Bíróság kiadatásról szóló elsőfokú határozatát, Piroğlu mindössze négy napot töltött szabadon. Ekkor újra letartóztatták útlevél-hamisítás miatt. S bár a vádat hamarosan ejtették, idén januárban a külföldi államok polgárainak fenntartott, Belgrád külvárosában található Padinska Skela-i befogadóközpontba szállították, ahol 180 napon keresztül vádemelés nélkül raboskodott. Május és június folyamán, amikorra a kurd aktivista a testsúlya felét elveszítette, s 43 kilósra fogyott, infúzióra kapcsolták, s bár fennállt a veszélye, hogy bármikor szívrohamot kaphat, állandó orvosi felügyeletre nem számíthatott.

Míg a kurd politikus vád nélkül raboskodott, nemzetközi mozgalom indult a szabadon bocsátása érdekében. A Népi Egyesült Forradalmi Mozgalom (HBDH) emigráns aktivistái a zürichi szerb konzulátus előtt tiltakoztak az embertelen eljárás miatt, április 10-én pedig Isztambulban a Népi Egyenlőség és Demokrácia Pártja (DEM), a Munkáspárt (EMEP) és a Török Munkáspárt (TİP) parlamenti képviselői követelték a kurd férfi szabadon engedését. De Bernben, Athénben, Genovában és Berlinben is láthattunk hasonló demonstrációkat.

Ratibor Trivunac anarchista politikai aktivista, aki több tiltakozást is szervezett a kurd politikus szabadon bocsátása érdekében, a YouTube-on látható Osmatračnica című politikai műsor legutóbbi (július 17-i) adásában elmondta, hogy „örömteli látni, hogy a társadalom fenntartott egy civilizációs szintet a bűnöző rezsimmel szemben”, azaz kiállt a kurd aktivista mellett, „akit bármiféle bizonyíték, materiális bizonyíték nélkül” tartottak fogva a börtönben, majd a befogadóközpontban.

Milan Vuković, Piroğlu ügyvédje a Szabad Európa Rádió szerbhorvát nyelvű oldalának elmondta, hogy a védencét július 9-én értesítették arról, hogy elhagyhatja a befogadóállomást, egy másik végzés pedig kimondja, hogy 30 napja van arra, hogy egy másik államban menedékkérelmet kérjen.

Vuković ügyvéd hangsúlyozta, hogy mivel Piroğlu török okmányokkal rendelkezik,

csak olyan államhoz folyamodhat befogadásért, mely nem kér tőle vízumot. Az Európai Unió országaiba tehát nem távozhat, mert ezek vízumot kérnének tőle.

Ecevit Piroğlu története sok tekintetben hasonlít Julian Assange-ra, a WikiLeaks alapítójára, aki júniusban szabadult a börtönéből. A hasonlóságok mellett azonban lényegi különbség, hogy Assange-t, akit vádemelés nélkül 62 hónapig tartották fogva a hírhedt londoni Belmarsh börtönben, a tíz évig tartó üldöztetés és az Egyesült Államoknak való kiadatás állandó félelme felőrölte és megtörte. Végül az óriási nyomásnak engedve bűnösnek vallotta magát azért, ami nem bűn: a hatalmasok titkainak leleplezéséért.