Miért olvassunk még mindig Lukácsot? A „filozófiai” kérdések helye a marxizmusban – 3. rész
„A filozófia talán azért létezik, hogy emlékeztessen bennünket arra: nem jutottunk sehova.”
Címke: rosa luxemburg
Miért olvassunk még mindig Lukácsot? A „filozófiai” kérdések helye a marxizmusban – 2. rész
Marx és Engels egyfajta »második felvilágosodást« indítottak el a 19. században, a kapitalizmus által felvetett új problémákra reagálva.
„Átlagemberek”, „jóemberkedés”, „woke” – saját politikai értékek nélkül a baloldal az uralkodó ideológiák foglya marad
Egyedülálló esély kínálkozik most egy baloldali politikai alternatíva felépítésére, s ez a feladat számtalan kihívást rejt magában.
nekrológ
Az MSZP útvesztése szükségszerű volt, és a fölgyülemlő elégedetlenségnek sem a szociáldemokrácia ad majd hangot
Az MSZP-nek vége. Hibák vezettek ide, vagy a történelem maga?
munkásmozgalom
Marxizmus osztályharc nélkül? Avagy lehet-e rekonstruálni egyáltalán a munkásmozgalmat?
Minél távolabb kerülünk a XIX. századtól, annál kevésbé egyértelmű, miképp lehetne újra gyakorlatba ültetni a marxista elméletet.
Platypus
Túlélni a baloldal halálát
A szándékunk, hogy a baloldal éljen. A megállapításunk pedig, hogy csak akkor élhet, ha meghaladja önmagát.
külföld
Szétverte a rendőrség a Rosa Luxemburg kivégzésére emlékező tüntetést Berlinben
Palesztinpárti jelszavak miatt, miközben a hétvégén világszerte több százezren tüntettek a gázai békéért.
mi a teendő?
Nem a társadalom apolitikus, hanem a felszabadulás intézményeit kell újjáépíteni
A baloldal feladat ma is az, hogy egyértelművé tegye, nincs külön politikai, gazdasági és kultúrharc. Utószó Rosa Luxemburg Tömegsztrájkjához.
luxemburg
Forradalmárt olvasni ellenforradalmi időkben
A kortárs magyar baloldal legnagyobb dilemmája – ökonomizmus vagy elektoralizmus, parlamenten kívül vagy belül – Rosa Luxemburg számára értelmetlen: természetesen itt és ott is, de mindig a munkásosztály mellett.
Ankica Čakardić: Rosa Luxemburg a feminizmus velejére tapintott
Rosa Luxemburg éles bírálata a burzsoá feminizmusról ma is időszerű. Azt állította, hogy a burzsoá nők – tehát még ha nők is – semmit sem képesek nyújtani az alávetett munkásosztálybeli nőknek. A nemi kérdésnek semmiféle politikai jelentősége sincs, ha nem kapcsolódik az osztálykérdéshez.
