Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

„Megalázó ennyiért bemenni dolgozni” – már karbantartókat is nehezen találnak a legnevesebb egyetemekre

Közel száz egyetemi dolgozó gyűlt össze ma reggel a Kulturális és Innovációs Minisztérium előtt, hogy támogassák az felsőoktatásért felelős államtitkárral tárgyaló szakszervezeti vezetőket. Az öt állami fenntartásban maradt egyetemből négy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) és a Képzőművészeti Egyetem eddig több mint 2000 dolgozója írta alá a nyílt levelet, amit átadtak Hankó Balázs államtitkárnak.

A nagyjából negyven perces tárgyalás során a dolgozók képviselői ismertették ötpontos követelésüket, amiből egynek elfogadásában már sikerült megegyezniük, a többiről jövő hét szerdán tárgyalnak ismét. Valamint bemutatták az államtitkárnak a munkatársaik bérpapírjait is, amit a helyszínen csak „szégyenpapírnak” neveztek az összegyűltek.

„Megalázó a dolgozóknak ennyiért bemenni dolgozni. Én úgy látom, hogy itt nagyon sokan kvázi hobbiból, vagy mély elköteleződésből csinálják, mert annyira szeretnek oktatni, vagy hisznek a tudományban. Majdnem mindenki, akit én ismerek, és tanársegéd adjunktus, de még sokszor a docensek is, valamilyen mellékállásból élnek. Ez szerintem emberileg fenntarthatatlan. 

Olyan szintű egészségkárosodást, stresszt okoz évek alatt, főleg azoknál, akik kisgyereket nevelnek, vagy más gondoskodó munkát végeznek családon belül, hogy az tovább már nem fenntartható.”

– mondta el lapunknak az egyetemi dolgozók jelenlegi helyzetével kapcsolatban az ELTE Társadalomtudományi karának tanársegédje a helyszínen. Szerinte a tanársegédek és adjunktusok tavalyi béremelése az ELTE-n még mindig nem elégséges arra, hogy a dolgozók 8 órás munkából fenn tudják tartani magukat.

„Próbálok bízni abban, hogy ha egyre többen összefogunk, ha valamilyen szolidaritás kialakul, akkor lehet nyomást gyakorolni a kormányzatra, és ha ez kellemetlenné válik számukra, akkor esetleg történik valami”

– mondta el az ELTE tanársegédje. Pozitívumnak nevezte, hogy a mosatni kiállás nyomán egyre több egyetemen szakszervezet szerveződik, egyre többen állnak ki a méltatlan helyzettel szemben. Ahogy az is előremutató szerinte, hogy nem csak az oktatókkal, hanem az oktatást támogató dolgozókkal is nyíltan kommunikálnak a kialakult helyzetről és a kiállásról:

„A TÁTK-n nem tartjuk elképzelhetőnek, hogy olyan alkut kössünk, ami a doktoranduszokat és az oktatást támogató dolgozókat nem érinti, mivel ott is akkorává vált a fluktuáció, és nehéz a jó munkaerőt megtartani. A terheket nem lehet megosztani. Nagyon sokszor docensek, adjunktusok végeznek olyan munkát, amit egyébként tanársegédekre, vagy doktoranduszokra lehetne delegálni. 

Tehát látszik, hogy alul már az egész építmény rogyadozik.”

Ezzel egybehangzóan a megmozdulás egyik szervezője, aki a Zeneakadémián gondnoki pozícióban dolgozik, elmondta, az alacsony bérek miatt ott nyáron

a teljes üzemeltetési osztály felmondott, aminek pótlásával bő fél év után is küzd az egyetem.

Amíg a zenekarokban is játszó, rugalmasabb munkarendben dolgozó oktatók számára még talán megoldható lehet egy másodállás, addig a napi 8 órában dolgozó segítő személyzet számára ez nehezebben kivitelezhető – mindeközben jobban háttérbe szorulnak az oktatókkal szemben:

„Azt gondolják, hogy természetes, hogy vannak, pedig legalább olyan fontosak, mint a tanárok, hiszen, ha nincs villany, kréta, vagy WC papír, akkor nem lehet tanítani.”

Az államtitkárral folytatott tárgyalást a Mércének Gregor Anikó, az ELTE docense, az Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) kari titkára a Mércének úgy foglalta össze, 

ez hosszútávfutás lesz.

„A pontokon mentünk végig, és úgy tűnik, hogy arra nyílik tér, hogy a 2×15%-os bérkiegészítés, amit 2021-22 óta kapunk, beépüljön garantált alapbérbe. Ez egy törvénymódosítást igényel, az oktatás-kutatás támogató munkatársak esetében pedig kormányrendelet módosítást. Ennek költségvetési vonzata nincsen, ezért is lehet nyitottság a kormányzat részéről. A többi pontban, ami a finanszírozást érinti, már sokkal messzebb vannak egymástól az álláspontok”

– mondta el Gregor, hozzátéve, reméli, hogy jövő hét szerdán, amikor folytatódnak a tárgyalások, még inkább közelíteni tudják az álláspontokat. Az államtitkár tegnapi parlamenti felszólalása kapcsán, amiben Hankó Balázs úgy fogalmazott, hogy „az átlagos bérszint az ELTE-n és a BME-n 710 ezer forint körül van”, Gregor úgy reagált:

„Szembesítettem a bérpapírommal a tárgyaláson, mire megkérdezte, hogy egyébként mivel foglalkozom? Amikor elmondtam, hogy statisztikával és kutatásmódszertannal, arra nem tudott mit mondani. Váltig állította, hogy a különböző bérszintek az egyetemeken ott vannak, így arra kértük, hogy jövő hétre hozzon ő is statisztikákat.”

Az államtitkárnak egyébként többen elvitték a bérpapírjukat – amit a minisztérium előtt csak „szégyanpapírnak” neveztek, hogy megmutassák, mennyit is keresnek valójában. Így például a közoktatásban dolgozó tanárok béremelése után előállt helyzetet, hogy

egy záróvizsga bizottság docens elnökének ma kevesebb a bére (bruttó 504 480 Ft), mint a sikeres záróvizsgájának másnapján pedagógus-gyakornokként elhelyezkedő pályakezdőnek (bruttó 528 ezer Ft).

Gregor elmondta azt is, az államtitkártól az egyeztetésen az hangzott el, hogy a kormány az állami felsőoktatási szektor bérrendezési kérdését összevonta gyakorlatilag az összes állami dolgozó bérével. Ez a szakszervezeti vezető szerint a különböző szektorok dolgozói közötti érdekérvényesítési együttműködés alapja is lehet.

Amint arról korábban beszámoltunk februárban indítottak petíciót az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) dolgozói, amit eddig összesen több mint kétezren írtak eddig alá, hozzájuk csatlakoztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) és a Magyar Képzőművészeti Egyetem munkatársai. Az öt állami fenntartású egyetemből négyet képviselő dolgozók követelései a következők:

  • a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15%”) beépítése az alapbérbe,
  • az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50%-os azonnali emelése minden munkakörben és beosztásban; az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálata,
  • a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi bérminimum bevezetése és bértáblában való rögzítése; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének és a doktoranduszok ösztöndíjának ehhez igazítása,
  • inflációkövető garantált éves emelés.

Támogass, hogy folytathassuk! 5 millió forintot gyűjtünk május végéig!

Nem luxuskiadásokra költünk, a működésünk a tét.

 

Címlapkép: Facebook/ FDSZ ELTE