A kormány által a parlament elé terjesztendő törvénymódosítási javaslat kategorikusan megtiltja a munkáltatónak, hogy közreműködjenek a közalkalmazottak szakszervezeti tagdíjátutalásában, áll a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) lapunkhoz eljuttatott mai közleményében.
Jelentős változtatásról van szó, hiszen az eddig ismert, a parlament őszi szakában tárgyalandó javaslat nyitva hagyta a helyi megállapodás lehetőségét munkás, szakszervezet és munkáltató közt.
Ez a kapu azonban – ha a javaslat, amelyet egy augusztusban megjelent salátatörvény-tervezetbe rejtettek, törvényerőre lép a mostani formájában – bezáródik.
A törvényt még a megegyezésre hajló, a szakszervezetekkel való együttműködésre nyitott munkáltató sem szegheti meg.
Emlékezhetünk rá, hogy augusztus elején vált ismertté, hogy a kormány egyfelől meg kívánja szüntetni az ingyenes szakszervezeti tagdíjlevonást, másfelől pedig egyszerűsítené a munkavédelmi oktatást.
A kormány elsőként említett javaslata szerint jövő év elejétől – az állam működésének egyszerűsítésére hivatkozva – közvetlenül a szakszervezeti tagoknak kellene befizetniük a tagdíjat maguk után. Eddig ez úgy működött, hogy a munkáltató automatikusan és ingyen vonta le a munkások fizetéséből a tagdíjra szánt 1 százalékot. Így a munkásnak a tagdíjfizetésre vonatkozó további teendője nem volt, és a munkáltató automatikusan igazolást is adott a befizetésről, amely adóalapcsökkentő tételként az adóbevallásba is bekerült.
Az elmúlt harminc év gyakorlatát húzná át a törvényjavaslat, amely az átutalást a dolgozóra bízná, így neki kellene az átutalási költséget is vállalnia. Ez neki is, de főként a szakszervezeteknek jelentene újabb adminisztrációs kötelezettségeket, akik kifogásolják azt is, hogy a javaslat különbséget tesz szakszervezet és szakszervezet közt, s a közalkalmazottakat diszkriminatív módon bünteti.
Miután a számos szakszervezetet tömörítő konföderációk, továbbá az Egységes Diákfront (EDF) is tiltakozott a szerintük a „demokratikus jogokat csorbító” javaslat ellen, melynek – nézetük szerint – egyetlen célja „a szakszervezetek gyengítése és kivéreztetése” –, tehát a heves tiltakozás után a kormány most a fent kifejtett módon tovább szigorítaná a tagdíjátutalás feltételeit.
A lapunknak megküldött szakszervezeti közleményben Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke úgy fogalmaz, hogy:
„a remélt hatásnak éppen az ellenkezőjét váltotta ki a törvényalkotóknál: újabb, ezúttal a korábbinál még durvább ötlettel álltak elő”.
A szakszervezeti tagdíj befizetését érintő törvénytervezet mellett a kormány módosítaná a munkavédelmi törvény oktatásra vonatkozó részét is. Mindezt előzetes tájékoztatás és egyeztetés, a munkavédelem szakembereinek vitája nélkül.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke egy augusztus középi sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a törvényjavaslat szellemében ezután a munkavédelmi tájékoztatás és tájékozódás felelősségét teljes egészében a munkavállalókra hárítanák. Ehhez egy kézbe adott, vagy e-mailben kiküldött „oktatási tematika” is elégséges lehet. Borosné hangsúlyozta, hogy a munkavédelmi oktatáson „emberi életek múlnak”.
Mivel az augusztusban átfogó, az ellenjavaslatokra fogékony egyeztetésre nem, csak „társadalmi egyeztetésre” bocsátották a törvényjavaslatot (amely kimerült abban, hogy e-mailt lehetett írni a felelős kormányirodának), s ennek sem lett következménye, holott két szakszervezet is komolyan vette a nem feltétlenül komoly szándékkal megtervelt egyeztetési módot – tehát mivel a szakszervezetek különféle módokon hiába tiltakoztak a javaslat ellen, a MASZSZ tárgyalt közleményében arra szólítja fel a kormányt, hogy
„vonja vissza a munkavállaló-ellenes törvényjavaslatait!”
A szakszervezetnek arra is van válasza, hogy miért szigorítaná tovább az emígy is szigorú, a szakszervezetek munkáját – nézetük szerint – ellehetetlenítő javaslatot. Zlati Tibor szerint „elképzelhető, hogy egyre jobban fél a kormány az egységbe tömörülő munkavállalóktól, munkásoktól”.
A MASZSZ elnöke szerint a kormány nemcsak „arcul csapta a munkavállalókat”, hanem ismét megszegte a „Brüsszelnek” tett egyeztetési ígéretét. „Vagyis”, fogalmaz a szakszervezeti vezető, „totálisan semmibe vette a munkavállalók jogait”.
A szakszervezetek elvárták volna, hogy az előterjesztő a hivatalos fórumokon álljon elő tervezetével, ám erre sem a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), sem az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén nem került sor.
A MASZSZ így ismételten felszólítja az illetékeseket, vonják vissza a két aggályos előterjesztést.
