Az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága pénteki ülésén hallgatja meg Hatala Anna dandártábornokot, aki Kovács Zoltán András dandártábornokot, a Nemzeti Információs Központ (NIK) főigazgatóját fogja váltani. Az utóbbi időszakban nem előzte meg semmiféle közlés vagy nyilatkozat, hogy a Rogán Antal miniszter által vezetett Miniszterelnöki Kabinetiroda alá vont NIK élén változás történik. Tehát pusztán találgatni lehet, mi az oka a hirtelen személycserének.

Érdemes felfigyelni rá, hogy a titkosszolgálatokon belül alig egy hónap alatt több nagyon fontos változás zajlott.

Egyfelől Rogán Antal javaslatára az Országgyűlés február végén elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadói poszt a kormányzati hierarchia egyik legmagasabb tisztségévé válik. A jogkiterjesztés révén a mindenkori főtanácsadó a politikai felsővezetők szintjére kerül.

Pár nappal később az is világossá vált, hogy a megújított nemzetbiztonsági főtanácsadói tisztséget Bíró Marcell fogja betölteni. A Hvg arról írt, hogy Bíró a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöki székét hagyja ott a főtanácsadói tisztségért. Az SZTFH egyébként meglehetősen különös hatóság, amely egymással össze nem függő ügyekben jár el ellenőrző és szabályozó szervként. Fő tevékenysége a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorítása, de feladata van a dohánytermék-kiskereskedelemtől a Magyar Bírósági Végrehajtói Karig és a szerencsejáték-szervezéstől a bányafelügyeletig számos területen. Ám a Bíróba vetett bizalom nem innen ered: Bíró 2021 előtt szoros munkakapcsolatban állt a miniszterelnökkel, államtitkárként vezette a Miniszterelnöki Kormányirodát.

Bíró márciusi kinevezésével egy időben Kovács Józsefet, az addigi, bár alacsonyabb hatókörrel bíró főtanácsadót és nemzeti információs államtitkárt, valamint Papp Károly belbiztonsági államtitkárt is felmentették a tisztségéből.

Ők azonban színleg felfele buktak: Orbán Viktor március 4-én alapított stratégiai tanácsadó testületének tagjaivá váltak. A céljainak kifejtésétől eddig tartózkodó szervezet különös alakok furcsa gyülekezete. A testületben Kovács és Papp mellett helyet kapott Bakondi György belbiztonsági főtanácsadó, Maróth Miklós, aki az akadémiai kutatóhálózat elnöke, Stumpf István volt alkotmánybíró és Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke is.

Azonban úgy is értékelhetjük a tanácsadó testület felállását, mint amely az eddigi meghatározó titkosszolgálati szereplők csendes félreállításáért felelős. Legalábbis a 444.hu így látja. A lap elemzése szerint Kovács, aki az államtitkári kinevezése előtt a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot vezette, egyben pedig a folyamatban levő haderőfejlesztést szolgáló, részleteiben a nyilvánosság számára nem ismert Zrínyi 2026 program egyik fő kidolgozója volt, valamint a Pintér Sándor belügyminiszter bizalmát élvező Papp a tanácsadói szerepvállalással kikerülnek a miniszterelnök „legszűkebb bizalmi köréből”. A helyükre kevéssé tapasztalt, a biztonságpolitikához nem vagy alig konyító, a titkosszolgálatok területén eddig meg nem fordult emberek érkeztek.

Játszma

Érdemes felidéznünk, hogy a 2022-es választások után alapvetően átrendeződött a magyarországi titkosszolgálatok struktúrája. Ahogyan arról részletesen írtunk, az új kormányzati felállásban a titkosszolgálatok irányítása – Szijjártó Péter külügyminiszter és Pintér Sándor belügyminiszter irányítása alól kivonva – Rogán Antal alá került, 2022 májusától pedig a szolgálatok vezetői közvetlenül Papp Károly államtitkárhoz tartoztak. Ám nem Rogán és nem Papp volt a feje a Nemzeti Információs Központ alá tömörített titkosszolgálatoknak, hanem Kovács, aki a szolgálatok egységesítését lassan és lépésről lépésre haladva végrehajtotta.

A kormányalakítás hevében három jelentős titkosszolgálati vezetőt is menesztettek, s akkor került Farkas Örs a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő helyettes államtitkári székbe, Kovács Zoltán András dandártábornok pedig a „szuper titkosszolgálatként” emlegetett NIK vezetőjévé vált.

Az ő utódja a most kinevezett Hatala Anna, aki a polgári elhárítás, az Alkotmányvédelmi Hivatal helyettes vezetője volt eddig, Hatala József volt rendőrfőkapitány lánya.

Kovács Zoltán András amiatt maradhatott meg az emlékezetünkben, hiszen az ő irányítása alatt álló NIK hozta nyilvánosságra az ellenzéki pártok „tiltott kampányfinanszírozásáról” szóló jelentést, valamint azt a dokumentumot, amely a szerbiai-magyarországi határrész biztonságát elemezte. Két olyan titkos jelentésről van szó, melyek első szempillantásra dilettáns kompendiumoknak tűntek, ráadásul azt a gyanút keltették, hogy a kormányzat befolyással bír a titkosszolgálatok működésére.

A titkosszolgálatok átláthatatlan működése eleve problémás, az pedig, hogy a nyilvánosságnak csekély ellenőrzési joga van a titkosszolgálatok felett, nyilvánvalóan az állam antidemokratikus működésmódjára mutat rá. A megfigyelések és kémkedések iparággá váltak, melyben a magánérdek és az állami érdek egyre nehezebben választható szét. Magyarországon azonban még súlyosabbnak tűnik a helyzet, ha igaz az, hogy a kormányzat a kormányzattól elvileg teljes mértékben független titkosszolgálatokra hatást gyakorolhat.

Biztonság

A magyarországi titkosszolgálatokat az elmúlt években megannyi botrány érintette. Emlékezhetünk arra, hogy felmerült, a Belügyminisztérium vásárolta azt a kémszoftvert, mellyel újságírók, üzletemberek és politikusok telefonját törhették fel. A Pegasus kémszoftverrel való visszaélés kivizsgálására a kormányváltás után Lengyelországban parlamenti vizsgálóbizottság alapult, Magyarország ilyen nem történt, holott Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottságának akkori fideszes tagja kotyogta ki a Belügyminisztérium érintettségét. Bár az Ügyészség később azt állította, Kósa tévedett. Hatalmas botrányt idézett elő az is, hogy 2021 novemberében Kövér László házelnök arról beszélt egy zárt rendezvényen titkosszolgálati vezetőknek, hogy „a magyar ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt”, és arról is szólt, hogy számít a titkosszolgálatok munkájára az ellenzékkel kapcsolatban.

Idézzük fel továbbá, hogy 2020-ban 1285, 2021-ben több mint 1400 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá Varga Judit akkori igazságügyi miniszter nevében Völner Pál akkori államtitkár, aki nem sokkal később korrupciós gyanúba keveredett. Tavaly pedig közel annyi kérelmet hagyott jóvá az Igazságügyi Minisztérium, mint a 2021-es, rekordokat halmozó évben: 2023 első 7 hónapjában, Varga Judit minisztersége idején 849 kérelemről döntöttek, az év megmaradó öt hónapjában, immár Tuzson Bence minisztersége idején további 551 kérelmet bíráltak el.