Pert nyert a bíróságon a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet ügyfele, akit arra hivatkozva rúgtak ki a Gazdaságfejlesztési Minisztériumból még 2023 tavaszán, hogyöt héttel korábban – nem nyilvánosan, csak az ismerősei számára láthatóan – közösségi oldalán megosztott egy, a kormány által bevezetett ársapkákat kifigurázó mémet.
A TASZ bejegyzésében kitér rá, hogy a húsz éve az államigazgatásban dolgozó, eddig a felettesei szerint kitűnő munkát végző volt minisztériumi alkalmazott ügyében a jogvédők először a Közszolgálati Döntőbizottsághoz fordultak, de a testület a minisztérium álláspontját alátámasztva úgy ítélte meg, a mém „alkalmas volt a kormányzati igazgatási szerv jó hírneve, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalom súlyos rombolására”.
A TASZ fellebbezett, és Fővárosi Törvényszék már másképp látta a helyzetet. Ezért a minisztériumnak kártérítésként közel 5 millió forintot kell fizetnie – kamatostul – volt alkalmazottjának, és a perköltséget is állnia kell.
A Törvényszék megállapította, hogy a TASZ ügyfelének felmentése nem volt jogszerű, mert
- a kormánytisztviselőkről szóló törvény szerint „érdemtelenségre” hivatkozva csak az okot adó körülményt követő 30 napban lett volna lehetőség a kirúgásra;
- az ügyfelünknek a törvény alapján biztosítani kellett volna a lehetőséget arra, hogy az ellene felhozott „érdemtelenségi okokkal” szemben védekezhesen, de ez nem történt meg;
- ráadásul a felmondás indoklása sem volt megfelelő.
Utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy először szóban közölték az elbocsátott alkalmazottal, hogy a mém miatt rúgják ki.
A bíróság abban is egyetértett a TASZ-szal, hogy nem állja meg a helyét a Döntőbizottság megállapítása, a mém nem sérti ugyanis a minisztérium jó hírnevét, és a jó közigazgatásba vetett bizalmat sem rombolja, így azonnali kirúgást sem alapozhat meg egy ilyen kritika a minisztérium vezetése felé, még akkor sem, ha ennek kifejezése az interneten történik. Kitért ugyanakkor arra is, hogy figyelmeztethette volna, vagy etikai eljárást indíthatott volna a minisztérium, mert a szervezettel kapcsolatos kritikákat elsősorban a belső rendszeren keresztül kell jelezni. A minisztérium egyébként az eljárás során arról nyilatkozott, hogy nem a dolgozó Facebookjáról értesültek a mém megosztásáról, hanem „a hivatali szervezetrendszeren keresztül szerzett tudomást a posztról (jelentsen ez bármit is), de ezt nem bizonyította”.
A Társaság a Szabadságjogokért posztjában emlékeztet rá, hogy a magyarországi törvények védik a szólásszabadságot. És noha olyan helyzet előfordulhat – kivált a közszférában – hogy bizonyos mértékben korlátozzák alkalmazottak szólásszabadságát, és ez a TASZ szerint is jelentheti azt, hogy tartózkodni kell a munkáltató jó hírnevének megsértésétől vagy a munkáltató magán- vagy családi életével kapcsolatos bántó megjegyzésekről; de a korlátozás nem vonatkozhat arra, hogy az alkalmazottak, így akár egy kormányzati szerv tisztviselői elmondják véleményüket az interneten, akár csak egy mém formájában.
Kivált közügyekkel kapcsolatban – a bíróságnak így vizsgálnia kell azt is, hogy milyen mértékben tekinthető közügynek a megosztott vélemény témája, mennyire hiteles, és okoz-e kárt a munkáltatónak. Ahogy azt is vizsgálja a bíróság, hogy a munkavállaló magatartása mennyire jóhiszemű, és milyen mértékű retorzió érte.
Kedves Olvasó, ha tetszett ez a cikk, és szeretnéd, hogy az általunk képviselt társadalmi igazságosság minél több emberhez eljusson, legyél te is a támogatónk! Februárban és márciusban 6 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, hogy a Mérce idén ne csak túléljen, hanem épülni és fejlődni tudjon.
Most ahhoz járulhatsz hozzá, hogy legyen időnk és energiánk fejlődni, kísérletezni és meg tudjuk sokszorozni tartalmaink hatósugarát! Hogy együtt még többeket győzhessünk meg arról, hogy egy igazságosabb világ lehetséges!
