Megtámadták Marko Miletićet, a baloldali Mašina internetes oldal szerkesztőjét, újságírót a vasárnap tartott szerbiai önkormányzati választások idején.
Miletićre – a Mašina hétfői hírlevele szerint – akkor rontottak rá többen is, amikor Belgrád egyik külvárosi részén, a Zemun községhez (Zimony) tartozó Zemun Poljén választási visszaélésekkel kapcsolatban vizsgálódott. A választások lebonyolításáért felelős bizottság és ellenzéki képviselők olyan dokumentumokhoz jutottak hozzá, amelyek igazolták, hogy az országot több mint egy évtizede döntő fölénnyel uraló Szerb Haladó Párt (Srpska Napredna Stranka, SNS) hamis választói jegyzéket állított össze. Marko Miletić éppen ezt a dokumentumot fényképezte, amikor – vélhetőleg – az SNS aktivistái rárohantak és üldözni kezdték. Legutóbbi értesüléseink szerint Miletić jól van, de mivel a lakhelyéhez közel támadták meg őt,
félő, hogy az atrocitások megismétlődhetnek.
Rendszeres támadások az újságírók ellen
Aznap Zemunban a Zöld-Baloldali Front egyik aktivistáját egy fémrúddal ütötték meg, de az incidens során mások is megsérültek. Kétségkívül a legjelentősebb összecsapásra vasárnap Újvidéken került sor. Vajdaság székvárosában újságírók és ellenzéki politikusok a város vásárcsarnokához vonultak, mert azt gyanították, a kormány telefonos központot tart fenn az épületben. A helyszínen komoly dulakodásra került sor, a Vásárcsarnokot védő haladó párti aktivisták füstbombát dobtak az újságírókra és vízágyúval céloztak az ellenzékiekre. Végül több mint száz ember választói névjegyzékkel, telefonokkal, számítógépekkel kénytelen volt elhagyni az épületet.
Az SNS „terrortámadásról”, az ellenzék „választási csalásról” beszélt, a rendőrség vizsgálódik. Ennél fontosabb, hogy a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (SANU) szerint a helyszínen több újvidéki újságírót is megfenyegettek, a helyszínről tudósító Danas belgrádi napilap újságíróját pedig mellkason ütötték.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
De nemcsak Újvidéken találtak újságírók különös call centerre. A belgrádi NIN hetilap internetes oldala szerint Belgrádban egy sportközpontban szerveződtek a haladók, s a helyszínen kettős választói névjegyzék járt körbe, csak a fővárosban több helyen is szavazatvásárlásról, buszoztatásokról, személyes adatokkal való visszaélésről érkeztek hírek. A „választások tisztaságát” megfigyelő CRTA szervezet (kissé ellentmondásos közleménye) szerint „bár az SNS győzelméhez nem férhet kétség”, a vasárnapi önkormányzati választások nem voltak „szabadnak” nevezhetők, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CESID) pedig szintén „számos” szabálytalanságot tárt fel a választásokkal kapcsolatban.
A szerbiai újságírók elleni támadások sem most kezdődtek. Csak a múlt héten négy médium is arról számolt be, hogy az újságíróikat megverték, elüldözték vagy megtámadták, a szerkesztőiket politikusok perbe fogták vagy lejáratták. A legnagyobb felháborodást kiváltó támadás Vuk Cvijić belgrádi újságíró (Radar) ellen történt, akit egy kormányközeli médium szerkesztője május 29-én a nyílt utcán ököllel megütött. A tudósítók és riporterek ellen elkövetett mind aggasztóbb támadások miatt újságíró szervezetek már az önkormányzati választások előtt fórumot tartottak, melyen hangsúlyozták, hogy fenyegetésekkel nem lehet „elhallgattatni az igazságot”.
Haladó-henger
A mostani választásokon a tizenkét éve egyre elnyomóbb uralmat kiépítő SNS ismét fölényesen győzött. Bár a választási részvétel alatta maradt a többszintű decemberi választásoknak (mely a Belgrádban megismételt helyhatósági választások ellenzéki bojkottjának is részben betudható), lényegében senki nem kérdőjelezi meg a választási eredményeket. Ám ezúttal sem az urnák előtt dőlt el, hogy az uralkodó osztály mely politikai frakciója gyakorolja a kormányzati hatalmat. Az SNS – többek közt azzal, hogy évente-kétévente önkormányzati, parlamenti vagy elnöki voksolást ír ki, mely az ellenzéket egy évtized alatt fölőrölte – az erőforrások és a tömegtájékoztatási eszközök java fölött diszponál (egyes becslések szerint az ideológiai vegyes ernyőpárt 700 ezer tagot számlál), s élvezi a nyugati államok bizalmát (még annak ellenére is, hogy az ukrajnai háború ürügyén bevezetett nyugati szankciókat Szerbia nem érvényesíti Oroszországgal szemben). Így aligha rengethető meg a hatalma.
Az Aleksandar Vučić államfő dominálta párt öt települést kivéve mindenhol győzött vasárnap abból a 89 városból vagy községből, ahol most tartottak önkormányzati választást. Az SNS számára a legnagyobb veszteség Niš lehet. A közel 200 ezer fős lakosságú dél-szerbiai városban az ellenzék többségre tehet szert, bár az erőviszonyok fura mód a voksolás eredményének kihirdetése után is változni látszanak.
Belgrád már biztosan nem lesz ellenzéki város, holott decemberben az akkor éppen együtt induló ellenzék legfőbb célja a főváros megszerzése volt. Az akkor is „megkérdőjelezhető tisztaságú” voksoláson patthelyzet alakult ki. Most azonban a haladók a 110 tagú közgyűlés 63 helyére tarthatnak igényt. A város polgármestere Aleksandar Šapić olimpiai bajnok vízilabdázó maradhat, aki bár 2018-ban saját jobboldali párttal vágott neki az akkori választásoknak, hamar koalícióba lépett az SNS-szel. Šapićot a tavalyi, országos megrendülést kiváltó iskolai lövöldözések miatt több bírálat is érte. Ám ez láthatólag nem fogott rajta. A kampányban többek közt arra tett ígéretet, hogy Josip Broz Tito jugoszláv kommunista elnök földi maradványait eltávolítja a fővárosból, az annak helyet adó Virágház (Kuća cveća) pedig „igazi szerb nagyságoknak” fog helyet adni.
Hurráoptimizmusra nincsen ok
A vajdasági települések közül háromban nem a haladó pártiak, hanem a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) végzett az első helyen. A legjelentősebb, a vajdasági magyar politikában lényegében utolsónak maradt párt, mely úgy az SNS mint a Fidesz bizalmát és támogatását élvezi, 23 vajdasági, magyarok lakta településen indult önállóan. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a választási éjszakán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a párt minden helyi önkormányzatban folytatni fogja a munkát az SNS-szel.
Ám a VMSZ, amely a tavalyi választások előtt pár héttel elveszítette az eddigi elnökét, Pásztor Istvánt, s amely a decemberi választások után – az addig is jelen lévő antidemokratikus módszereket folytatva – belső átalakításokat hajtott végre, nos, a VMSZ nem lehetett felhőtlenül elégedett a vasárnapi választások eredményeivel. Bár Topolyán, Zentán és Magyarkanizsán abszolút többséggel folytatja a párt a települések vezetését, más, meghatározó, többségében vagy jelentős számban magyarok lakta településen – így Adán, Kishegyesen, Óbecsén…–
a VMSZ az SNS-szel szemben – az eddigi tendencia szerint – tovább gyengült.
Hogy a hurráoptimizmusra nincsen ok, bizonyítja az is, hogy a vajdasági magyarság legfontosabb városában, Szabadkán is egyre távolabb kerül a VMSZ attól, hogy a legjelentősebb párt rangjára kapaszkodjék vissza. Árulkodó, hogy a sÚjvidéken is (ahol a haladók vezette pártlista a szavazatok 53 százalékát kapta) pusztán egyetlen képviselői helyet sikerült megcsípnie a VMSZ-nek a 78-ból.
Az, hogy a vajdasági magyarság meddig és milyen szerepben lesz politikai aktor, immár végleg az SNS és a Fidesz jóindulatán múlik.
(021, NIN, Danas, Mašina, Vreme, Szabad Magyar Szó, Reuters)
