Április másodikán Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter együtt terjesztett be egy salátatörvényt, amelynek egyik passzusa értelmében a kormány kisajátítja Józsefváros 10 épületét, jelentette be keddi videós nyilatkozatában Pikó András, Józsefváros polgármestere. A kerületet mi is megszólaltattuk az ügyben.
A polgármester elmondta, a kormány nem egyeztetett a tervről a kerülettel, de még csak nem is tájékoztatta előzetesen, mindössze egy újságírói kérdés nyomán értesültek róla. A vonatkozó salátatörvényt az országgyűlés szerda késő este – vagy az ülés menetétől függőn – éjjel fogja tárgyalni, utolsó napirendi pontként.
A kormány „köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára” államosítaná az épületeket, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog megkapni.
„Ilyen kegyetlen, ilyen embertelen, ilyen szegényellenes döntést egyetlen egy kormány sem, senki sem hozhat”
– kommentálta a kormányzati szándékot Pikó.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egész más hangnemet ütött meg: a 444 által idézett közleményük szerint az ingatlanok „elhanyagolt, bántó tájsebként vannak jelen Budapest szívében”. Az ott élő kétszáz családról nem tettek említést, ezzel szemben hosszasan ecsetelték, milyen fejlesztéseket hajtottak végre a kerületben az elmúlt években – sportolási, pihenési lehetőségek, Orczy-kert felújítása. Megjegyezték, hogy a Nemeskürty István Tanárképző Kar tantermei, irodái, kollégiuma lesz a bontásra szánt ingatlanok helyén.
A polgármester szerint azért kegyetlen a döntés, mert a tízből nyolc lakóépület, amelyekben kétszáz nagyon nehéz helyzetű család lakik jelenleg. Nekik az önkormányzat a Dió2030 szociális tömbrehabilitációs program keretében minőségibb lakásokat biztosítana , ugyanis épp a program által érintett ingatlanokban laknak. Ezek a Diószegi Sámuel utca 18-28. szám alatti épületek, a Dugonics Iskola és mint a polgármester mondta, több másik épület – ezek a Sárkány utca 1. és 5. (hulladékudvar), a Korányi Sándor utca 20. és a Dugonics utca 11.
A kormányzati döntés eredményeképp a kerületnek október 31-ig kell kiüríteni a lakásokat, vagyis elköltöztetni az érintett kétszáz családot más, önkormányzati lakásba.
„Nem elég az, hogy nincs ennyi lakásunk, felújított lakásunk egyáltalán nincsen. Nem tudjuk felújítani a lakásokat ennyi idő alatt. Nem tudni, hogy mennyi pénzt fogunk kapni a kisajátított épületekért. Ezen felül, még ha meg is tudnánk oldani – de nem fogjuk tudni ennyire rövid idő alatt – de ha meg is tudnánk oldani az ott élők elhelyezését, az azzal járna, hogy a Józsefvárosi Önkormányzatnak egyetlen egy megpályázható önkormányzati bérlakása sem maradna”
– vázolta Pikó a helyzetet.
Hozzátette, hogy emiatt rengeteg ember, aki az önkormányzat segítségével jutna méltó lakhatáshoz, csalódni fog. A polgármester szerint a kormány ezzel megfosztja az embereket az önkormányzat által biztosítható lakhatástól, és emberek tömegeit hozza bizonytalan helyzetbe, ami szembemegy az önkormányzat politikájával. Pikó szerint az önkormányzat valamennyi egyetemmel együttműködik, a SOTE például hét ingatlant is vásárolt tőlük, a korábban ott lakókat pedig megfelelő módon elhelyezték.
Évek óta rendszeresen kommunikálnak az NKE-vel is, de az intézmény eddig nem említette nekik, hogy szükségük lenne kerületi ingatlanokra rövid időn belül. A politikus gyanúja szerint az előkészítetlenség és hirtelenség az önkormányzati választási kampány része – ezért csattan az ostor a kétszáz érintett, rászoruló családon.
Kerestük az önkormányzatot, ahol elmondták, hogy értelmezésük szerint az állam által a kerületnek fizetett kártalanítás azt jelenti, hogy a lakók elhelyezését nekik kell megoldaniuk.
Bár a lakástörvény rendelkezik arról, hogy amennyiben az önkormányzat kötelezettsége ellenére nem ajánl fel cserelakást, úgy az állam gondoskodik róla, érdemes észben tartani, hogy hasonló esetekben nincs sok köszönet az állami felajánlásokban. Elég a Hős utcára gondolnunk, ahol a TEK számára kisajátított területen az állam – és a kormánypárti önkormányzat – évek alatt sem tudta megnyugtatóan rendezni a lakók sorsát.
Békési Zsuzsanna, Józsefváros sajtófőnöke szerint ugyanakkor egyelőre nem világos a számukra, hogy az állam milyen módszerrel fogja kiszámítani a kisajátított ingatlanok értékét – nagyon más összegek jöhetnek ki ugyanis a lehetséges, háromféle értékbecslési módszer alapján. Például a költségalapú és a piaci alapú becslés merőben eltérhet egymástól. Amennyiben szükséges, az önkormányzat jogi úton fogja megtámadni az értékbecslést. A törvénytervezet szerint az értékbecslés megtámadása nem érinti az állam vagyonszerzését, ennek jogosságát a későbbiekben vizsgálni fogja az önkormányzat.
Azt is kifejtette, hogy az önkormányzat – eddigi lakáspolitikájának megfelelően – a kártalanításból befolyó pénzt az ingatlanvagyon fejlesztésébe fogja fektetni. Mindazonáltal nemcsak lakókról van szó, ha az érintett épületekben működnek üzletek, például kisboltok is, ezeknek szintén elhelyezést kell találnia az önkormányzatnak.
A Dió2030 programmal kapcsolatban pedig elmondta, hogy eddig három év munkája van benne, és Európai Uniós forrásokra is pályáztak a megvalósítása érdekében – egyelőre sikertelenül, de indulnak más EU-s pályázaton. Bár a hasonló volumenű beruházások esetében az önkormányzatoknak általában nincs sok esélyük a kormányzati szándékokkal szemben, a kerület bízik benne, hogy végül meg tudják valósítani a Dió2030 projektet.
Békési azt is elmondta, jelenleg nincs más ilyen nagy volumenű projektjük, lakás- és bérházfejlesztéseik vannak.
Ha Te is fontosnak érzed, hogy ezek a témák nagyobb teret kapjanak a közbeszédben, szállj be a támogatásunkba, akár havi ezer forinttal, hogy folytathassuk!
