Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rogán Antal két hónap alatt a harmadik titkosszolgálati vezetőt menesztette

Bunford Zsolt Jánost július 15-i hatállyal leváltották az Információs Hivatal (IH) főigazgatójának posztjáról. A helyét július 16-tól Oláh Krisztián veszi át – derült ki a Magyar Közlöny csütörtöki számából. A vezetőcserét a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, Rogán Antal terjesztette elő Orbán Viktor miniszterelnöknek. Bunford a harmadik olyan titkosszolgálati vezető, akinek az ötödik Orbán-kormány megalakulása óta távoznia kellett.

Nem lesz háború

Az Információs Hivatal Magyarország polgári hírszerző szolgálata, az öt magyar nemzetbiztonsági szolgálat egyike. Bunford vezérőrnagy korábban az IH elemző főigazgató-helyettesi posztját töltötte be, de 2003 és 2008 között dolgozott a Külügyminisztériumban is. 2020 októberében nevezték ki az IH főigazgatójának. Akkor Czukor Józsefet váltotta, aki szintén két évig állt az IH élén. Czukor azóta „rendkívüli és meghatalmazott” svájci nagykövetként működik. Ahogyan azt tavaly nyáron a Direkt36 megírta, Czukor a magyarországi Pegasus-megfigyelések kezdete előtt, 2018 februárjában Izraelben járt. Orbán Viktor külpolitikai tanácsadójaként találkozott Netanjahu miniszterelnökkel, és Meir Ben-Sabbat, az izraeli nemzetbiztonsági tanács vezetője is fogadta őt. Nem sokkal ezután történt, hogy magyarországi újságírók telefonján megjelent a Pegasus nevű kémszoftver.

A Hvg.hu portál értesülései szerint Bunford távozásában szerepet játszott, hogy a kormányzat elégedetlen volt a hírszerzés teljesítményével. A lap arról ír, hogy a kormányzat hibának tartotta, hogy az IH még egy nappal az ukrajnai háború kitörése előtt is arról tájékoztatta Orbán Viktort, hogy nem lesz háború. A portál értesülése szerint Bunford nem jött ki jól az újonnan felálló struktúra irányítóival.

Ki irányítja a titkosszolgálatokat?

Mint ismeretes, az új kormányzati felállásban a titkosszolgálatok irányítása – Szijjártó Péter külügyminiszter és Pintén Sándor belügyminiszter irányítása alól kivonva – május 24-től Rogán Antal alá került, de a szolgálatok vezetői közvetlenül Papp Károly államtitkárhoz tartoznak.

A jelek szerint azonban nem Rogán, s nem Papp a titkosszolgálatok valódi irányítója.

A Hvg idén májusban arról írt, hogy Kovács József fogja adni a titkosszolgálatok szakmai hátterét. Kovács a második Orbán-kormány idején egyesítette az akkor még különálló két katonai titkosszolgálat, az elhárítás és a hírszerzés fúzióját és lett az így születendő Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a KNBSZ első embere. A negyedik Orbán-kormány megalakulása után a gépészmérnök végzettségű Kovács a 2018 májusában megalakult kormányzati „hírszerzési központ”, a NIÁT-nak rövidített Nemzeti Információs Államtitkárság vezetője lett és államtitkárként járt el. Ez a szerv, amely közvetlenül a miniszterelnök alatt működött és független volt a titkosszolgálatoktól, koordinálta a hírszerzéssel összefüggő kormányzati feladatokat. Kovács 2022 júniusában innen került az újonnan felálló Védelmi Tanácsba és a Rogán alá került Nemzeti Információs Központba (NIK).

Azóta, hogy kiderült, Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez kerül a polgári nemzetbiztonsági és hírszerzési szolgálatok irányítása, és a minősített adatok védelmének szakmai felügyelete is, nem csak az IH vezetésében történt csere.

Június 5-én a Nemzeti Információs Központ (NIK) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NSZ) is új főigazgatót kapott. Ekkor mentették fel tisztségéből Takács Tibort, a Nemzeti Információs Központ főigazgatóját, akit Kovács Zoltán András váltott. Szintén aznap távozott Szabó Hedvig a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat éléről. A szakszolgálat főigazgatójává Kiss Csabát nevezte ki a kormányfő.

Mindkét új főigazgatót már Rogán Antal javasolta, az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága pedig május végén jóváhagyta a kinevezésüket.

Kovács Zoltán András valóságos „szuper titkosszolgálatot” vezet, amelyben az összes hazai polgári szolgálat által összegyűjtött információ összpontosul.

A NIK a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK), vagyis a még 2016-ban Pintér Sándor belügyminiszter kezdeményezésére létrejött értékelő-elemző központ átalakulásával jön létre. A Hvg.hu értesülése szerint az Állami Számvevőszék egykori elnökének, Kovács Árpádnak a fia, aki történészként volt ismertebb, hosszú éveken át dolgozott titkosszolgaként, egyszerű elemzőből vált az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) felső vezetőjévé, júniustól pedig a Nemzeti Információs Központ főigazgatójává.

Átláthatatlan, ez a lényege

A magyarországi titkosszolgálatok munkája és hatóköre javarészt átláthatatlan. A Népszava 2019-ben arról írt, hogy az átláthatatlanság egyik oka az, hogy így a „politika” nehezen kebelezheti be a titkosszolgálatokat. Ez, ha így is van, 2022-ben, a Fidesz újabb kétharmados győzelmével változni látszik azzal, hogy Rogán Antalhoz került több, addig különálló szervezet.

Az elmúlt bő két esztendőben több botrány is érintette a magyarországi titkosszolgálatokat. A Pegasus-botrány kapcsán Kósa Lajos fideszes alelnök, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának akkori tagja jelezte, hogy a szoftvert a Belügyminisztérium vásárolta meg. Az Ügyészség később azt állította, Kósa tévedett.

Ismertté vált, hogy 2020-ban 1285, 2021 júliusáig pedig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá Varga Judit igazságügyi miniszter nevében Völner Pál akkori államtitkár, aki nem sokkal később korrupciós gyanúba keveredett.

Szintén hatalmas felzúdulást okozott Kövér Lászlónak a 2021 februári előadása, amelyben az Országgyűlés elnöke a nemzetbiztonsági szakszolgálatok képviselői előtt arról beszélt, hogy Magyarországon „az ellenzék jelenti a legnagyobb nemzetbiztonsági veszélyt”.

(Hvg.hu, Népszava, Magyar Közlöny, Mérce)
Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán