Szerda délután öt órára hirdetett tüntetést Józsefváros önkormányzata a Ludovika térre, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épülete elé, miután az intézmény érdekében bérházakat sajátítana ki az állam, ezzel bizonytalanná téve mintegy 200 család lakhatását. A rendezvényen 150-200 ember vett részt. Az érintett lakók képviselője mellett felszólalt Pikó András polgármester, Karácsony Gergely főpolgármester és Jámbor András, a választókerület országgyűlési képviselője. 

Utóbbiak szándéknyilatkozatot írtak alá, miszerint minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni az érintett tömbök bérlőinek kilakoltatását.

Mint korábban beszámoltunk róla, derült égből villámcsapásként érte a hír Józsefváros önkormányzatát – és az érintett lakókat – hogy a kormány egy Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvény értelmében tíz önkormányzati ingatlant sajátítana ki, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építkezhessen rajtuk.

Köztük van a Diószegi Sámuel utcában öt olyan bérház, amelyekben önkormányzati bérlakások vannak, és részét képeznék a Dió2030 tömbrehabilitációs projektnek, illetve több másik, kerületi tulajdonban lévő bérház.  Az önkormányzat szerint ezek rehabilitációját is előkészítenék a ciklus hátralévő részében.

Az önkormányzat április 17. délután 5 órára tüntetést tartott a kisajátítások miatt a Ludovika térre, az NKE előtt.

A rendezvényen felszólalt Pikó András polgármester, Karácsony Gergely főpolgármester Jámbor András a választókerület országgyűlési képviselője, valamint egy érintett lakó üzenetét is tolmácsolta a helyi bérlői közösség képviselője.

„Elfogadhatatlan, hogy a kormány semmibe veszi a helyi lakók és önkormányzat önrendelkezését: nem lehet egész negyedeket leradírozni, átépíteni, itt emberek élnek és nekik vannak választott vezetőik. Ezért követeljük a kormánytól a kisajátításra vonatkozó salátatörvény azonnali visszavonását!”

– írják a szervezők a tüntetés Facebook-eseményében.

Élő videós bejelentkezésünket itt lehet visszanézni:

Délután ötre nagyjából 150-200 ember gyűlt össze a Ludovika téren, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épülete előtt a nagyjából félórás rendezvényre.

A rendezvényen Pikó András elmondta, rengeteg különböző státuszú és hátterű csoport él a kerületben – akik megtanultak békében együtt élni és erős közösséget alkotni. Mint mondta, összefogott a kerület a Covid, a gazdasági válság idején és a kormányzati önkény ellen is, majd a kisajátításokról beszélt, amiről – mint mondta – véletlenül értesült a kerület vezetése. Kifejtette, hogy az érintett családokat minden a kerülethez köti – ráadásul többek között a kétkezi munkájukkal, megtakarításaikból teremtettek lakóhelyet az öreg bérházakban.

Említette, hogy a kormány tagjai nem álltak szóba az érintett lakókkal, ellenben délután fél négykor megjelent Sára Botond, a Fidesz polgármesterjelöltje, hogy többek között a lakások árának piaci értéken való megtérítését ígérgesse a lakóknak – ami igen alacsony, ezért a polgármester szerint nem jelentene valódi megoldást. Pikó felháborítónak tartja az eljárást.

Véleménye szerint a hatalom célja a pusztítás, ellenben az önkormányzatnak van egy terve, és van is rá pénze.

Míg a Fidesz magára hagyta az érintett lakókat, a tavaly elfogadott Dió2030 terv keretében komplex módon rehabilitálnák a területet – elsősorban az ott lakók érdekeinek megfelelően. Kontrasztba állította ezzel, hogy a kormány a lakók megkérdezése nélkül bont le házakat a fejük fölül.

Követeli, hogy a kormány vonja vissza a kisajátítási törvényt, ha pedig mégsem tesz így, akkor juttassa minőségi lakásokhoz az érintett 210 családot a kerületben. Követeli továbbá a határidők módosítását is. Pikó végezetül felszólította hallgatóságát, hogy fogjanak össze és támogassák egymást.

Karácsony Gergely felszólalásában hangsúlyozta, hogy Pikóék példát mutattak közszolgálatból szociális, lakhatási és az önkormányzati feladatok egyéb területein. Kifejtette, hogy ezzel szemben a Közszolgálati Egyetem terjeszkedése érdekében semmibe veszik több száz ember lakhatását és életét. Felhívta rá a figyelmet, hogy bár az egyetemet csak évek múltán fogják megépíteni, a lakóknak most kell költözniük.

Véleménye szerint a kormány embertelen, Budapestet pedig terepasztalként kezeli, és reprezentatív beruházásokra koncentrál a városlakók életét jobbá tevő fejlesztések helyett.

Úgy látja, a kormányt csak a saját hübrisze hajtja, és Budapesten csak hatalmát fitogtatja. Állítása szerint ő ezzel szemben Budapestet szolgálja, majd feltette a kérdést: valóban így akarunk bánni egymással, elfogadjuk, hogy ezt bárkivel meg lehet csinálni?

Emlékeztetett, hogy noha ez az ügy elsősorban az érintett családokról szól, de arról is, hogy milyen hazát szeretnénk. Ezért szolidarít a lakókkal és az önkormányzattal, és megad a főváros részéről minden segítséget, hogy megmentsék a tömbökben élők lakhatását. Ezután tovább méltatta a józsefvárosi önkormányzat munkásságát.

Nemesdy Krisztina pedig Fodor Zsófia, egy érintett lakó üzenetét olvasta fel. A szakácsként dolgozó nő 23 éve lakik a 34 négyzetméteres önkormányzati lakásban két kutyájával, és januárban kapta meg a tízéves szerződéshosszabbítását – amit a kormány egy tollvonással tett semmivé.

„Nekem semmilyen más lehetőségem nincs a lakhatásra, mint ez a bérlemény,”

– mondta el Fodor, és tudja azt is, hogy nincs 200 beköltözhető lakás a kerületben.

A bérlő üzenetében arról írt, hogy amennyiben kilakoltatják, gyakorlatilag hajléktalanná válna, végső esetben az autójába kellene költöznie, és a munkahelyén kellene mosakodnia.

A megfelelő megoldás érdekében kérte a miniszterelnököt és a képviselőket, hogy biztosítsák a méltó és megfelelő lakhatási feltételeket a kisajátítandó lakások bérlői számára.

Jámbor András említette, hogy a – Pikó által egyébként álmegoldásnak tartott – Sára-féle piaci megváltás ígéretét bevitte a bizottsági ülésre javaslatként, de a Fidesz kedden leszavazta. Rosszul estek neki azok a kommentek, amelyek megalázóan fogalmaztak a Diószegi utca lakóiról, ugyanakkor elismerte, hogy a környéknek szüksége van a tervezett rehabilitációra. Ezzel kapcsolatban elmondta: a közbeszerzések jelenleg is futnak az épületek felújítására.

Emlékeztetett, hogy se ő, se az önkormányzat nem kapott előzetes tájékoztatást, és nem mondták el a lakóknak sem, hogy mi fog történni velük, annak ellenére, hogy törvény írja elő az egyeztetést és a lakókkal való párbeszédet hasonló esetekben.

Személyes élményeit is elmesélte azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt évtizedekben hogyan szorította ki a korábbi önkormányzat a szegényeket a kerületből – amit nem akar még egyszer megélni. Mint mondta, képviselőként azért fog küzdeni, hogy senki se veszíthesse el a lakhatását. Azt is elmondta, hogy az elmúlt héten 10 órát foglalkozott a Parlamentben a témával bizottságokban, plenáris ülésen, de a kormánypártok képviselőitől nem kapott választ a kérdéseire.

Említette, hogy több rozsdaövezet is van a közelben, ahol lehetne fejleszteni – hozzátéve, hogy nem ismerni az NKE konkrét terveit, mindeddig nem kapott írásos dokumentációt arról, hogy mi készül a területen. Ezzel szemben a Dió2030 program részletei ismertek, és megvalósítása esetén megfelelő lakhatást biztosíthatna a lakóknak.

A képviselő szerint az államnak nincsenek józsefvárosi bérlakásai, ahova a lakókat költöztethetnék, így ennek a követelésnek ha akarna, se tudna megfelelni.

Jámbor szerint a törvénytervezet visszavonásáért kellene küzdeni, valamint fel kellene mérni a lakók – nagyon különböző – igényeit, és annak megfelelő terveket alkotni. Van ugyanis aki maradna, más menne, akár vidékre is – ezért a képviselő szerint minden élethelyzetre a megfelelő megoldást kellene megtalálni.

„Arra van szükség, hogy összekapaszkodjunk” mert csak együtt van esélyük a lakóknak szembeszállni a kormányzati önkénnyel és sikereket elérni, fejtette ki a képviselő.

Jámbor, Karácsony és Pikó egy szándéknyilatkozatot is aláírtak, miszerint igyekeznek megakadályozni a kormány terveinek végrehajtását, a bérházak szanálását és a bennük lakók kiköltöztetését.

A tüntetés végén a szervezők felhívták a figyelmet arra is, hogy a kerület másik végén az állam a Pázmány Péter Katolikus Egyetem terjeszkedése érdekében szanálná a Magyar Rádió korábbi épületét, ami ellen szintén tiltakoznak.

Ezután a szervezők a Dió2030 projektről tájékoztató lakossági fórumra invitálta a résztvevőket, a közeli Illés utcába.

A Fidesz részéről süket fülekre talált a lakók kérése a Parlamentben

Mint korábban beszámoltunk róla, a lakások kisajátítása miatt 200 családnak, mintegy 500 embernek kellene elköltöznie az eredeti tervek szerint október végéig, amit – mint kedden a Parlament Kulturális Bizottságának ülésén kiderült – 2025. január 31-re módosított a kormány. A lakók elhelyezése gyakorlatilag megoldhatatlan feladat elé állítja az önkormányzatot, mivel nincs ennyi azonnal költözhető bérlakása – és nem utolsó sorban rettentő bizonytalan helyzetbe taszítja az említett családokat.

Kedden, a tüntetés előtt egy nappal Jámbor Csárdi Antal LMP-s képviselőtársával egy, a kormánypártok által leszavazott módosító javaslat formájában a Parlament Kulturális Bizottságába is bevitte az ügyet – valamint egy érintett lakót – kiemelve, hogy a salátatörvényt az érintettekkel való mindenféle előzetes egyeztetés nélkül nyújtotta be a miniszterelnök-helyettes, valamint Csák János kulturális miniszter. A kormánypártok szerint a lakók elhelyezésére garanciát vállal az állam, és az előzetes egyeztetések, a kommunikáció elmaradása az ellenzéki kerületvezetésen múlt, mindazonáltal nyitottak a lakókkal való kommunikációra. Mint említették, Józsefvárost úgyszintén kártalanítják.

Bár a lakókat cserelakások ígéretével nyugtatja a kormány, mint az említett bizottsági ülésen is kiderült, ez nem mindenki számára megnyugtató. Mint az ülésen megjelent józsefvárosi bérlő, Antal Balázs elmondta,

„Nekünk egyáltalán nem mindegy, hogy hova, milyen környékre, milyen lehetőségek közé kerülünk ezután”,

hangsúlyozva, hogy az érintettek egy közösségbe tartoznak.

„Álljanak le a politikai csatározással, a mi életünk nem játék, az otthonunk nem az önök játszótere”

– szólította fel Antal a bizottság tagjait.

Érdemes megjegyezni, hogy nem igazán láttunk még jó példát méltányos elhelyezésre, amikor az állam próbált különféle beruházások miatt embereket kilakoltatni az otthonukból. Elég a Hős utcára gondolnunk, ahol a TEK számára kisajátított területen az állam – és a kormánypárti önkormányzat – évek alatt sem tudta megnyugtatóan rendezni a lakók sorsát, az egykori OPNI-dolgozók és családjaik pereskedésére a Külügyminisztériummal vagy a rákosrendzői mini-Dubaj beruházás miatt kipaterolt MÁV-lakások bérlőire, akiknek első körben elfogadhatatlan minőségű lakásokat és rendkívül rövid kiköltözési időt ajánlottak fel.