Hosszú vizsgálódás után május 20-án a hágai Nemzetközi Bíróság (ICC-CIJ) speciális ügyésze, Karim A. Khan elfogatóparancsot kért a Hamász 3 vezetője és Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnök és Joáv Galant védelmi miniszter ellen háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt.
Noha a vádemeléssel az Egyesült Nemzetek Szervezetének elsődleges bírói szerve először indított eljárást az Egyesült Államok és más nyugati államok szövetséges vezetői ellen, pár nappal később egy másik értesülés tompította az esemény jelentőségén.
Ugyanis igazolódott az, amire Khan ügyész a vádirat bemutatása előtt már utalt, miszerint nemcsak őt próbálták befolyásolni az ítélethozatal ideje alatt, hanem meg nem nevezett felek már korábban is tettek kísérletet arra, hogy „akadályozzák, megfélemlítsék vagy helytelenül befolyásolják az ICC tisztviselőit”.
A Guardian brit magazin május 28-i írásában pedig feltárta, hogy a „meg nem nevezett felek” alatt Josszi Cohen, az izraeli Moszad titkosszolgálat egykori vezetője értendő, aki „fölsőbb utasításra” 2015-től fogva titkos találkozók során több alkalommal is fenyegette Fatou Bensouda hágai legfőbb ügyészt, Karim A. Khan elődjét.
Az elmúlt két napban azután az Amnesty International hágai nemzetközi igazságügyi központjának vezetőjétől a Nemzetközi Emberi Jogi Szövetség munkatársán át jeles egyetemek jogi tanszékének több professzoráig számosak figyelmeztettek arra, hogy Izrael állam a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszert támadta meg, a befolyásával az „igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények”-et követhetett el.
Különös látogatások
Josszi Cohen, a hírhedt Moszad titkosszolgálat, Izrael külföldi hírszerző ügynökségének volt vezetője több, titkos találkozó során fenyegette meg a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyészét, és megpróbált nyomást gyakorolni rá, hogy hagyjon fel egy háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozással. A Guardian, a +972 Magazine és a Local Call együttműködéséből született riport szerint Cohen eljárását a legfelsőbb kormányzati körökből engedélyezhették. Tudható, hogy Cohen, aki 2016-ban került a Moszad élére, azt megelőzően Netanjáhú nemzetbiztonsági tanácsosa volt, s nagyon szoros kapcsolatot ápoltak Cohen kinevezése után is. A lapok munkatársai négy különböző forrásból olyan információkhoz jutottak, hogy a Moszad célja az volt, hogy kompromittálja az ügyészt – vagy azáltal, hogy olyan személyként állítják be, aki együttműködik Izraellel, vagy ha ez nem vezet célra, akkor olyan ügyészként, aki ellenséges Izrael állam katonai vezetőivel szemben.
Az ICC tisztségviselői az említett lapoknak arról számoltak be, hogy Cohen „aljas taktikát” alkalmazott Bensoudával szemben, amikor a megfélemlítésére és befolyásolására törekedett, „zaklatta” őt, megzsarolhatta. Az újságíróknak két forrás is beszámolt arról, hogy a Moszad „érdeklődött” Bensouda családtagjai iránt is; felmerült, hogy a férjéről hangfelvételeket készített a titkosszolgálat, a párt követték, fotózták őket az utazásuk során.
Az oknyomozás során világossá vált, hogy a Moszad tevékenysége nem az ICC 2021-es nyomozása alatt, hanem jóval előbb, 2015-ben kezdődhetett, amikor Fatou Bensouda úgy döntött, hogy előzetes vizsgálatot indít a palesztin helyzetről.
Bensouda nem folytatott teljes körű vizsgálatot, célja az volt, hogy tájékozódjék a Gázában, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben történt esetleges bűncselekményekről. Mindenesetre ennyi elég volt ahhoz, hogy az izraeli katonaság aggodalmát felkeltse. Az oknyomozó riportok szerint Cohen először a 2017-es müncheni biztonsági konferencián környékezte meg az ICC ügyészét. Ezt követően immár New Yorkban Joseph Kabilának, a Kongói Demokratikus Köztársaság akkori elnökének ellentmondásos szerepvállalásával „letámadta” a kongói elnökkel egyeztetésre készülő Bensoudát.
A visszafogott, de kéretlen látogatások akkor váltak fenyegetőbbeké, miután 2019 decemberében az ügyész bejelentette, hogy a Gázában, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben elkövetett háborús bűncselekmények vádjával kapcsolatban teljes körű büntetőeljárás megindítását fontolgatja. Ezek után Cohen háromszor is megkereste az ICC ügyészét, képeket mutatott a férjével tett londoni utazásukról, arról beszélt neki, hogy az eljárás „árthat a karrierjének”, s más módon is éreztette, hogy figyelemmel kísérik a mindennapjait. A nyomásgyakorláshoz 2019 és 2020 között Donald Trump akkori elnök munkatársai is csatlakoztak, s vízumkorlátozásokat és szankciókat vezetett be a főügyész ellen. Ez röviddel azután történt, hogy Bensouda külön vizsgálatot folytatott az afganisztáni háborús bűncselekmények ügyében. A szankciókat Joe Biden beiktatásával 2021 elején visszavonták.
Az újságírók megkeresésére az izraeli miniszterelnöki hivatal azt válaszolta, hogy a riport „számos hamis és megalapozatlan állítást tartalmaz”, s a célja Izrael államnak ártani. Az izraeli katonaság tagadta, hogy nyomozott volna hágai Nemzetközi Büntetőbíróság után.
