Sztrájktárgyalásról szóló ígéret helyett a követeléseiket kiértékelő levelet kaptak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól a pedagógusokat képviselő szakszervezetek. Az érdekképviseleti szervek tételesen válaszoltak az államtitkár helyből elutasító, a szakszervezet szerint tényeket elferdítő állításaira, továbbá valódi ajánlatot, valódi tárgyalást követelnek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) korábban újabb sztrájktárgyalást kezdeményezett a minisztériummal. Maruzsa Zoltán államtitkár a követeléseiket levélben kommentekkel látta el – ám ahogy erre a PSZ és a PDSZ válaszlevelükben felhívták a figyelmet, ezzel még nem tett elegett az egyeztetési kötelezettségnek, továbbá a levél érdemi ajánlatot nem tartalmaz.
A szakszervezetek, amennyiben a jövő hét folyamán nem kapnak választ a tényleges egyeztetés időpontjáról, a kormány törvénysértése miatt bírósághoz fognak fordulni.
A pedagógus szakszervezetek követelései
I. A pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt vonják vissza!
II. Azonnali, 50 százalékos béremelést minden köznevelésben dolgozó számára!
III. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak neveléssel-oktatással lekötött
munkaideje heti 22 óra legyen!
IV. Vezessenek be ötelemű bérrendszert! Ezen belül:
- Kerüljön újra bevezetésre a garantált illetményeket tartalmazó előmeneteli és illemtényrendszer! Az illetmény alapja a mindenkori minimálbér legyen!
- Követeljük a pótlékok és megbízási díjak látható mértékű emelését!
- A túlmunkát fizessék ki! 22 órán felül minden gyermekkel töltött munkaidő kerüljön kifizetésre az alábbi képlet szerint: alapilletmény osztva a 4,33 X 22 szorzatával!
- Legyen külön forrás a tanórák, foglalkozáson kívüli feladatok ellátására: ennek alapja az alapbértömeg 10%-a legyen! (szalagtűző iskolaműsorok, versenyeztetés, kirándulások, pályázatok írása, és minden más, tanórán, ill. foglalkozáson kívüli tevékenység)
- Biztosítsanak fedezetet intézményen belüli belső értékelés alapján helyidifferenciálásra, melynek szempontjait az alkalmazotti testület határozza meg! (Az alapbértömeg 10-15%-a legyen szétosztható!)
V. Töröljék el a teljesítményértékelési rendszert!
VI. Minden, gyermekekkel töltött munkaidőt ismerjenek el tanítással lekötött munkaidőnek!
VII. Töröljék el az oktatásban dolgozók sztrájkjogát korlátozó rendelkezéseket!
VIII. A kormány hozzon létre európai normáknak megfelelő érdekegyeztető tanácsot!
IX. Töröljék el a szakszervezetek működését és jogait korlátozó rendelkezéseket, azaz:
- Töröljék el a reprezentativitásra vonatkozó szabályokat!
- Vonják vissza a szakszervezeti tagdíjak munkáltató által történő átutalását tiltó rendelkezéseket!
Maruzsa Zoltán szakszervezeteknek szóló levele elején leszögezte, hogy a „várakozásuk nem teljesült”, az új életpálya-modell bevezetése miatt nem mondtak fel tömegesen a pedagógusok, „99 százalékuk az új jogállást választotta”. A szakszervezetek viszont válaszlevelükben emlékeztetik az államtitkárt arra, hogy az új jogállást nem választották a tanárok, hanem kényszerből elfogadták, hisz ha nem így tettek volna, távozniuk kéne a pályáról. Valamint a matek sem stimmel, a szakszervezetek információi szerint közel ötezren mondtak fel az állami iskolákban (a többi köznevelési intézményből távozók száma nem ismert), de a tankerületi központok adatai szerint is legalább 2478-an hagyták ott az állásukat a státusztörvény miatt, ami bőven több, mint a teljes állomány 1 százaléka.
Maruzsa nem csak az státusztörvény visszavonását tartja „indokolatlannak”. A béremelés szerinte az Európai Bizottságon múlik, a heti munkaidó 22 órára csökkentése „nem aktuális”. Az ötelemű bérrendszer bevezetését „nem tartja indokoltnak”, illetve az új teljesítmény-alapú bérezés fogja részben rendezni szerinte a tanári illetmények és pótlékok rendszerét.
A szakszervezetek hiába követelik épp a teljesítményértékelés eltörlését, azt az államtitkár szerint a pedagógusok is szeretnék,
hisz 70 százalékuk egy 2022-es kérdőívben értelmezése szerint ezt nyilatkozták.
De az államtitkár szerint az is rendben van, hogy a gyermekkel töltött időt, gyermekfelügyeletet nem ismeri el rendes munkaidőnek a foglalkoztató, valamint a sztrájkjog korlátozása is megfelel az Alaptörvénynek és a nemzetközi szerződések rendelkezéseinek. De ugyanígy egy új érdekegyeztető tanács létrehozása, a szakszervezeteket korlátozó törvények visszavonása vagy egy egységes Oktatási Minisztérium létrehozása is szükségtelen az államtitkár szerint.
A szakszervezeteket nem győzte meg az államtitkár érvelése, továbbra is szükségesnek tartják a követeléseiket. Nem értik, miért kell uniós támogatásokra várni, „a béremelés pusztán politikai akarat kérdése – írják. Rámutattak arra is, hogy még a heti 22 óra tanítással is jóval meghaladná a tanárok munkaterhe a heti 40 órát, miközben a túlmunka nagy részét a köznevelési törvény bevezetése óta nem fizetik ki. Sőt a helyettesítésekért elvileg kötelezően járó pénzeket is sokszor perrel lehet csak kikényszeríteni a munkáltatótól. Az ötelemű bérrendszer kapcsán a szakszervezetek továbbra is úgy látják, hogy a státusztörvénnyel bevezetett bérrendszer nem kínál kiszámítható előmenetelt, ellenben díjazás nélküli többletmunkát annál inkább. A szakszervezetek számára az is elfogadhatatlan, hogy bizonyos munkafeladatok (mint a gyermekfelügyelet) ellátását díjazás nélkül várja el az államtitkár. „Munkajogi szempontból értelmezhetetlen választ kaptunk” – jegyzik meg.
A bevezetni tervezett teljesítményértékelési rendszer a szakszervezet szerint a „pilot során megbukott”.
„Szakmai tekintetben elfogadhatatlan egy olyan rendszer bevezetése, amely (…) a pedagógusokat egymással szembe állítaná, ahelyett, hogy [elősegítené azt, hogy] a nevelőtestületek egymással együttműködő pedagógusok alkotó és szakmai autonómiával rendelkező közösségeként működjenek.”
– foglalták össze a szakszervezetek a versenyszempontú teljesítményértékelő-rendszer káros voltát.
A szakszervezetek a többi pontban is kitartanak a követeléseik mellett, és további levelek helyett a tárgyalás időpontját szeretnék végre megkapni az államtitkártól.
