Míg az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019-ben azt állította, az egészségügyi törvény szerint csak egy kísérője lehet egy szülő nőnek, a Belügyminisztérium idén már úgy látja, a törvény nem tiltja, hogy egyszerre két ember támogasson egy szülő nőt – derült ki a minisztérium válaszleveléből, melyet a Másállapotot a szülészetben! mozgalomnak küldött a napokban. A minisztérium állásfoglalása amellett, hogy jó hírt hozott a szülő nőknek, emlékeztet a magyarországi szülészeti ellátás totális esetlegességére is.

A Másállapotot a szülészetben! mozgalom decemberben nyílt levélben kereste fel a szakmai és országos döntéshozókat annak érdekében, hogy a szülő nők mellett igény szerint két kísérő is ott lehessen egyszerre a kórházi szülőszobákban, illetve a vajúdás ideje alatt. Jelenleg ugyanis kórháza válogatja, hol fogadják el a nők alapvető jogaként a két kísérőt, és hol tiltják, vagy korlátozzák úgy, hogy a kísérők csak felváltva lehetnek jelen, helyenként pedig ehhez is külön kérvényt kell beadni. A kórházak jelentős része annak ellenére szigorú az ügyben, hogy egyre láthatóbb a társadalmi igény az apa és a dúla (vagy más kísérő) egyidejű jelenlétére. Mint arról tavaly novemberben beszámoltunk, több kórház esetében is petíciót indítottak kismamák (ezek száma azóta tovább nőtt), miután az Uzsoki kórház szülészetén aláírásgyűjtéssel sikerült elérni az egy kísérős szabály módosítását.

A szabályokat az intézmények az egészségügyi törvényre hivatkozva hozzák meg, sokféleségükből azonban látszik, milyen sok múlik az egyéni jogértelmezésen, és mennyire hiányzik a rendszerből egy olyan egységes ajánlás vagy törvénymódosítás, amely egyértelművé teszi,

hogy nem kell, sőt nem is lehet egyre korlátozni a kísérők számát indokolatlanul, mivel ez szembe megy a szülő nők érdekével.

Az anyákat képviselő mozgalom (jogászi) véleménye szerint az egészségügyi törvény eddig is megengedte több kísérő jelenlétét. Egészen pontosan azt mondja ki, hogy: „A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés alatt folyamatosan vele lehessen…”, ami értelmezésük szerint általános alanyra utal (a törvény szövege pl. a magzatot is egyes számban használja, holott születnek ikrek is).

Ennek ellenére sokszor találkoznak a nők azzal az érvvel az intézmények részéről, hogy törvény tiltja két kísérő jelenlétét. Így értelmezte a törvényt 2019-ben az egykori Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) is, amikor a mozgalom segítséget kért a kísérőkre vonatkozó egységes ajánlás létrehozása érdekében. Kérésüket akkor a minisztérium elutasította, mondván: a törvény csak „egy választott, nem az egészségügyi ellátásra vonatkozó támogatást nyújtó személy jelenlétét engedélyezi, ami a szülő nő pszichés támogatása szempontjából fontos, igénybevehető lehetőség.”

Ehhez képest az EMMI jogutódjaként működő Belügyminisztérium idén januári válaszlevelében már nem ennyire szigorú: mint írják, a törvény „nem tiltja a több kísérő jelenlétét, csak feltételekhez köti, ezért ennek rendje intézményi szinten is meghatározható”.

Vagyis, mint a Másállapotot a szülészetben! mozgalom is megerősíti, többé nem kell elfogadniuk a szülő nőknek a törvényi tiltást indokként.

„Megerősítik azt is, hogy a kísérő kizárása csak indokoltan, valós okkal történhet meg, és ezt az okot minden esetben igazolni kell. Mára nem lehet kényelmi okból vagy személyes ellenérzések miatt kiküldeni a nő kísérőjét, kísérőit egy kitalált indokkal.”

Ugyanakkor a Belügyminisztérium annak ellenére sem fogalmaz meg ennél határozottabb állásfoglalást, hogy leírja, „az anya által választott kísérő, – vagy kísérők – jelenléte az anya biztonságérzetét fokozza, ezzel a szülés menetét jótékonyan befolyásolja”, valamint, hogy a hazai „családközpontú szülészeti irányelvek” támogatják a dúlák bevonását a vajúdás és szülés alatti ellátásba.

„Amennyiben nincs jelen másik szülő nő, az intézmények megengedőek lehetnek a kísérők jelenlétének vonatkozásában, vagy felváltva is jelen lehetnek a vajúdás és a szülés alatt”

– fogalmaz a minisztérium, továbbra is nagy mozgásteret hagyva az intézményi szintű szabályozásban.

„Mind várjuk, hogy a több kísérő beengedését a törvény előírja, ne csak megengedje”

– értékeli a választ a Másállapotot a szülészetben! mozgalom Facebook-oldalán.

A mozgalom a napokban válaszolt is a minisztérium levelére, melyben amellett, hogy örömüket fejezték ki amiatt, hogy a szülő nő kísérőhöz való jogát megerősítette az egészségügyi  kormányzat, többek közt arra is felhívják a döntéshozók figyelmét, hogy ettől még „a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy bár lehetséges a több kísérő jelenléte, a kórházak egy része nem áll nyitottan a családok és szülő nők kéréseihez ebben a kérdésben. Nem tisztázott, a gyakorlatban mit tehetnek a családok, a társadalom, ha a több kísérő jelenléte jellemzően csak egy vágy marad, dacára annak, hogy ez jogilag lehetséges lenne.”

A mozgalomhoz forduló családok szerint több intézmény vezetése utalt arra, hogy a Nőorvos Társaság jelenleg a dúlaság szabályozását készíti elő, és amíg ebben nem jutnak konszenzusra, addig a tisztázatlan helyzet miatt nem tudnak mit válaszolni a dúlai jelenlét kapcsán a párok megkereséseire. De van olyan osztályvezető is, aki az államtitkárság, vagy épp az OKFŐ tisztázó válaszát várja az ügyben.

A Belügyminisztérium arról is tájékoztatást adott, hogy egy korábbi, mára lejárt szülészeti irányelvet éppen megújítanak – de hogy ebbe mely szervezeteket vonják be, nem derült ki. Ahogy az sem, pontosan hogyan kívánják – az egészségügyi személyzet részéről sokszor előítéletekkel találkozó – dúlák munkáját szabályozni.

„Érthető, hogy a témának van orvosszakmai vetülete is, de lesz-e lehetőség a szüléssel foglalkozó társszakmák, perinatális szaktanácsadó, pszichológus, szülésznő, szoptatási szaktanácsadó, stb. és a civil szervezetek, a nők és családok, mint legfőbb érintettek bevonására? Lehetőség lesz-e a megújulás előtt véleményezni az irányelv tervezetét? Megtörtént az érintettek bevonása?

Valóban folyamatban van-e a dúlaság szabályozása, és ha igen, tekintve, hogy ez nem egészségügyi tevékenység, ki és mi alapján készíti ezt elő, illetve mikor és hogyan lesz mód a társadalmi konszenzusra, és arra, hogy a dúlák részt vegyenek az őket érintő szabályozás kialakításában?” – sorolják a kérdéseket.

A mozgalom emlékeztette a Belügyminisztériumot, hogy 2019-es válaszlevelében arról is írt az EMMI: ismeretes a minisztérium számára, hogy számos országban dolgoznak dúlák, és az is, hogy álláspontjuk szerint „a dúlák szükségessége ezen országokban vitathatatlan, azonban a hazai fejlett egészségügyi ellátásban csak egy igen szűk körülírható társadalmi réteg igényli ezen személyek jelenlétét.”

A mozgalom szerint azonban a hazai egészségügyi ellátás fejlettségét nyilvános statisztikák hiányában nem lehet objektíven megítélni, és az igénybe vett ellátást értékelő szülő nők visszajelzésén alapuló, rendszerszinten gyűjtött adatokra sem támaszkodhatunk, mivel ilyen nem áll rendelkezésre. Mindazonáltal beszédesnek tartják, hogy az elmúlt hónapokban számos anyai közösség indított petíciót azért, hogy ne kelljen választaniuk az apa és a dúla között, valamint a mozgalom által indított, a teljes szülészeti ellátás fejlesztését célzó petíciót is több mint 16 ezren írták alá.

„Mindezek alapján elmondható, hogy mára meghatározó igény a családok részéről, hogy a dúla és az apa együtt is jelen lehessen a vajúdás és a szülés idején”

– írják.

A biztonságot és támogatást nyújtó kísérők jelenléte a szülészeti erőszaktól korántsem mentes magyarországi ellátásban ráadásul akár nagyobb jelentőséggel is bírhat.

Kik a dúlák?

A dúla, azaz az „asszonytársi segítő”a szülés során folyamatos, megszakítás nélküli gondoskodást, érzelmi támaszt nyújt; objektív információk nyújtásával segíti az anyát, illetve a párt az informált döntések meghozatalában, de nem dönt helyettük, és nem végez beavatkozást, nem az egészségügyi személyzet része.

Számos nemzetközi kutatás mellett egy 2021-ben készült hazai tanulmány is arról számol be, hogy a dúlák folyamatos támogató jelenlétének pozitív hatása (az úgynevezett „dúla-hatás”) számokban is mérhető, ugyanis nagy részben csökkenti a különféle beavatkozások arányát. A dúla egészen másfajta segítséget és figyelmet képes biztosítani a szülő nő számára, mint az egészségügyi személyzet, vagy az apa, aki része az éppen születő családnak, és nem látogató, mégis inkább így tekintenek rá, holott az anya-baba-apa egység az, melynek zavartalanságát az ellátórendszer támogatni hivatott. A választott kísérő az egész családot kíséri, így sok esetben az apát is támogatja.

Mint azt a Másállapotot a szülészetben! mozgalom hangsúlyozza, „a dúlai jelenlét támogatásával úgy növelhető az ellátás színvonala, biztonsága és a családok elégedettsége, hogy az a magyar államnak nem kerül semmibe.”

„Megértjük, hogy az egészségügyben dolgozók számára olykor kihívás lehet a dúlai jelenlét, hiszen egy viszonylag új szereplővel kell együttműködniük, másrészt tudjuk, hogy az elmúlt 20 évben számos intézményben volt már jól működő gyakorlat a dúla és az apa együttes jelenléte.

Ha e téren visszalépés történik, az azt üzeni az anyák és családjaik számára, hogy ők nem számítanak, és már a dúlájuk sem lehet mellettük, mint olyan személy, aki végigkíséri őket a várandósságtól a szülésen át a gyermekágyig” – fogalmaz a mozgalom.