Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Igen, jöhet! Most nem.
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.
külföld

A Hágai Bíróság ellen érvel Orbán és Biden is

Új összhangot talált az eddig mindig egymás ellen acsarkodó budapesti és washingtoni kormány, mindketten „szégyenletesnek” nevezték, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt is háborús bűnökkel vádolják Hágában. Eközben egyre több európai állam jelenti be, hogy elismerik Palesztinát független államként.

Offenzíva Dzsenínben, Gázában

Az izraeli hadsereg gázai offenzívája mellett, szerdán reggel jelentős katonai erőket összpontosított Ciszjordánia északi részén, Dzsenínben is. A palesztin egészségügyi minisztérium hírei szerint a reggeli katonai hadműveletben hét palesztin civil vesztette életét. Köztük volt Dr. Osszaid Dzsabarin, a Dzseníni Kormányzati Kórház ötvenéves sebészorsovosa, akit izraeli katonák egyszerűen agyonlőttek.

Az izraeli hadsereg szerint Dzsenínbe behatoló egységeik „palesztin fegyveresekkel” váltottak lövéseket. A BBC szerint azonban a sebészorvoson kívül egy tizenéves fiút is megöltek, aki csupán arrafelé kerékpározott.


A dzseníni rajtaütés egyfajta Ciszjordánia irányába ható eszkalációt is jelent a gázai háborúban. Főleg azért, mert a gázai hadműveletek ezen a héten sem maradtak abba. Az izraeli légierő a palesztin egészségügyi tárca helyi forrásai szerint Gázában kedden és szerdán célzottan kórházakat, egészségügyi létesítményeket támadott. A Gázaváros északi részén található al-Aúda és Kamal Adván kórházakat, ahol rengeteg palesztin civil is menedéket keresett, az Izraeli Hadsereg ezt követően ostrom alá is vette.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a gázai háború megindulása óta eddig 450 izraeli támadásról számolt be egészségügyi létesítmények ellen az övezetben. Ezekben a támadásokban pedig bizonyítottan eddig 723 civil halt meg.

Május 22-ére a gázai halálos áldozatok összesített száma 35 709 fő volt.

A Hágai Bíróság ügyésze elfogatóparancsot szeretne Izrael és a Hamasz vezetői ellen is

Nagy port kavart a nemzetközi közvéleményben, hogy május 20-án a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság speciális ügyésze, Karim A. Khan ismertette a gázai háborúval és az október 7-i, Izrael elleni Hamasz-terrortámadással kapcsolatos, részletes vádiratát. Khan a vádirat alapján a hágai nemzetközi bíróság elé idézte izraeli részről Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és Joáv Gallant védelmi minisztert, a Hamasz részéről pedig Jahja Szinvárt a Hamasz gázai vezetőjét, Iszmáil Hánijét, a terrorszervezet politikai vezetőjét, és Mohamed Diábot, a Hamasz Izaldin Kasszam Brigádok parancsnokát is.

A hágai idézés bejelentése előtt izraeli sajtóforrások szerint komoly feszültségek keletkeztek a háborút izraeli részről irányító triumvirátusban. Beni Gantz volt kormányfő ugyanis eredetileg feltételekhez kívánta kötni további részvételét: ezek között szerepelt a gázai katonai cselekmények rövides befejezése is, amelyre Netanjahu miniszterelnököt próbálta rákényszeríteni. A koalíciós feszültségek a másik két triumvir, Netanjahu és Joáv Gallant hágai idézésével viszont mostanra megszűnni látszanak.

Netanjahu és Gallant ellen Khan ügyész a következő vádpontokat állapította meg a Gázai övezet elleni offenzíva mint nemzetközi háborús konfliktus kapcsán:

  • a civil lakosság szándékos éheztetése mint tiltott hadviselési módszer alkalmazása;
  • nagyobb szenvedés szándékos okozása a civil lakosság körében, testi épségük súlyos kockáztatásával;
  • előre megfontolt, szándékosan elkövetett többrendbeli gyilkosság mint háborús bűncselekmény;
  • a civil lakosság elleni támadások szándékos, előre megfontolt elrendelése mint háborús bűncselekmény;
  • népesség kiirtása és/vagy meggyilkolása mint háborús bűncselekmény, különös tekintettel az éheztetésre mint emberiesség ellenes bűncselekményre;
  • üldöztetés mint emberiesség elleni bűncselekmény.

A Nemzetközi Büntetőbíróság elé terjesztett vádpontok mellett azok kontextusa legalább ennyire fontos. Khan vádirata ugyanis úgy érvel, a vádak szempontjából Palesztina teljes jogú, szuverén államként értelmezendő, ennyiben pedig a Gázai övezetben elkövetett izraeli atrocitások egy államnak egy másik állam területén, nemzetközi konfliktus kontextusában elkövetett atrocitásoknak számítanak. Így teljes mértékben megfelelnek a háborús- emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájának.

Éppen ez volt egyébként az egyik legnagyobb gyakorlati hozadéka annak az erőfeszítésnek, amelynek keretében Palesztina kiterjesztett jogokat kapott az ENSZ Közgyűlésén, május 11-én, így de facto tagállamnak számít a Hágai Bíróság vádirata tekintetében.

A Hamasz vezetői ellen Khan ügyész ugyancsak háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt adott ki vádiratot. Eszerint az iszlám nacionalista fegyveres szervezet főbb döntéshozói a következő vádpontokban kellene, hogy bíróság elé álljanak:

  • tömeggyilkosság mint emberiesség elleni bűncselekmény;
  • gyilkosság mint emberiesség elleni bűncselekmény és mint háborús bűncselekmény;
  • túszejtés mint háborús bűncselekmény;
  • nemi erőszak és más szexuális erőszak mint emberiesség elleni bűncselekmény;
  • kínzás mint emberiesség elleni bűncselekmény és mint háborús bűncselekmény; más embertelen tettek mint emberiesség elleni bűncselekmények;
  • kegyetlen bánásmód fogságba ejtettekkel mint háborús bűncselekmény;
  • és a személyes méltóság többszöri megsértése mint háborús bűncselekmény.

A Hamász elleni vádak nagy többsége az izraeliek elleni vádpontoktól főleg abban különbözik, hogy a szervezet több mint 700 halálos áldozattal járó 2023. október 7-i terrortámadásához, és az azt követő tömeges túszejtéshez kapcsolható.

A vádirat pontjait annak az 1998-as, a nemzetközi bűncselekmények Hágai Büntetőbíróság által tárgyalható körét meghatározó Római egyezmény kritériumai szerint állították össze. Az egyezményt viszont sem Izrael, sem az Amerikai Egyesült Államok nem ratifikálták.

Éppen ezért mind Izrael Állam külügyminisztériuma, mind pedig Washington hivatalos kommunikációs csatornái úgy reagáltak a vádiratra, hogy a Büntetőbíróságnak „nincs hatásköre” a statútumokat el nem fogadó államok területén, így nem is tartóztathatják le például Netanjahut és Joav Gallantot.

Egy erről szóló sajtókérdésre válaszolva Michael Mansfield brit nemzetközi jogász ezt az állítást részletesen cáfolta. Úgy fogalmazott, csak azért, mert egy állam nem ratifikálta Római statútumokat, még ugyanúgy számonkérhető olyan háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért, amelyeket egy, a statútumokat elfogadó állam – jelen esetben Palesztina – területén követett el. Érvelése szerint így a Hágai Büntetőbíróság joghatósága az izraeli vezetők ügyében is fennáll.


Reakciójában Antony Blinken amerikai külügyminiszter a vádiratot egyenesen „szégyenletesnek” nevezte. Ő és Benjaim Netanjahu is úgy fogalmaztak, az a fajta módszer, amellyel Izraelt és a Hamasz vezetőit is ugyanazon, a vádiratokról szóló közleményben említették, „megengedhetetlen összemosás”. „Ez olyan mintha Winston Churchillt együtt ítélnék el Adolf Hitlerrel” – szögezte le az izraeli kormányfő a CNN-nek adott interjújában.

Az amerikai és izraeli kormányzattal teljesen megegyező hangot ütött meg Orbán Viktor magyar miniszterelnök is, aki Blinkenhez hasonlóan „szégyenteljesnek” minősítette a hágai bejelentést. Az orosz-ukrán háborúról alkotott véleményüktől eltérően tehát, Izrael és a gázai háború ügyében végül lényegében Budapest és a washingtoni demokrata kormányzat egy platformra kerültek.

Írország, Spanyolország és Norvégia is elismerte a palesztin államot

Május 22-én három európai ország is bejelentette, hogy az ENSZ határozata és az izraeli agresszió nyomán hivatalosan, diplomáciai úton is el fogja ismerni május 28-án Palesztinát független államnak, az 1967-es határain belül. Írország, Norvégia és Spanyolország kormányai a döntést egy napon jelentették be.

A három európai kormányfő csaknem szimultán szerdai nyilatkozatukban azt hangsúlyozták, hogy Palesztina államiságának elismerése a béke elősegítését célzó lépés. A spanyol miniszterelnök, Pedro Sánchezt idézve, a döntés a „békét, az igazságosságot és a koherenciát” szolgálja. „Csak egy dolog garantálhatja a békét: két olyan állam létezése, amelyek a biztonság kölcsönös garanciájával élnek egymás mellett… A kétállami megoldás eléréséhez szükséges, hogy a két fél egyenlőként ülhessen le tárgyalni.”


A volt keleti blokk országai, így Magyarország is, már 1988 óta elismerik az önálló palesztin államot. A konkrét magyar döntés még Grósz Károly miniszterelnöksége és MSZMP párttitkársága alatt, közvetlenül azután történt, hogy a Palesztin Felszabadítási Szervezet algíri konferenciája kinyilvánította a független palesztin államot a Palesztin Függetlenségi Nyilatkozattal (ezt Mahmúd Darvis nemzeti költő írta, és Jasszer Arafat hirdette ki).

Magyarország mellett az akkor szocialista Lengyelország, Csehszlovákia és Bulgária, valamint a Szovjetunió is elfogadta ezt diplomáciai úton, a NATO akkori tagállamai pedig, Izraellel szolidaritást vállalva, megtagadták ezt. A Szovjetunió és Csehszlovákia utódállamai, a három balti államot, Észtországot, Lettországot és Litvániát leszámítva, ma is fenntartják a palesztin állam elismerését, ugyanúgy, ahogyan Magyarország is. Ugyan Kelet-Németország 1988-ban a palesztin államot elismerte a Varsói Szerződés többi tagjával, a német egység utáni Német Szövetségi Köztársaság ezt már nem tette meg.

Magyarország ugyanakkor az 1988 novemberi elismeréssel kompenzálta az arab világ és a szocialista államok felé, hogy 1987-ben informálisan már felvette a kapcsolatot Izrael Állammal, amelyet 1967 és Izrael hatnapos háborús győzelme után szakított meg palesztin területek annexiója miatt.

Egyetemfoglalás Berlinben és Ljubljanában, palesztinpárti akció Budapesten

A norvég, ír és spanyol példához hasonló lépést tervez Szlovénia kormánya is, amely egyértelmű szándékát a palesztin állam elismerésére már jelezte. Egyetlen 1991 utáni, ténylegesen felvállalt jugoszláv utódállamként ezt Szerbia már megtette, Bosznia-Hercegovina parlamentje pedig 1992-ben döntött így. Ezek után Szlovénia lehet a harmadik utódállam, amelyik megteszi ugyanezt.

A szlovén főváros, Ljubljana egyetemének társadalomtudományi, kriminológiai és jogi szakirányain tanuló diákjai május elején nyomatékosították Izrael állam atrocitásai elleni tiltakozásukat, amikor rövid időre egy nagy előadótermet is elfoglaltak a Bölcsészettudományi karon, hogy így követeljék, egyetemük szakítsa meg nemzetközi kapcsolatait az agresszorral. Az egyetem nem lépett fel erőszakosan a foglalás ellen, Iztok Prezelj dékán ehelyett megbeszélésekbe kezdett a diákok képviselőivel, amelynek végén kijelentette, „a fő elvekben egyetértenek” egymással, így az egyetem ígéretet tett az izraeli agresszió egyértelmű elítélésére.

Berlinben a Humboldt Társadalomtudmányi Karán történt újabb tömeges diákakció május 22-én, amely ezúttal sikerrel kecsegtet. A nyugat-berlini Freie Universität esetével szemben, ahol az egyetem vezetése által behívott rendőrök erőszakosan szüntették meg a foglalást, a Humboldt vezetése, egyeztetésre hívta a tüntetőket. Ennek értelmében az egyetemfoglalás egyelőre maradhatott, az oktatás pedig szünetel a kar épületeiben. A blokádolók a Gázában lebombázott menekülttáborra utalva „Dzsabalia Intézetre” nevezték át az elfoglalt épületet. Azt követelik, hogy a Humboldt vezetése szakítson meg minden nemű nemzetközi kapcsolatot Izraellel, és ítélje el a gázai megszállást és agressziót.


De akcióra került sor Budapesten is, ahol a kormánypárti think-tank, a Danube Institute egyik konferenciáján jelenlévő és előadó izraeli nagykövet, Jakov Hadas-Handelsman ellen tiltakozott több fiatal aktivista. Azt skandálták, Izrael népirtást követ el. A Hetek című, a Hit Gyülekezete által kiadott médiatermék felvételei szerint a biztonsági személyzet vitette ki a tiltakozókat, egyikük pedig az egyik őrre is rátámadt – a videókból azonban egyes részek hiányosak.

Az izraeli nagykövetnek, Hadas-Handelsmannak az akció kezdetekor el kellett hagynia a konferenciatermet, az izraeli állami tisztviselők számára kötelező biztonsági elővigyázatosság miatt.

A Mérce és a Hetek információi szerint az összetűzések nyomán mindkét oldalról előállított embereket a rendőrség.

Ha csupán minden kétszázadik olvasónk beszállna egy mozijegy árával, vagy minden századik 1000 forinttal, a tavaszi kiadásainkra már nem lenne gondunk!

Ha a magyar médiatér szerinted is szegényebb és szürkébb lenne a Mérce nélkül, arra kérünk, segíts te is! Szállj be akár 1000 forinttal! Nem luxuskiadásokra gyűjtünk, a működésünk a tét.

Kiemelt kép: Fotó: Creative Commons License
Gaza 2009 Project by Marius Arnesen is licensed under a Creative Commons Attribution-Share Alike 3.0 Norway License.
Kommentelj a Facebook-poszt alatt!
Olvass tovább!
Előre a főoldalra!
A Mércén vannak sütik. Infó.
Rendben