Több ezren indultak el a Hősök teréről a legnagyobb diákszervezetek, oktatási és közalkalmazotti szakszervezetek és a fővárosi önkormányzat közös megemlékezésén Budapesten.

• A menet érintette a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, ahonnan 5 tanárt bocsátották el a tavalyi polgári engedetlenségi megmozdulások miatt.
• Az orosz nagykövetség előtti kordonra nemzeti színű szalagokat kötöttek és a Terror Házánál mécsest gyújtottak a demonstrálók.
• Az ország talán legnagyobb október 23-i rendezvényén az Oktogonra vonultak, ahol beszédek és koncertek hangzottak el. 
• Beszédet mondtak többek között a tanárok és a diákok képviselői, Karácsony Gergely főpolgármester és roma aktivisták is.
• A napfolyamán élőben jelentkeztünk a Vörös Szittya Kollektíva és a Szikra Mozgalom megemlékezéseiről is.

A szervezők között szerepelt többek között a 7 igenes népszavazást a hétvégén útjára indító Egységes Diák Front (EDF) mellet az Országos Közös Akarat (OKA), a Tanítanék Mozgalom, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Roma Parlament is.

A tüntető diákok és szimpatizánsaik az idén elfogadott státusztörvény, illetve köznyelvi formájában „bosszútörvény” ellen is vonulnak ma. Mint arról a Mérce rendszeresen beszámolt, az idei év első felében a kormány átnyomott a törvényhozásban egy olyan jogszabályt, amely kimondja, 2024. január 1-jétől megszűnik a pedagógusok közalkalmazotti jogállása. A kormány szerint ezzel rendezik a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátozzák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenek. A státusztörvény és a végrehajtási rendelete ugyanis nem garantálja a béremelést, a munkaterhek emelésének lehetőségét viszont nagyon is magában foglalja. 

Míg a pedagógusok, illetve a közoktatás helyzete miatt lassan két éve folyamatosak a tüntetések, idén tavasszal négy jelentős, több ezer fős demonstráció zajlott a bosszútörvény ellen is. A demonstrációkon a rendőrség több esetben használt könnygázt, gumibotot és egyéb kényszerítő eszközöket, gyakran iskolások ellen.

Több tucat diák ellen hatósági eljárás is indult.

A mai demonstráció egyik állomását sem véletlenül iktatták be az útvonaltervbe: a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból épp tavaly ősszel bocsátottak el polgári engedetlenség miatt egy sor tanárt, köztük Törley Katalin tanítanékos aktivistát is. Őket azóta rengetegen követték a sokak által bosszúhadjáratnak nevezett kormányzati kirúgáshullám során.

A menet a Kölcsey Ferenc Gimnáziumnál megállt, ahonnan öt tanárt bocsátottak el korábban. Az épület előtt a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik tanára beszélt, akinek kollégáit kirúgták, mert jobb oktatási rendszert akartak. Szerinte ha egy diák rendetlenkedik, nem az a megoldás, hogy azonnal az igazgatóhoz küldik, hanem meg kell kérdeni, mire van szüksége. A tanárokkal viszont nem így tett a hatalom. Ezután felzúgott a „Pintér, takarodj!”. 

Az Oktogon felé tartva a tömeg megállt az orosz nagykövetségnél és kisebb nyomakodás kezdődött a kordon előtt. Az épület előtt rendőrsorfal állt. A tüntetők nemzeti színű szalagokat kötöttek a kordonra. A Terror Házánál gyertyákat is gyújtottak. Az épületet piros-fehér-zöld színekben világították ki.

Ezután megérkezett a tömeg az Oktogonra, ahonnan a Vörösmarty térig álltak tömötten a demonstrálók. Az első felszólaló Szabó Simon, aki Örkény István Fohász budapesért című versét szavalta el – majd a Kollár-Klemencz Kamarazenekar adott koncertet.

Bárnai Péter és Fodor Tamás egy jelenetet adott elő. A jelenetben két ember beszélgetett 1956-ról és annak emlékezetéről és Orbán Viktorról.

Oláh József „Pöli” szociális munkás, roma polgárjogi aktivista beszédében elmondta, a 600 éves magyarországi roma jelenlét ellenére a szabadságért meghalt roma hősökről nem hallani semmit az oktatásban. „Méltatlan, hogy erről nem olvashat az utókor és a jelenkor” – mondta Oláh, aki hozzátette:

„Méltatlan, hogy nem arról beszélünk, ami összeköt minket, hanem arról, ami szétválaszt”.

Az aktivista kitért rá, hogy a „fekete vonatokon” utazó roma munkások építettek fel sok lakóépületet Magyarországon a huszadik században.

Ahol félkatonai szervezetek félelmet gerjeszthetnek közösségeinkben, ahol szegregátumokban élnek honfitársaink, 600 nyomortelepen 200 ezer magyar állampolgár az EU-ból érkező pénzek ellenére is, ott nincs szabadság – mondta Oláh József.

Vágó Csaba és Máté Barbara a Civil Bázis és az Országos Közös Akarat nevében beszélt. Szolidáris, demokratikus Magyarországért küzdenek, a feladás véleményük szerint nem opció. 1956 emlékét is felelevenítették, amikor a diákok összekapaszkodva vonultak, hogy a tömegben ne lehessenek provokátorok. Mint elmondták, a tömeg megérezte, hogy összefogással bármi sikerülhet, együtt mindent meg lehet változtatni. 

A szónokok szerint ma is vagyunk „mi” és vannak „ők”, csak az összefogás hiányzik, és jelenleg nincs valódi demokrácia. Ebben a rendszerben a pártok küzdelmeinek sincs értelme meglátásuk szerint, ezért helyre kell állítanunk a köztársaságot, a jogállamot és a demokráciát – az „oroszbarát elit” ellenében, amely tizenhárom éve foglyul ejtette a hazánkat. 

Mint elmondták, a hatalmasok akarják, hogy szemben álljunk egymással, ennek ezért véget kell vetnünk. Véleményük szerint olyan országra van szükség, ahol nem fordulhat elő, hogy akkumulátorgyár-országgá változtatják a hazánkat és Iványi Gáboron kicsinyes bosszút állnak.

Ezután Iványi Gábor állt a színpadra, akit „nem hagyjuk!” rigmussal köszöntött a tömeg.

Iványi megköszönte a szolidaritást. „Ti vagytok a pesti srácok örökösei, ti vagytok a mi jövőnk”, mondta el a lelkész. Ezután Vágó Csaba felsorolta ki mindenkinek kell még segíteni Iványi Gáboron felül, például az akkumulátorgyártól szenvedőknek, a diákoknak, a tanároknak. Végezetül felszólították az embereket, hogy csatlakozzanak valamilyen civil szervezethez. 

Ezután a Csaknekedkislány zenekar előadásában hangzott el József Attila Levegőt! c. versének átdolgozása.

A Tanítanék Mozgalom vezető alakjai, Pilz Olivér, Törley Katalin, Berta Beáta lépett a színpadra. Törley elmondta, polgári engedetlenséget választotta, hogy felhívja a figyelmet az oktatást ért jogfosztástól. Ezek miatt célkeresztbe került, de így is megtenné újra. Berta elmondta, hogy eredetileg nem foglalkoztak a tiltakozó tanárokkal, de a kirúgásuknál már a diákok érdekeire hivatkoztak.

„Mindazért, amit a gyerekeinkkel tesz, a kormány bűnös”.

A felmondási idejét töltő Pilz elmondta, nagyon fognak hiányozni neki a diákjai, de elege lett a kormány átveréseiből és megalázó bánásmódjából. „A kormány bűnös”.

Törley arról is beszélt némi vitriollal, hogy Maruzsa Zoltán oktatási államtitkár nemrég átadott egy újravakolt plafont, egy, amúgy málló vakolatú iskolában. Pilz szerint Pintér „rendet akar vágni” a szegregáló iskolák között. Pedig az elkülönítés a rendszerbe van kódolva, nincs értelme a célzott pénzbüntetéseknek. 

„Ez egy ócska rendszer. A történelmi lehetőségek elmulasztása bűn. A kormány bűnös!”

– mondta Törley Katalin.

Az aktivisták ezután hosszasan sorolták a kormány hibáit a gazdasági, oktatáspolitikai, környezetvédelmi és külpolitikai területeken. Pilz Olivér azt is elmondta, hogy a kormány folyamatosan lejáratja a vele kritikusokat. Berta Beáta a hazugságok és a feladás elleni küzdelemre szólított fel, Pilz őt kiegészítve közölte, szerveződni kell. 

Szabad oktatást, szabad Budapestet, szabad városokat és szabad Magyarországot

– zárták beszédüket a Tanítanék aktivistái.

Következőleg Petri György 1956 c. verse hangzott el Polgár Csaba színész előadásában. Ezután az L.A. Suzi (Szalai Anna & Dorozsmai Gergő) adott koncertet.

Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere beszédében elmondta, nem engedhetünk ‘56-ból és nem engedhetünk ‘89-ből, mert a cél az, hogy köztársaságban éljünk. Szerinte köztársaságban élni annyit tesz, mint igyekezni jól bánni egymással. 

Mint elmondta, 1956-ban a magyarok közösen küzdöttek egy ilyen hazáért. A nemzeti összetartozás azt jelenti, hogy senki nem mondja meg a másiknak, hogyan kell szeretni a hazát, jelentette ki Karácsony Gergely. ‘56 azóta is csillag, ahogy Faludy írta versében. ‘56-ban azonban nem válhattunk szabaddá, ‘89 eredményei pedig három évtizedig tartottak a főpolgármester szerint. „Mi magunk buktattuk meg, mert nem hittünk benne eléggé”, véli a főpolgármester. A köztársaságot kivették az ország nevéből, és a törvényekből is,

„ma az állam köztársaság helyett részvénytársaság”.

De a köztársaság ott van a tanárok és a diákok mozgalmában, és ott van a szakszervezetekben, a civilek munkájában, továbbá Karácsony Gergely is kiemelte Iványi Gábor munkásságát. A köztársaság a környezetszennyező beruházások ellen tiltakozó közösségekben is ott van, a főpolgármester szerint, továbbá a polgárjogi mozgalmakban, például a szexuális kisebbségek és romák mozgalmában is. És a szabad önkormányzatokban is ott van a köztársaság a főpolgármester szerint. 

„Ma Budapesten nem az ellenzék van hatalmon, ma Budapesten a budapestiek vannak hatalmon”

– jelentette ki. Ez a Budapest azonban nem fordít hátat az ország többi részének, mivel véleménye szerint egész országban újra kell építeni a köztársaságot. Elmondta, hogy Budapesten mindent megtesznek a hajléktalanokért, a kilakoltatások ellen, tiltják a rabszolgatörvény alkalmazását a főváros cégeiben. Úgy véli Budapest-köztársaság ad még hitet minden magyarnak, hogy „lesz még magyar köztársaság”. 

Karácsony Gergely végezetül bejelentette, hogy az önkormányzati választásra létrehozza azoknak a pártoknak a koalícióját, akik együtt akarnak működni.

A főpolgármester után az L.A. Suzi és a Csaknekedkislány közösen adta elő az utóbbi Harag c. számát, amit Csepella Olivér (a Csaknekedkislány frontembere) minden mozgalmárnak küldött. Azoknak, akik nem tagjai mozgalomnak azt üzente: csatlakozzanak!

Utánuk az Adom Diákmozgalom és az EDF aktivistái vették át a színpadot.

Kiss Gergő, Mia Machač-Tóth, Perlaki-Borsos Noel lépett színpadra az ADOM diákmozgalom és az EDF képviseletében. Az diákaktivisták a 7 igenes népszavazáson való részvételre buzdítottak. A beszédekben elhangzott, a „demokrácia cselekedet, nem  passzív állapot.” Az egyik aktivista, Tibor Alex Merucza (ADOM) lelkesítő beszédben emlékeztetett rá, hogy egy éve még 85 ezren tüntettek együtt. Merucza szerint azóta megpróbálták megtörni a mozgalmat, és rossz lett a helyzet, de nem szabad feladni a lelkesedést.

Perlaki-Borsos Noel ironikusan a radikálisabb tüntetéshez szükséges iparcikkekre (táblák, festékszórók, „koktélok”) mutatkozó csökkenő keresletre panaszkodott, amely gazdasági nehézségeket okoz. Orbán Viktor miniszterelnök Putyin-barát politikáját is kritizálta a felszólaló. Perlaki-Borsos komolyra fordítva a szót Iványiék támogatására buzdította a hallgatóságot, szerinte

Orbán Viktor személy szerint több száz embert rakott ki az utcára megfagyni a lelkész vegzálásával.

Az aktivista további szerveződésre is buzdította a tömeget.

Kiss Gergő Orbán rendszerét az 56-ban regnáló diktatúrával állította párhuzamba, majd megdicsérte a tüntetőket bátorságukért, amiért eljöttek ezen a napon. „Mocskos Fidesz” – skandáltatta a tömeget az aktivista. 

Élő videónk a helyszínről itt visszanézhető.