„Egy ilyen cikk olvasása után még érthetőbb, hogy nem tudunk hinni sem a hatóságoknak, sem a cégnek arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi, a lakosságra kiemelten veszélyes mérgező anyagot bocsátanak ki” – reagált a Greenpeace az Átlátszó kedden megjelent cikkére, melyből kiderült, a Samsung gödi akkumulátorgyára nagy mennyiségű mérgező hatású oldószert bocsátott ki a levegőbe, valamint sokadjára is veszélyeztette dolgozói egészségét az elmúlt években. A zöld szervezet a napokban mintát is vett a helyszínen.

Mint arról a lap beszámolt, az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) adataiból kiderül, hogy Göd levegőjét jelentős mértékben terheli az akkugyár működése: az elektróda-gyártás során használt mérgező, belélegezve magzatkárosító hatású szerves oldószer, az NMP kibocsátott mennyisége különösen aggasztó. Ebből 88 tonna került a levegőbe 2019 és 2022 között a – nemrég tíz évre előre környezethasználati engedélyt kapott – Samsung gyárából, ami sokszorosa a törvényileg elvileg engedélyezett mennyiségnek.

A Samsung-gyár számára 2023 nyarán írtak elő környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást, melynek része egy úgynevezett hatásvizsgálati dokumentáció, ami azonban a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségéről nem ad információt. Ez önmagában is aggasztó, ahogy az se ad sok okot bizalomra, hogy a felülvizsgálat a Samsung saját maga által végeztetett és benyújtott mérésekre hagyatkozott – maga a környezetvédelmi hatóság semmilyen vizsgálatot nem végzett. A Samsung által végeztetett mérések szerint pedig a légszennyező anyagok kibocsátása nem haladta meg az előírt határértékeket.

Csakhogy kiderült az is, hogy a gödi akkugyárban nem a jogszabályban előírt kibocsátási határértéket alkalmazták az NMP-re.

Annak ellenére ugyanis, hogy rendelet mondja ki, hogy a „rákkeltő, mutagén vagy reprodukciós toxicitású anyagokra vonatkozó véggáz” esetén a kibocsátási határérték 2 mg/m3, a gödi gyárban az NMP-t kibocsátó minden légszennyező pontforrásra 150 mg/m3 kibocsátási határértéket engedélyeztek a hatóságok (tehát a hivatalos határérték hetvenötszörösét!). Csak 2021-ben 81,4 tonna NMP került a levegőbe, a rövid idő alatt kikerült óriási mennyiségre egyelőre nincs magyarázat, annyi viszont bizonyos az Átlátszó által megkérdezett szakértők szerint, hogy vízben nagyon jól oldódó anyag a gyár által kibocsátott jelentős mennyiségű vízgőzzel, illetve a csapadékkal együtt nagy távolságokba is eljuthatott.

A Greenpeace szerdai Facebook-posztjában arról is ír, információi szerint a napokban felbugyogott kommunális szennyvíz a Samsungból, amiből mintát vettek a helyszínen.

„Az a célunk, hogy megtudjuk, hogy a szennyvízbe is jutott-e olyan mérgekből, amit a levegőben találtak korábban”

– írják. A jelenség nem egyedülálló egyébként Gödön, korábban a Mércén is beszámoltunk róla, hogy a gyárból szennyvíz ömlött az utcára, valamint egy korábbi dolgozó is arról számolt be lapunknak a veszélyes munkakörülmények mellett, hogy  „teljesen átlagos volt, hogy bokáig álltunk a kakában a mosdóban, mert a csatornarendszernek nem volt elég kapacitása”.

Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője interjút adott az eset kapcsán a  Szeretlekmagyarország.hu-nak, ahol arról beszélt, az NMP nemcsak nagy mennyiségben párolog ki a gyárból, hanem akár a szennyvízben is megjelenhet.

A szakember szerint teljesen szabálytalan volt a Samsung NMP-kibocsátása, amihez a hatóságok hozzájárultak.

„Úgy érezzük, hogy az elmúlt években a hatóságok mindent megtesznek annak érdekében, hogy kipárnázzák az akkumulátorgyárak és a hozzájuk kapcsolódó üzemeknek az útját (…)Nagyon elszomorító, hogy hagyják ilyen mennyiségben terhelni és mérgezni a helyi lakosokat”

– fogalmazott.

Simon arról is beszélt, hogy az NMP használatát az Európai Unióban korlátozták, vagyis elvben az uniós jogszabályok alapján csak nagyon indokolt esetben szabad használni, és mindent meg kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy minél hamarabb kiváltsák más anyaggal, illetve, hogy senki ne kerüljön vele kapcsolatba.

„Ehhez képest teljesen abszurd, hogy ilyen hihetetlen nagy mennyiségben volt engedélyezve a kibocsátása.”

Hozzátette, ráadásul lenne mivel helyettesíteni az NMP-t az akkumulátoriparban, csak az túl sok pénzbe kerülne a nagyvállalatoknak.

A szakember szerint „úgy tűnik, mintha ezek az üzemek teljesen kontroll nélkül szennyeznék a környezetüket. Rá kellene kényszeríteni valahogy a magyar hatóságokat, hogy tartassák be a szabályokat.”

Hangsúlyozta azt is, nem egyedi esetről van szó, hiszen a magyarországi akkuiparban mindenütt használt alapanyagról van szó. NMP-t fognak használni a debreceni CATL-ban, de a komáromi és az iváncsai SK-ban is ezt használják. Sóskúton van egy NMP-feldolgozó, a bátonyterenyei és szigetszentmiklósi akkumulátor-hulladékfeldolgozóból is ugyanez az anyag juthat ki a környezetbe.

Az NMP régóta foglalkoztatja egyébként a gödi lakosokat, akik ameddig lehetett, személyesen is gyakran érdeklődtek közmeghallgatásokon arról, hogy lehet, hogy ilyen nagy mennyiségben használják az anyagot a gyárban, és mennyire érezhetik magukat biztonságban miatta – jogos aggodalmaikra azonban rendre azt válaszolták a hatóságok és a dél-koreai cég képviselői is, hogy nincs mitől tartaniuk, a gyár tökéletesen biztonságos és nem környezetszennyező.

Két évvel ezelőtt a helyi Göd-ÉRT Egyesület vizsgálatokat végeztetett, melyek szintén kimutatták a gyár környékén fekvő kertek locsolásra használt kútvizében az NMP-t. A helyiek felháborodása ellenére teljes körű tényfeltáró vizsgálat azonban nem történt az ügyben, a hatóságok szerint ugyanis „nem bizonyított”, hogy a szennyezés az akkugyárból származik, és azt a Samsung sem vállalta magára.

Az Átlátszó által kikért munkavédelmi határozatokból az is kiderült: 2021-ben és 2022-ben hét alkalommal összesen 133, majd 2023-ban újabb 44 dolgozó rákkeltő anyagoknak való fokozott kitettségét állapították meg az akkugyárban. A 2021-es vizsgálatok szerint a munkahelyi levegőben a nikkel és a kobalt megengedett koncentrációja a határértékek tíz- és hússzorosa volt. A 2022-ben 1631 milliárd forint árbevételt és közel 31 milliárd forint nyereséget elkönyvelő gyárra kiszabott tízmillió forintos bírság ellenére azonban a következő években ugyanúgy nem működtek megfelelően a légszűrő berendezések, és nem tartották be a munkavédelmi előírásokat sem. A 2023 júniusi mérések szerint a nikkel mennyisége 250-szer nagyobb volt a megengedettnél. A dolgozók veszélyeztetése miatt tavaly két alkalommal is újabb tízmillió forint büntetést szabtak ki a Samsung SDI Magyarország Zrt-re.

Bár a kormány újabban a munkavédelmi bírságok jelentős emelésével előzné meg a veszélyeztetést és a munkahelyi baleseteket, a Magyar Szakszervezeti Szövetség szerint hiába, ha nincs, aki az ellenőrzéseket lefolytassa. A MASZSZ szerint „egy munkaügyi rajtaütés manapság olyan ritka, mint a fehér holló”. Ráadásul azok többsége még feltárt vétségek után is legtöbbször mindössze figyelmeztetéssel zárul.