Jogorvoslati lehetőség nélkül bélyegezhet meg és vehet célkeresztjébe Újságírókat, cégeket, egyházakat, szakszervezeteket és önkormányzatokat, voltaképpen bárkit és bármit a „szuverenitásvédelmi” törvényjavaslattal létrehozott új hivatal. Jogvédő szervezetek szerint a kormány javaslata elnagyolt és hibás, és a 2021-ben az Európai Bíróság ítélete nyomán visszavont, 2017-es civiltörvényhez hasonlóan bukásra ítéltetett.

Az elmúlt hetekben már sokszor lehetett hallani a kormány terveiről, amivel állítása szerint a magyarországi politikát és közéletet befolyásoló idegen erők ellen küzdene, ránézésre azonban inkább a választások befolyásolására szolgáló eszköznek tűnik, ami nem utolsó sorban a kormány politikai ellenfeleinek ellehetetlenítésére is alkalmas lehet, ahogy propaganda-eszköznek sem utolsó. Noha a törvényt még nem fogadta el az országgyűlés, és eszközölhetnek rajta apróbb változásokat, nehéz elképzelni hogy a kormánypárti honatyák keresztbe feküdnének neki.

Az Amnesty International Magyarország, K-Monitor, Magyar Helsinki Bizottság, Mérték Médiaelemző Műhely, Political Capital, Transparency International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közös közleményben reagált a törvényjavaslatra.

„A Fidesz frakcióvezetője tegnap benyújtotta a szuverenitásvédelminek nevezett, valójában a hatalmi önkényt szolgáló törvénycsomagot. A törvényjavaslat a hatalom azon törekvését szolgálja, hogy minden kritikus hangot elhallgattasson. Ez nem újdonság, de az eszközeik erre egyre durvábbak. Ez a törvény valójában önkényvédelmi törvény”

– írják a szervezetek.

Az igazságszolgáltatáshoz hasonló jogkörökkel rendelkező hivatalt hoz létre a kormány a „külföldi befolyás” ellen

A törvény alapján létrehoznák a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ami „az alkotmányos önazonosság védelme érdekében létrehozott (…) autonóm államigazgatási szerv”. Ez egy független szervezet lesz, vezetői tisztségei összeférhetetlenek bármely más államigazgatási vagy önkormányzati pozícióval. Az elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre a miniszterelnök javaslatára. Orbán Viktor január elsejéig javasol jelöltet, akit Novák Katalin köztársasági elnök február elsejéig kinevez.

A jogvédő szervezetek szerint a hivatal

„széles jogosultságokkal rendelkezik: ha azt feltételezi bármilyen szervezetről vagy személyről, hogy külföldi érdeket szolgálva Magyarország szuverenitását veszélyezteti, akkor bármilyen érzékeny adatot megismerhet és lemásolhat (ide értve a szerződéseket, ügyfelek információit, egészségügyi adatokat is), valamint a Nemzetbiztonsági Bizottság elé állíthatja a szervezet képviselőit. Senki ne gondolja, hogy ez kizárólag a kormány által évek óta kipécézett civil szervezetekkel történhet meg. Újságírók, cégek, egyházak, szakszervezetek és önkormányzatok is az új hatóság célkeresztjébe kerülhetnek.

Egy ilyen vizsgálat, ami innentől bárki ellen elindulhat, önmagában megbélyegző, különösen azért, mert ha végén nyilvános jelentés készül, az eljárással szemben  semmilyen jogorvoslat nem áll rendelkezésre.”

A hivatal a következő feladatokat fogja ellátni:

• Elemez, értékel és javaslatokat tesz a szuverenitást fenyegető kockázatokkal kapcsolatban egy általa kialakítandó módszertan szerint;

• a vizsgált szervezetektől beszerzett adatok értékelésével elemzi a nemzeti szuverenitás érvényesülését;
• évente nemzeti szuverenitásjelentést készít;
• kutatási tevékenységet végez és finanszíroz „a nemzeti szuverenitás érvényesülésének társadalmi, gazdasági, kulturális, intézményi és jogi feltételrendszere javítása érdekében”.

A hivatalnak vizsgálnia kell továbbá a közéletre befolyást gyakorló szervezetek működését:

• „feltárja és vizsgálja a más állam, valamint − jogi státuszától függetlenül − külföldi szerv vagy szervezet és természetes személy érdekében végzett” tevékenységeket, például érdekképviseletet;
• „információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységeket”;
• a „demokratikus vita, valamint az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló tevékenységeket”;
• feltérképezi és vizsgálja azon szervezeteket, amelyek „külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére”;
• ahogy azokat is, amelyek „külföldről származó támogatás felhasználásával a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak, vagy ilyen tevékenységet támogatnak”.

A hivatal a vizsgálatok eredményeit közzéteszi honlapján.

Mint a fentiekből látszik, igen széles a hivatal által vizsgálandó szervezetek köre, és jogértelmezéstől függőn nagyjából bármi beletartozhat.

Elég például a kormány tagjai által jellemzően „dolllármédiaként” emlegetett kormányfüggetlen sajtóra gondolni, vagy azon civil szervezetekre, amelyek például az akkumulátorgyárak veszélyeire hívják fel a figyelmet – és amelyeket nem egyszer neveztek már kormánypárti politikusok rémhírterjesztőnek, miközben tevékenységükkel kétségkívül – és szándékosan – befolyásolják a közbeszédet. Ugyanígy, megfelelően tág jogértelmezés esetén választásokat befolyásoló szervezet lehet akár a helyi városvédő egyesület is, amennyiben kritizálja a regnáló városvezetést. Ilyen szervezetek esetében nem ritka, hogy többek között külföldi eredetű pályázati forrásokat is felhasználnak, és hogy érik-e őket retorziók tevékenységük miatt, jószerével a jogértelmező jóindulatától függ.

A hivatal ugyanis igen széles jogköröket kap a feljebb említett „kockázatok”, „veszélyek” és jogsértések kivizsgálására.

A vizsgált szervezet, állami vagy önkormányzati szerv által az adott ügyben kezelt adatokat megismerheti, másolatot készíthet róluk, valamint a munkatársaktól írásbeli és szóbeli felvilágosítást kérhet. Amennyiben nem kapja meg a bekért adatokat, úgy éves jelentésében kiemeli.

A jogalkotó továbbá a bíróságokhoz vagy titkosszolgálatokhoz hasonló jogosultságot is kap azáltal, hogy adótitkokhoz is hozzáférhet.

Amennyiben a hivatal „olyan tényt állapít meg, vagy körülményt észlel, amely miatt szabálysértési eljárás, büntetőeljárás, közigazgatási hatósági eljárás vagy más eljárás kezdeményezésének vagy lefolytatásának lehet helye, e célból az eljárás lefolytatására jogosult szervet tájékoztatja.”

A törvény szigorítja a külföldi pártfinanszírozás büntetését és átírja a civil szervezetekre vonatkozó szabályokat

A szuverenitásvédelmi törvény egyik sarkalatos pontja, hogy az szigorúbban szabályozza a választásokon résztvevő jelölőszervezetek külföldi finanszírozását. Ennek jegyében amennyiben a választásokon induló jelölt, vagy jelölőszervezet vezetője amely külföldi finanszírozásban részesül, három évig terjedő börtönnel sújtható. Ez különösen annak fényében érdekes, hogy a Fidesz jó ideje „dollárbaloldalként” aposztrofálja ellenzékét (egyébként jellemzően liberális és jobboldali politikai szereplőket). Ezzel arra utal, hogy a 2022-es országgyűlési választások előtt az ellenzéki pártszövetség és az azt támogató Mindenki Magyarországa Mozgalom jelentős mennyiségű külföldi támogatásban részesülhetett a kampány során. Ezt az új törvény értelmében börtönnel lehetne büntetni.

Az új szabályozás abból a szempontból érdekes, hogy nemcsak a pártokra, pártszövetségekre és más választási jelölőszervezetekre vonatkozik, hanem a civil szervezetekre is.

„Alkotmányosan indokolható, hogy a választásokon induló jelöltek átlátható forrásokból gazdálkodjanak, éppen ezért 1989 óta politikai párt nem fogadhat el külföldi támogatást.Azonban javaslat szövege, az elmúlt évek hasonló célból született jogszabályaihoz hasonlóan,  szándékosan pontatlan és tele van tágan értelmezhető parttalan fogalmakkal.

Emiatt az új hatóság bármilyen közéleti megnyilvánulásra ráhúzhatja, hogy külföldi érdekeket szolgál és ezért veszélyezteti Magyarország szuverenitását”

– értelmezik a vonatkozó passzust a jogvédő szervezetek.

A részletek és a gyakorlat ismeretében láthatjuk majd, kiket lehet majd az új szabályozás alapján büntetni

Mint a fentiekből is látszik, azt egyelőre nem tudjuk, hogy milyen szervezetek számítanak közvéleményt vagy a választásokat befolyásoló aktoroknak. Ahogy azt sem tudjuk, mi az az összeghatár vagy az egyes szervezethez tartozó költségvetési arányszám, ami felett már szuverenitásvédelmi szempontból aggasztó a külföldi források mértéke. Az ugyanakkor valószínű, hogy az összevont EP- és önkormányzati választások előtti kampányban már találkozhatunk a Szuverenitásvédelmi Hatóság megállapításaival és elmarasztaló jelentéseivel.

Ugyanakkor, mint a jogvédő szervezetek írják, „az önkényvédelmi törvénycsomag alkalmas arra, hogy elriassza azokat a bátor polgárokat  a közéleti részvételtől, akik a közösségük érdekében dolgoznak.”

Mindazonáltal véleményük szerint a törvényjavaslat – a 2017-es civiltörvényhez hasonlóan – nincs összhangban az alkotmányos, nemzetközi és európai uniós kötelezettségekkel, ezért el fog bukni. Azt érdemes megjegyezni, hogy a civilek megbélyegzésére és megfélemlítésére szolgáló szabályozást négy éven keresztül hatályos volt.