A rendőrség verte szét a Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyilkolásának 105. évfordulója alkalmából tartott, több ezres tüntetést vasárnap Berlinben. A hatóság beavatkozásának hivatalos oka a palesztinokkal szolidaritást vállaló molinók és jelszavak megjelenése volt, az összecsapásokká fajuló intézkedésben összesen 16 embert tartóztattak le és legalább 36-an megsérültek.
Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet, a német Kommunista Párt alapítóit 1919 január 15-én gyilkolták meg a fehér tiszti különítmény martalócai Berlinben. Az évforduló alkalmából a városban immár hagyományosnak mondható megemlékező tüntetés az idei évben a politikusokra való emlékezés mellett a gázai konfliktusról és a palesztinokkal való szolidaritásról is szólt. A Junge Welt beszámolója szerint a baloldali szervezetek demonstrációja közel 10 ezer fősre duzzadt, amikor a rendőrség a résztvevőkre támadt.
A beavatkozásra a lap beszámolója szerint azután került sor, hogy a hatóságok által betiltott „From the river to the sea, Palestine will be free” (A folyótól a tengerig, Palesztina szabad lesz) szlogent skandálta a tüntetés egyik résztvevője. A felszólaló letartóztatását követően a tömeg eleje visszafordult, kiszorítva a rendőrség embereit. Erre gumibotozással és könnygázzal válaszolt a hatóság – aminek eredményeként egy 65 éves férfi megsérült és eszméletét vesztette.
A mentőszolgálat tájékoztatása szerint 15 másik tüntetőt is kórházban kellett ellátni, néhányukat súlyos sérülésekkel, például csonttörésekkel.
105 years ago, Rosa Luxemburg was killed by the Freikorps in Berlin.
105 years later, modern equivalents of the Freikorps, the German police, are attacking communists who are commemorating the legacy of Rosa Luxemburg and Karl Liebknecht. pic.twitter.com/XZQGClkUUD
— kakasloi 🔻☭ (@kakasloi) January 15, 2024
A rendőrség ezzel szemben rendőrök elleni támadásokról adott hírt, mivel az eljáró karhatalmi erők 21 embere is megsérült az összecsapásban. Kai Wagner, Berlin tavaly megválasztott kereszténydemokrata polgármestere a Twitteren reagált az eseményekre, miszerint „amikor baloldali radikálisok szolidaritást vállalnak a terroristákkal, és Izrael elpusztítására szólítanak fel, az bűncselekmény, nem pedig vélemény”.
A német politikai vezetés a magyarországihoz hasonlóan erősen Izraelpárti a gázai háború kérdésében: a berlini vezetés alig néhány nappal ezelőtt jelezte, hogy nem értenek egyet az izraellel szemben indult Nemzetközi Bíróság előtti eljárással és ha kell, harmadik félként belépnek az eljárásba.
Nem Berlin volt az egyetlen hely, ahol a gázai konfliktus miatt tartottak megmozdulásokat a hétvégén, az Al Jazeera gyűjtése szerint összesen több százezer ember vett részt palesztin- és békepárti tüntetésekben világszerte. Az október 7-i, Hamász által elkövetett támadások nyomán kiújuló háború 100. napjához közeledve a Nemzetközi Bíróság előtt Izraellel szemben népirtás miatt keresetet benyújtó Dél Afrikában az USA nagykövetsége előtt tüntettek. A résztvevők szerint az Egyesült Államok több ezer tonna katonai felszereléssel segítette a Izraelt a harcok kezdete óta. Kuala Lumpurban és Malajziában szintén az USA képviseletei előtt demonstráltak, leginkább az ország tűzszünettel szembeni vétóját kritizálva.
De több ezres megmozdulásokat tartottak a világ más fővárosaiban, így Londonban, Párizsban, Bécsben, Berlinben, Ammánban és Washington DC-ben is.
A tüntetések a „globális akciónap Palesztináért” részét képezik, és a vérontás befejezését követelik, ami a Palesztin egészségügyi hatóság szerint 23 843 ember életét követelte és több mint 60 317-en sebesültek meg eddig.
Dél-Afrika a Nemzetközi bíróságon indított perben 8 pontban foglalta össze, hogy miért meríti ki véleményük szerint a népirtás fogalmát amit Izrael Gázában tesz. A tárgyalás első napján az országot képviselő ügyvéd izraeli katonák TikTok videóit vetítette le. Érvelése szerint az október 7-i terrortámadások és a gázai háború is a több évtizedes apartheid jellegű rendszer, erőszakos vegzálás, elnyomás és háborús cselekmények keretében értelmezhető, tehát annak az erőszakos rezsimnek a keretében, amelyet Izrael 1948 óta a palesztin arabok ellen kiépített.
Izrael pénteken válaszolt az ellene felmerült vádakra Hágában. Az ország hivatalos úton korábban már jelezte, hogy Dél-Afrika vádjait alaptalannak tartja, és szerintük az ország a „Hamász szócsöveként” működik ebben a kérdésben. A tárgyalás első napjairól itt számoltunk be bővebben.
A nemzetközi megmozdulásokkal ellentétben Magyarországon jelenleg egyetlen palesztin-, tűzszünet- vagy békepárti tüntetést sem engedélyez a rendőrség a gázai háború kapcsán. Amint arról több alkalommal beszámoltunk, Orbán Viktor októberi rádióinterjúját követően azonos, gyenge alapokon álló érveléssel tilt be a rendőrség minden hasonló kezdeményezést.
