A francia Nemzeti Tömörülés vezetője, Marine Le Pen híradások szerint már felkérte Giorgia Melonit, a kormányzó Olasz Testvérek vezetőjét és miniszterelnököt arra, a két párt EP-frakciója mondja ki egyesülését az új parlamentben. Ezzel a francia ellenzéki vezető megpróbálja régi álmát, a nagy, szélsőjobboldali, bevándorlóellenes európai parlamenti blokkot is megvalósítani.

Eddig Meloniék pártja a Konzervatívok és Reformerek (ECR) nevű EP-frakcióban politizált, míg Le Pen francia pártja az egyértelmű vezetője az Identitás és Demokrácia frakciónak (ID). A két, egyaránt keményen jobboldali pártcsaládnak összesen 118 helye van jelenleg a 705 fős parlamentben, az ID-re ebből 49 képviselő, míg az ECR-re 69 képviselő jut.

Az olasz Corrierre della Serának interjút adó Le Pen egyenesen arról beszélt, az egyeztetések már megindultak az EU két legnagyobb szélsőjobbos ereje között, és „végre ideje az egység kimondásának” is.

„Ha sikerrel járunk, mi lehetünk az Európai Parlament második legnagyobb frakciója, egy ilyen lehetőséget pedig egyszerűen nem hagyhatunk elveszni.”

Le Pen korábban kisebb válságot okozott az amúgy éppen erősödő európai szélsőjobboldalon, amikor határozottan elítélte az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, és kijelentette, a „toxikus” szervezet miatt nem kíván többé velük politizálni pártja az EP-ben. A problémát Maximilan Krah, az AfD EP-csúcsjelöltjének szavai okozták. Krah szerint ugyanis a náci Németország SS-különhadosztályainak tagjai „nem voltak mind gazemberek”. Az erősen francia nacionalista Le Penben és pártjában a kijelentés felháborodást keltett, a Nemzeti Tömörülés elnöke pedig nem söpörhette a szőnyeg alá a botrányt, hogy az ő képviselői és Krah esetleg együtt kellene, hogy üljenek az EP-ben a júniusi választás után.

Le Pen Krah szavaival kapcsolatban május 22-én egyenesen kijelentette: „nem tűrt halasztást egy új, politikai cordon sanitaire (egészségügyi karantén)” az AfD-vel szemben, amely „provokációt követ el provokáció után. Itt az elhatárolódás már nem elég, végleg szakítani kell ezzel a mozgalommal.”

Le Pen és az AfD konfliktusa azonban azzal az eshetőséggel fenyeget, hogy az egyes országokban erős, sőt kormányvárományos szélsőjobbos pártok európai parlamenti képviselete még tovább töredezik. Így végül Marine Le Pennek lépnie kellett, most pedig úgy tűnik, az AfD és botrányai helyett a máris kormányzó, magát „mérsékeltebb” színben feltüntetni igyekvő Meloni dobhat neki mentőövet.

Erre szüksége is van. Ha ugyanis hinni lehet az EP-választásokról szóló felméréseknek, a szélsőjobbos pártok rekord számú, 165 képviselőre számíthatnak az új gyűlésben. Ezzel komoly esélyük van megelőzni olyan nagy, eddig meghatározó EP-frakciókat, mint a Zöldek vagy akár a Szocialisták és Demokraták is.

Arról még nem érkezett hír, az ötletre hogyan reagálnának Meloni eddigi szövetségesei. Az ECR frakcióba, melléjük került be ugyanis a lengyel Jog és Igazságosság, a spanyol Vox, az Igaz Finnek és a Svéd Demokraták is.

Le Pen frakciója sokkal „keményvonalasabb”. A szebb napokat is látott, Matteo Salvini-féle olasz Liga mellett a francia Nemzeti Tömörülés, az ugyancsak a felméréseket otthon vezető osztrák Szabadságpárt, és a Hollandiában már kormányzati szerephez is jutó Geert Wilders iszlamofób-ultranacionalista csoportja kapott náluk helyet. Az egyesülésnek tehát minimálisan akadálya lehet akár az is, ha olyan, magukat „mérsékeltebbnek” eladni kívánó szervezetek mint a Svéd Demokraták, vagy finnek, vállalni tudnák-e a hazai közvélemény előtt például a Szabadságpártot vagy Wilderst.

A kérdésnek kifejezetten fontos magyar vonatkozása is van. Miután ugyanis 2021-ben a legnagyobb, jobboldali, Európai Néppárt frakcióját a Fidesznek ott kellett hagynia Orbán jogállamellenes intézkedései folytán, a magyar kormánypárt és 12 képviselője keresi a helyét a pártcsaládok között. A legutóbbi hírek szerint a Fidesz végül ugyancsak Meloninál és az ECR-nél találna helyet, a két miniszterelnök szövetsége a Európa-csúcsok alkalmával egyre látványosabban megmutatkozik.

Le Pennel már nem mindig ilyen felhőtlen a viszony. Míg ugyanis a francia politikus keményen elhatárolódott az SS-t mentegető AfD-sektől, ez a Fideszről nem mondható el. Ennek ellenére a Népszava elemzése már úgy számolt legutóbbi elemzésében, éppen Orbán Viktor EP-képviselői kellenének ahhoz, hogy Le Pen erős frakciót alapíthasson az AfD nélkül. Ha pedig a Fidesz ezen a választáson is eléri az előre prognosztizált, legalább 10-11 képviselőt, akkor Deutsch Tamás vezetésével vagy az ID-hez, vagy az új nagy frakcióhoz való csatlakozásuk teheti éppen második erővé a szélsjőjobboldalt az EP-ben.

Ha az összefogás Melonival nem működik, Le Pen még inkább rászorul majd Orbánra. Egy működő frakcióhoz ugyanis az kell, hogy legalább 7 tagállam 25 EP-képviselője jelentse ki, ilyen keretek között kíván politizálni.

Egy ECR-ID egyesülés tehát Orbán Viktor és képviselői helyzetét is megkönnyítené az új frakcióválasztásban, amellett, hogy a 2021-es kizárás után a Fidesz ismét egy nagyon erős európai pártcsalád, immár a szélsőjobboldal színeiben térhet vissza a brüsszeli politikába.