Pikó András polgármester javaslatára napirendre tűzte a a VIII. kerületi képviselő testület, hogy a települési önkormányzatok között elsőként hivatalos emléknappá nyilvánítsák a tatárszentgyörgyi romák ellen elkövetett gyilkosságok évfordulóját, február 23-át. Az előterjesztésről csütörtökön szavaznak a józsefvárosi képviselők.
Mint arról korábban beszámoltunk, roma és nem roma civil szervezetek, aktivisták és lakosok kampányt indítottak azért, hogy az Országgyűlés nyilvánítsa február 23-át országos emléknappá.
A józsefvárosi előterjesztéshez mellékelt nyílt levelük szerint megkeresték Józsefvárost és a fővárost is azzal, hogy hivatalosan ismerje el és nyilvánítsa a romák elleni terror emléknapjává február 23-át. A kezdeményezők hasonló szándékkal felkeresték a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosságokban érintett települések döntéshozóit is. Az emléknappá nyilvánítást kérő civilek nyílt levelükben azt írják, a hivatalos megemlékezések hozzájárulnának ahhoz,hogy „feldolgozzuk és megértsük, hogyan fordulhatott elő ez a borzalom, amelynek egy ötéves gyermek is áldozatául esett, és hogy biztosak lehessünk benne, hogy soha többé nem fordulhat elő újra.”
Ha a VIII. kerületi testület támogatja a javaslatot, Józsefváros az országban első önkormányzatként nyilváníthatja hivatalos emléknappá február 23-át.
Pikó András előterjesztésében azzal érvel: a tatárszentgyörgyi tragédia után tizenöt évvel a többségi társadalom még mindig adós a szolidaritással és a feleszméléssel . A romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság emléknappá nyilvánításával szerinte az önkormányzat kifejezheti támogatását az emlékezet és az emlékeztetés fontossága mellett, felhívva a figyelmet arra, hogy hová vezet a gyülöletpolitika és a gyűlöletbeszéd a társadalmi közbeszédben. A polgármester szerint a gesztus arra is emlékeztetne, hogy az áldozatok emlékét Józsefváros a saját akaratából őrizi és ápolja.
A polgármester rövid videóüzenetet is megosztott a témában Facebook-oldalán, amelyben azt mondja:
„ Az emléknap az áldozatokról szól, és arra figyelmeztet mindannyiunkat, hogy hová vezet a gyűlöletpolitika és a gyűlöletbeszéd. Ne engedjünk soha többé a gyűlöletnek.”
A romák elleni gyilkosságsorozat 2008 júliusától 2009 augusztusáig tartott, ez idő alatt összesen kilenc alkalommal követtek el fegyverekkel és molotov-koktélokkal cigány emberek elleni merényleteket, s összesen hat emberéletet oltottak ki négy különböző településen. Az elkövetőket végül 2016-ban tényleges életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A gyilkosságokat a Jobbik és a Magyar Gárda cigányellenes médiaháborúja, uszító propagandája előzte meg.
Az egyik legemblematikusabbá vált támadásra 2009. február 23-án került sor, amikor az éj leple alatt lángba borították a háromgyerekes Csorba család otthonát, és az égő házból menekülő Csorba Róbertet és mindössze ötéves fiát, Robikát hidegvérrel lelőtték.
A tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság tizedik évfordulóján, 2019-ben a Mércén több cikkben is megemlékeztünk, a hatósági, állami és társadalmi felelősségvállalás kérdéseit is körbejárva.
