Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ismét utcára vonultak a tanárok és diákok, hogy számonkérjék a kormányt

Január 13-án, szombaton délután ismét utcára vonultak a közoktatásban dolgozó tanárok szervezetei és az Egységes Diákfront (EDF) is, hogy a múlt év és 2022 megmozdulásaihoz hasonlóan ismét követeljék, a kormány béremelése szemfényvesztés helyett párosuljon az oktatás általuk követelt, átfogó reformjával.

Az EDF ezenkívül arról írt a demonstráció előtt küldött közleményükben, hogy „a béremelésből könnyen szemfényvesztés válhat, jelenlegi információk alapján hazudott a kormány, amikor 32,2%-os átlagról beszélt, mivel a legmagasabban meghatározott minimum 32% (gyakornokok), ennél a többi pedagógus kategória csak kevesebbet kereshet.” Ezenkívül fontosnak tartják, hogy a pénz nem minden, a követeléseik túlmennek a bérek rendezésén, és „korszerű, modern oktatást” is követelnek.

A tüntetésről a Mérce élőben is közvetített, ez itt nézhető vissza:

„Ki kell tartani a következő generációért, mert ők a jövő”

A nagyjából egyórás eseményen csupán rövid beszédek hangzottak el. Perlaki-Borsos Noel az Egységes Diákfront részéről arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanárok december 29-én egyelőre csak „egy papírt kaptak” a béremelésről, ez pedig nagyjából olyan, mint amikor „Magyarország energiaellátásáról Orbán Putyintól csak egy papírt kapott.”

Tanárok, diákok, közoktatási dolgozók tüntetése a Belügyminisztérium épülete előtt, 2024. január 13-án. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

Ahogyan Perlaki-Borsos  és az őt, Pintér Sándor miniszter papír képmásával együtt követő Kiss Gergő és Mészáros Bence EDF-tagok is hangsúlyozták, a művészettörténet mint tantárgy megszüntetése jelzi, nem szűntek meg a gondok a béremelésre vonatkozó kormányrendelettel. Azt is elmondták, a „részsikernek” tekinthető béremelési rendelet „bármikor visszavonható, szemfényvesztés.”Mi a garancia, hogy most is nem hasonló gusztustalanságokra készülnek, mint azelőtt, mi erre a garancia?” – kérdezte az EDF egyik felszólalója a színpadról.

A tüntetésen megjelentek erre a „nem hagyjuk!” skandálással válaszoltak.

A felszólalók elárulták, hogy a rendőrség nem engedélyezte, hogy Pintér Sándor papír figuráját a tüntetők „ledöntsék”, ezért végül úgy döntöttek, „hipnózissal elaltatják” a belügyminiszter életnagyságú képmását.

Tanárok, diákok, közoktatási dolgozók tüntetése a Belügyminisztérium épülete előtt, 2024. január 13-án. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

Az elaltatás, amely alatt a szöveg az volt: „Nem leszel büszkén bunkó, nem leszel utolsó suttyó!”

Pál Alexandra a PDSZ országos választmányi tagja lépett a mikrofonhoz beszédét megtartani. Ő hangsúlyozta, a közoktatási béremelésről szóló rendelet „fáradhatatlan polgári mozgalmuknak” köszönhető.

„Azért beszél a kormány 32,2 százalékról, mert ti kiálltatok! De ne engedjük, hogy ebből a béremelésből szemfényvesztés legyen!”

Tanárok, diákok, közoktatási dolgozók tüntetése a Belügyminisztérium épülete előtt, 2024. január 13-án. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

Majd annak a véleményének adott hangot, a 32,2 százalék amiről a kormány beszélt,„valójában 12 százalék az infláció miatt”, erről is csak a gyakornokokat biztosították. Kiemelte, ígéretekkel „tele a padlás”, szakszervezete már inkább a diplomás átlagbért követelik.

Pál Alexandra hozzátette, a teljes rendelet lényegében csupán „bérkorrekció”, ha a fizetés a közoktatásban a minimálbérhez lenne még igazítva, akkor a Pedagógus I. fokozatban bruttó 640 ezer forintot, a Pedagógus II. kategóriában ez több mint bruttó 800 ezer, a mesterpedagógusoknak több mint 1 millió, míg a kutatótanárok bruttó 1,1 milliós havi fizetést kaphatnának.

„A bérek rendezése mellett nem szabad figyelmen kívül hagynunk a többi követelésünket sem […] célunk az oktatási rendszer teljes megreformálása, hiszen ha nincs tanár, nincs jövő!” – mondta még el a színpadról a szakszervezeti vezető.

Pintér „portásnak jobb lenne”

 Utána Juhász Péter emelkedett szóra, aki függetlenként időközben az V. kerület ellenzéki polgármester-jelöltjeként is bejelentkezett. Elmondta, kerületi polgármesterként az oktatást nem tudja megváltoztatni, de van amit be tud fejezni, például „a kerület összes épületének eladását szállodának […], bár biztos vagyok benne, hogy Pintér Sándor portásnak jobb lenne mint miniszternek” – majd a beszédét hasonló tréfákkal folytatta. Többek között elmondta, „mi pontosan tudjuk, hogy ezek a tolvajok a jövőnket lopják el. […] de mi nem megyünk, hanem jövünk.” Majd megígérte, ha polgármesterré választják a Lipótvárosban, szociális ösztöndíjjal, oktatás utáni foglalkozásokkal és a körülmények javításával tenne a helyi iskolákért.

Tanárok, diákok, közoktatási dolgozók tüntetése a Belügyminisztérium épülete előtt, 2024. január 13-án. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce

Felszólaltak még a Diákfront és a Fridays for Future aktivistái is, akik bejelentették, hogy a kormány által kiadott„„Nemzeti Konzultációról” szóló, 11 kérdést tartalmazó levelet 250 ezren ellenzéki csoportoknak és intézményeknek küldték vissza.

Az egyik aktivista azt is hangsúlyozta: „idén júniusban ismét választások lesznek. Olyan önkormányzatokra van szükség, amely meghallgat minket és képviseli az érdekeinket. Budapestnek is ilyen főpolgármesterre van szüksége. Ezért mi, az Egységes Diákfront, a Fridays for Future és az Adom Diákmozgalom közös kampány hirdetünk.”

Elmondták azt is, hogy, zöld diákprogramot dolgoztak ki, amit majd a főpolgármester-jelölteknek adnak át, arra kérve őket, hogy képviseljék azt.

Ezentúl a diákok véleményét is kikérik, úgynevezett „blankettát” indítanak februárban, hogy a programot ezzel kiegészítve ajánlják fel a jelölteknek a fővárosban.

A bejelentés után a rövid tüntetés énekléssel ért véget.

 

Címlapkép: Tanárok, diákok, közoktatási dolgozók tüntetése a Belügyminisztérium épülete előtt, 2024. január 13-án. Fotó: Kiss Soma Ábrahám / Mérce