A szakszervezetek eddigi becslésénél is jóval több, közel 35 ezer fő hiányzik az oktatásból, súlyos az iskolapszichológusok és a gyógypedagógusok hiánya is, és közel 10 ezer nyugdíjas munkája „fedi el” a problémákat – derül ki Nahalka István oktatáskutató és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke által ma bemutatott kutatásból. A tanulmányt megunva „a kormánnyal folytatott számháborút” és a hatalom folyamatos tagadását, nyilvános adatok alapján készítették.
„Ezek az adatok a kormány számára is elérhetőek, nem titkosak. Egyszerűen csak nem értjük, hogy a kormány miért nem ismeri el a társadalom felé, hogy mekkora baj van az oktatásban”
-mondta el Totyik Tamás, hozzátéve, amikor Nahalka István először bemutatta neki a kutatás során feltárt adatokat, akkor arra kérte, hogy azokat számolják át meg egyszer, mert azok a PSZ becslésénél is sötétebb képet mutattak. Nahalka az országos kompetenciamérés telephelyi jelentéseiből, a KSH és a társadalombiztosítás 2020-2021-es adataiból készített kutatásából kiderül:
34 618 fő hiányzik az oktatásból.
Totyik Tamás elmondta, még ez a szám is alulbecsült – szerintük ennél is rosszabbak a valós adatok. Hozzátette, ez összességében az oktatásból hiányzók, vagyis a pedagógusok, oktatók és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő (NOKS) munkatársak száma. A KSH és a nemzeti köznevelési törvény adatai alapján az óvodákból 2021-ben 3620 óvodapedagógus hiányzott a rendszerből – ismerette a hiány tételes lebontását Totyik Tamás.
Nahalka István kiemelte, a pedagógushiány nem abszolút, hanem definiálandó fogalom, ez a tény vezethet a kormány és a szakszervezetek közti „számháborúhoz”. A telephelyi jelentésekről, amik az általános- és középiskolai adatokat mutatják be, az oktatáskutató elmondta, a 2020/21-es tanévben a telephelyeken 5015 betöltetlen állást jeleztek az iskolák az országos kompetenciamérés ívein. Ezek azok az álláshelyek, amiket úgy töltöttek be, hogy az órák felosztása után a teljes és félállású tanárok között még mindig szét kellett osztani (a heti kötelező óraszámon felül) tanórákat. A kutató számításai szerint
iskolapszichológusból 980, gyógypedagógusból és fejlesztőpedagógusból pedig 1445 hiányzott a két éve kezdődő iskolaévben.
Nevelést-oktatást segítőkből a törvényben meghatározott számokhoz képest 14 031 fő a különbözet, vagyis minden telephelyen legalább 1,5 betöltetlen NOKS-os állás van – mondta el Totyik Tamás hozzátéve, az ő pótlásukra szűkösebbek a lehetőségek. Hiányként kezelték a kutatás készítői a nyugdíjból visszafoglalkoztatott pedagógusokat is, akik 9227-en dolgoznak jelenleg az oktatásban. Utóbbival kapcsolatban Totyik hangsúlyozta:
„Ezek az álláshelyek be vannak töltve nyugdíjasokkal, de ezt hiányként kell kezelni, hiszen itt már nyugdíjazott szakemberekkel próbálják meg a hiányt eltakarni. Boldogabb országokban ezeket főállású pedagógusokkal látják el.”
A szakszervezeti vezető szerint az, hogy ennyi nyugdíjas visszamegy az osztályterembe, magában hordozza a nyugdíjkorhatár megemelésének veszélyét is.
„Kisteleken 79 éves matematikatanár van, Budapesten 76 éves óvodapedagógus van, és lehetne sorolni tovább a lesújtó adatokat. Ezeket a kormányzat betöltött állásként kommunikálja, miközben itt egyértelműen hiány van”
– mutatta be néhány aggasztó példával a helyzetet Totyik. Nahalka István szerint azzal ugyan árnyalható ez a kép, hogy vannak nyugdíjasok, akiknek a visszafoglalkoztatása indokolt, de biztosan nem ekkora mértékben. Hasonlóan gondot okoz, hogy sok a részmunkaidőben és az óraadóként foglalkoztatott, akiknél szintén indokolt lehet az alacsonyabb létszám, a jelenlegi arányuk ugyanis biztosan nem egészséges.
Az elmúlt 10 év adataiból Nahalka István szerint kiolvasható, hogy minden egyes szakterületen nőtt a pedagógushiány – a tanítók és a matematika szakos tanárok körében kirívó mértékben, de a humán tárgyak területén is egyértelmű hiánynövekedés volt tapasztalható 2011 és 2021 között.
„Érdemes ezeket a számokat egyrészt azzal a kormányzati közléssel összehasonlítani, miszerint nincsen pedagógushiány, másrészt azzal, amit a szakszervezet eddig mondott, hogy 16 ezer fős hiány van – ennél jóval nagyobb a valós hiány”
-összegezte a kutatás eredményeit Nahalka István, kiemelve, hogy ebben a számításban nem tudtak minden tényezőt figyelembe venni (így az óvodákban nem tudták az iskolapszichológusok, a gyógypedagógusok, a fejlesztőpedagógusok iránti igényt felmérni, ehhez hiányoznak az adatok), de
ezek „konzervatívan, alulról becsült adatok”, amik ráadásul a 2020/21-es tanévből származnak, az általános tapasztalat szerint pedig a most kezdődő tanévben romlani fognak.
Rétvári Bence parlamenti államtitkár két nappal ezelőtti nyilatkozatára reagálva, miszerint „előzzük Finnországot pedagógusellátottságban”, Totyik Tamás elmondta, Magyarország helyzete speciális, mivel a közoktatás a szociális szféra egyes feladatait is átveszi az egésznapos iskolarendszerrel (napközi, tanulószoba). Ezt nem támadják, sőt, pozitív intézkedésnek értékelik, de a statisztikai számításoknál ezt tisztázni kell, mivel az OECD országok 90%-ában nincs ilyen rendszer.
„Magyarországon a tanulók 56,2%-a részesül egésznapos iskolai ellátásban a KSH adatai szerint, ezeket a tanulókat kétszer kéne számolni, hiszen délelőtt ellátjuk őket oktatással, délután pedig a gyermekfelügyelettel. Utóbbi feladatokat nyugaton, de még Romániában és Szlovákiában sem az oktatási rendszer látja el”
– magyarázta Totyik. A fenti számítás szerint már egy pedagógusra 15,15 gyermek jut (szemben a Rétvári által említett 10,3-as számnál) ami az OECD 14,6-os átlagánál jelentősen magasabb.
