Bár csütörtök délelőtt az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában a Fidesz simán megszavazta a választási törvény módosításáról szóló javaslat tárgysorozatba vételét, sem a bizottsági ülésen, sem pedig a délutánra összehívott rendkívüli plenáris ülésen nem szólt hozzá egyetlen kormánypárti politikus sem érdemben a meglehetősen nagy horderejű változtatáshoz, amelyet alig több, mint fél évvel a jövő júniusi önkormányzati választások előtt nyújtott be a Mi Hazánk.
A javaslat általános vitáján a kétharmados többséggel bíró (vagyis a választási törvényt elvileg önerőből is módosítani képes) pártszövetség egyik tagja sem, tehát sem a Fidesz, sem a KDNP frakciója nem állított vezérszónokot, azaz tartalmasabb felszólásban nem kívánták megosztani frakcióik álláspontját a bizottságban amúgy általuk már támogatott, rohamtempóban vitára tűzött javaslatról. A pártok frakcióihoz hasonlóan a kormány sem kívánta kommentálni a módosító indítványt. A vitát megelőzően a napirend előtti felszólalásokban Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára jelezte:
„A kormány az alkotmányos szokásoknak megfelelően a választási rendszer meghatározásával kapcsolatos jogszabályokról nem nyilvánít véleményt”
Később a vitán mindössze egy, alig kétperces hozzászólásban üdvözlelte a KDNP-s Nacsa Lőrinc, hogy elindult egy általa „szélesnek” titulált közéleti vita a budapesti választás igazságosságáról, majd szűkszavúan a kormánypártok nevében annyit mondott:
„A módosítást magunk részéről akár készek is vagyunk támogatni.”
Ezt követően – mint az az éppen felszólaló Csárdi Antal LMP-s képviselő narrációjából kiderült – Nacsa rögtön el is hagyta az üléstermet.
A jelenet az alábbi videón 4 óra 13 perctől nézhető vissza:
Mi a módosítás lényege?
Az elmúlt hetekben nagy port kavart, hogy októberben, bő fél évvel a 2024-es önkormányzati választás előtt a korábban a Fideszben és az SZDSZ-ben is politizáló Fodor Gábor egy – a kormányközeli tulajdonba került Indexen megjelent – publicisztikában felvetette választási törvény módosításának lehetőségét, a Mi Hazánk Mozgalom be is nyújtotta a törvényjavaslatot, a Fidesz pedig most csütörtökre rendkívüli plenáris ülést hívott össze, amelyen napirendre tűzték a választási törvény módosításának a vitáját.
A Mi Hazánk törvényjavaslata már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítaná a listás választási rendszert Budapesten. Amennyiben ezt megszavazza a fideszes kétharmad, a Fővárosi Közgyűlésben a jövő júniusi önkormányzati választás után nem a kerületi polgármesterek ülnének, hanem tagjait listás választási rendszer alapján választanák meg a budapestiek. A Telex ismertetője szerint ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden budapesti választópolgár az eddigi három helyett négy szavazólapot kapna az önkormányzati választáson. A kerületi polgármesterjelölt, az egyéni választókerületi jelölt és a főpolgármester-jelölt mellett már pártokra is lehetne szavazni. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 32 képviselői helyét a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztanák ki, a főpolgármester-jelöltet pedig a mi hazánkos javaslat jelenlegi verziója szerint továbbra is közvetlenül választanák meg a budapestiek. Fővárosi listát a módosító alapján az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít Budapesten. Azok a pártok jutnának csak be a közgyűlésbe, amelyek legalább 5 százalékot kapnak. Ha együtt indul két párt, 10 százalékot kell elérniük, három vagy annál több jelölőszervezetnél pedig 15 százalék a bejutási küszöb.
A rendszerváltástól egészen 2010-ig a mostani javaslathoz hasonló szisztémában, pártlistákra leadott szavazatok alapján kerültek be a közgyűlésbe a képviselők. A gyakorlatot a Fidesz 2014-ben – ugyancsak pár hónappal a választás előtt – szüntette meg, mert a pártpolitikai érdekei akkor ezt diktálták. Onnantól a kerületekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből, plusz kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből állt össze a 33 tagú fővárosi „parlament”. Utóbbi kilenc mandátumot a meg nem választott polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztották ki.
Egy másik, a Mi Hazánk által benyújtott határozati javaslatban az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy január 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy a 2026-os országgyűlési választás után a listára leadott szavazatok alapján, a mostaninál arányosabb módon osszák ki a parlamenti mandátumokat. A Mi Hazánk olyan rendszert szeretne, amelyben a pártok a listákra leadott szavazatok arányában kapnának mandátumokat. Megmaradnának az egyéni választókerületek is, de annyival kevesebb listás mandátumot kapna egy párt, ahány egyéni képviselője nyer. Eltörölnék tehát a Fidesz által bevezetett győzteskompenzációt, azaz az egyéni választókerületben győztes és második helyezett közti szavazatkülönbséget nem adnák hozzá a győztes jelölt pártlistájához.
Ellenzék: Fontos vita, de nem most van itt az ideje
Csütörtök délelőtt a fideszes többségű igazságügyi bizottság rövid idő alatt megszavazta a javaslatok tárgysorozatba vételét. A Telex beszámolója szerint az ülésen nem szólaltak meg a kormánypárti képviselők. Októberben a parlamentben kétharmados többséggel bíró (vagyis a választási törvényt egyedül is módosítani képes) Fidesz azt válaszolta a Szabad Európa kérdésre, hogy „a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés”.
Miután csütörtök délelőtt ennek ellenére mégis tárgysorozatba vette a Mi Hazánk javaslatát az Igazságügyi bizottság, a rendkívüli plenáris ülésen napirendre tűzött általános vitát szinte üres padsorok között bonyolították a frakciók megjelent képviselői. Mint azt fentebb kiemeltük,
a Fidesz és a KDNP nem állított vezérszónokokat,
a monetumos Bedő Dávid visszavonta felszólalását, így az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik egy-egy politikusa vitatkozott érdemben az előterjesztő Mi Hazánk képviselőivel.
A törvényjavaslat egyik benyújtója, Novák Előd hosszú expozéjában azzal érvelt, hogy Budapesten a „félszázalékos”, főpolgálmestert és kerületi polgármestert és több alpolgármestert is adó Párbeszédnek ad „nyilvánvalóan antidemokratikusan” hatalmat a torz választási rendszer. A Mi Hazánk vezérszónoka, Toroczkai László szerint a listás rendszer bevezetése csak azoknak a pártok fáj, amelyek „füstös szobákban” döntenek a jelöltjeikről, míg a Mi Hazánknak szerinte az sem gond, ha „három héttel” a választás előtt módosul ilyen módon a törvény, csak legyen az igazságosabb. Hozzátette: a közvetlen főpolgármester-választást nem akarják elvetni, de azt nem szabad elfogadni, hogy az így megválasztott főpolgármester „kontroll, ellenőrzés nélkül gyakorolhassa” a hatalmát a közgyűlésben.
Novák Elõd, a Mi Hazánk képviselõje elõterjesztõként szólal fel az önkormányzati választási rendszer módosítását célzó törvényjavaslat vitájában az Országgyûlés rendkívüli ülésén 2023. november 30-án.
MTI/Soós Lajos
A Demokratikus Koalíció vezérszónoka, Gy. Németh Erzsébet a kormánypárti képviselők szemére vetette, hogy sem a délelőtti, igazságügyi bizottsági ülésen egyetlen egy fideszes képviselő sem szólt hozzá a javaslathoz, és a kormánynak sem volt mondanivalója, és az általános vitán Répássy Róbert igazságügyi államtitkár sem gondolta fontosnak, hogy felszólaljon. „Nem is csodálkozom persze, mert a mai ülésnapon egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, a Fidesz által a Mi Hazánknak lediktált tervezet ez, ami világosan bizonyítja, hogy az Orbán-kormány bármire hajlandó, csak hogy visszahódítsa a fővárost, amit 2019-ben elvesztett” – mondta Gy. Németh.
Az MSZP-s Molnár Zsolt szerint a választási rendszer arányosságáról és igazságosságáról „jó tartalmi vita” indulhatna, de nem most, fél évvel a választás előtt. Szerinte „a kormáytöbbség játszik Budapesttel, mint macska az egérrel”, és nincs tekintettel saját adott szavára, amennyiben korábban kifejtették, hogy egy éven belül nem időszerű a választási rendszer módosítása. Hasonló kifogásokat fogalmazott meg a jobbikos Dudás Róbert, aki szerint a Mi Hazánk által benyújtott, a vizet a Fidesz malmára hajtó javaslat célja nem az igazságosság, hanem a választás nem demokratikus befolyásolása.
Az LMP vezérszónoka, Csárdi Antal ugyancsak hiányolta a kormánypárti megszólalásokat a kérdésben, majd a javaslat beterjesztését, és az azt övező eljárást a Fidesz-KDNP manipulációs kísérletének nevezte.
„Váratlanul, este 8 órakor a meghirdetett házbizottsági ülés kapcsán meghirdettek egy rendkívüli ülést gyakorlatilag minden előzetes információ nélkül úgy, hogy a házbizottsági ülésnek nem volt a napirendjén egyébként ez a törvényjavaslat, majd egyszer csak ilyen véletlenszerűen a Mi Hazánk javasolta ennek a napirendre vételét.
Csárdi arra is felhívta a figyelmet, hogy 2010 óta nem nagyon volt arra példa, hogy ellenzéki javaslatot a Fidesz-KDNP elfogadjon a házbizottsági ülésen.
„Egyszer csak hirtelen támogató mondatok hagyták el a Fidesz frakcióvezető-helyettesének a száját, majd a mostani rendkívüli ülés napirendi javaslatába úgy vette föl a választási törvény módosítását, hogy nem volt tárgysorozatba véve az a törvény, ezért aztán hip-hopp,ma kora reggelre összehívták a megfelelő bizottságot, és ott döntöttek a tárgysorozatba vételről. Tehát ilyen mértékű a kapkodás, ami ezt a törvénymódosító javaslat előkészítését illeti „
– kifogásolta hosszasan Csárdi a benyújtási eljárás módját.
