Az Európai Unió polgárainak eddig elképzelhetetlen szintű elektronikus megfigyelését készíti éppen elő. A Chat Control néven elhíresült uniós szabályozás támogatói és előterjesztői szerint a gyermekek elleni szexuális bűncselekmények elleni küzdelmet szolgálja, kritikusai szerint ugyanakkor a magánszféránk és szabadságjogaink elleni durva támadás, ugyanis elfogadása

lehetőséget biztosít az EU-ban élő százmilliók online kommunikációjának folyamatos és tömeges ellenőrzésére.

Az EU tagállamainak miniszterei június 20-án, csütörtökön fognak szavazni az előterjesztésről, Magyarországot Nagy István agrárminiszter fogja képviselni.

Aggasztó, hogy a javaslatról a választások után ilyen hamar szavaznak a tagállamok, amikor lankad az EP-re irányuló figyelem és még nem állt össze az új parlament, ugyanis az ilyen esetekben Patrick Breyer a társadalmi igazságosságért, a szabadságjogokért és demokratikus gyakorlatokért kiálló Kalózpárt EP-képviselője szerint félő, hogy amennyiben támogatja az Európai Tanács, végül hamar életbe is léptetik a szabályozást.

Na de miért is akar velünk lenni az EU a csetszobáinkban, így egyébként semmiféle bűncselekménnyel nem gyanúsított emberek tíz- és százmillióit vonva tömeges elektronikus megfigyelés alá?

Totális megfigyelés a gyerekvédelem nevében

A European Digital Rights (EDRi – Európai Digitális Jogok) jogvédő szervezet ismerteti a szabályozás fontosabb részleteit, és hogy ezek miért problémásak. A Tanács május 28-án született előterjesztése szerint a Gyerekek Szexuális Bántalmazása Szabályozás (Child Sexual Abuse Regulation) célja, hogy megóvja a gyerekeket az online térben a káros tartalmaktól és potenciális online bántalmazástól, kihasználástól.

A svájci Threema platform, ami többek között privát és biztonságos online kommunikációt biztosít felhasználóinak, arra hívja fel a figyelmet: amellett, hogy a szabályozás tömeges online megfigyelést tesz lehetővé, teljesen figyelmen kívül hagyja a probléma gyökerét. Az ugyanis, hogy gyerekbántalmazást ábrázoló tartalmakat osztanak meg az interneten, azt feltételezi, hogy gyermekbántalmazás is történt, amivel a szabályozás nem foglalkozik. Hasonló okok miatt ellenzi a Chat Control implementálását a németországi Gyerekvédelmi Szövetség is.

A gyerekvédelem égisze alatt olyan eszközöket legalizálnának, aminek jegyében a mesterséges intelligencia segítségével folyamatosan monitoroznák, hogy a csetprogramok használói milyen online tartalmakat osztanak meg egymással. Ennek jegyében a szabályozás büntetné azon platformokat, amelyek végpontok közötti titkosítást használnak – tehát a készülékeken titkosítják, majd dekódolják az üzeneteket, mint immáron a Magyarországon sokak által használt Facebook Messenger is – és előnyben részesítenék azokat, amelyik rendszerszinten sértik a felhasználók magánszféráját. Belgium kormányának kiegészítő javaslata a titkosított üzenetküldést veszélyesebbként jelöli meg, mint a titkosítatlanokat, és valószínű, hogy ezen szolgáltatók átvilágítási végzéseket fognak kapni, ami a titkosított üzenetküldés végét jelentené az EU-ban.

A belga javaslat szerint megmaradhatna a végpontok közötti titkosítás, amennyiben feltöltőoldali megfigyelést alkalmaznának – ami tulajdonképpen egy, az eszközre telepített kémszoftver, amely még a titkosítás előtt, a készüléken vizsgálja, hogy mit szeretne elküldeni a felhasználó. Ez e tekintetben nem sokban különbözik a komoly felháborodást kiváltott Pegasus kémszoftvertől. 

Annyiban igen, hogy a javaslat szerint a felhasználóknak önként kellene beleegyezésüket adniuk, hogy az uniós hatóságok megfigyelhessék őket, mert ez a logikájuk szerint (és jogilag) már nem számít tömeges megfigyelésnek. Igen ám, de ezt zsarolással kényszerítenék ki: azok számára, akik nem egyeznek bele tartalmaik szkenneléséhez, nem férhetnének hozzá olyan alapvető funkciókhoz, mint a képküldés vagy a linkek megosztása. Vagyis tulajdonképpen az évtizedekkel ezelőtt népszerű (és néhány niche közösségben ma is használatos) IRC cset, de még az SMS-rendszer funkcióit sem érné el az ily módon lebutított üzenetküldési szolgáltatás. Hovatovább a zsarolással az EU olyanná válna, mint a nagy techcégek, amelyek programjait csak akkor lehet használni, ha a felhasználók elfogadják a mindenféle adatgyűjtésekről és egyoldalú kötelességekről szóló aszimmetrikus „szerződéseket”, amelyek súlyosan korlátozzák az emberek jogait, miközben szabad kezet adnak a szolgáltatónak.

Az EDRi szerint ráadásul a szabályozás nem is effektív. Mint írják, „akik gyerekek szexuális bántalmazását tartalmazó anyagokat szeretnének terjeszteni, egyszerűen meg fogják tagadni a megfigyelési hozzájárulást, ehelyett amikor a megfigyelési parancs a megosztási funkciók korlátozására kényszerít egy szolgáltatót a nem beleegyező felhasználók számára, szolgáltatót fognak váltani. Akik viszont az előbbi szolgáltatásnál maradnak, továbbra is fennakadhatnak a hibás MI-megfigyelés hálóján – a tinédzserektől akik konszenzuális szexuális tartalmú képmegosztását megjelölheti és jelentheti azokig, akiknek a tartalmait tévesen minősíti gyerekek elleni szexuális erőszaknak”.

Hovatovább a szabályozás értelmében tömegesen kerülnének megfigyelés alá újságírók, politikusok, aktivisták, akik érzékeny információkat oszthatnak meg egymással. 

Biztonság versus alapvető szabadságjogok

A javaslat nem friss, már évekkel ezelőtt napvilágot látott, és kritikák is érték, ahogy kritizálták Ashton Kutchert, aki a színészkedés mellett arról ismert, hogy Thorn nevű, az Egyesült Államok törvényei szerint non-profit szervezetével a titkosított kommunikáció ellen küzd, és rengeteget invesztált a technológiába. Kutcher éveken át lobbizott különböző szintű uniós döntéshozóknál a szabályozás bevezetése – és a technológia használata érdekében.

Hovatovább az EU már 2020-tól lehetőséget biztosít a nagy online platformoknak, hogy a cégek maguk önkéntesen ellenőrizzék a felhasználók kommunikációját. Ehhez az adatvédelmi szabályokon is lazítottak, kifejezetten ezen cégekre optimalizálva. Ez a lehetőség válhat hamarosan kötelezettséggé. Színes adalék ehhez, hogy 

A tagállamok között vannak, amelyek nem döntöttek még arról, hogy támogatják-e a szabályozást, közéjük tartozik 

• Olaszország,
• Finnország,
• Csehország,
• Svédország,
• Szlovénia,
• Észtország,
• Görögország,
• és Portugália.

Németország, Hollandia, Luxemburg, Ausztria és Lengyelország pedig kifejezetten ellenzik a bevezetését, de magukban kevesek a kisebbségi blokkoláshoz, vagyis hogy megakadályozzák a szabályozás elfogadását.

Magyarország az online megfigyelés terén a Pegasus szoftverrel komoly nemzetközi hírnévre szert tett kormánya viszont az elsők között jelezte, hogy támogatja a javaslat elfogadását.