Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A pilismarótiak harmada a kavicsbánya ellen szavazott, mégis noszogatni kell az önkormányzatot, hogy foglalkozzon az üggyel

Nem foglalkozik a pilismaróti önkormányzat a településre tervezett kavicsbánya nemrég népszavazásra is bocsátott ügyével, legalábbis a helyi civilek kezdeményezésére biztosan nem – derül ki a település jegyzőjének válaszából. A Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület ugyanis rendkívüli képviselő-testületi ülést kezdeményezett a bányaügy lezárása érdekében, a község vezetése viszont arra hivatkozik, hogy civil szervezetnek erre nincs jogosultsága.

Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy maga a polgármester, aki viszont összehívhat rendkívüli ülést, egészen eddig nem élt ezzel a lehetőséggel, sőt, immár lassan harmadik hete nem kommentálja a nyilvánosság előtt a bányanépszavazás eredményét.

A bányát ellenző helyiek szerint a község vezetésének össze kellene ülnie, és ki kellene állnia a helyiek mellett, akik augusztus végén helyi népszavazáson tették egyértelművé: nem akarnak kavicsbányát lakóhelyük közelében. Azt végül csak a népszavazást kezdeményező három helyi önkormányzati képviselő kérésére sikerült elérni, hogy a testület tárgyaljon a bányáról és a népszavazás eredményéről szeptember végén, az akkor esedékes testületi ülésen.

Az augusztusi népszavazás érvénytelen lett ugyan, de a részvétel kiemelkedően magas, 40,8%-os volt, a többség pedig (781 főből 672) a bánya ellen szavazott, amit a helyi civilek szerint semmiképp sem hagyhat figyelmen kívül az önkormányzat.

Így gondolja az a három helyi képviselő is, akik előterjesztést nyújtottak be a polgármesternek a bányaügy lezárása érdekében.

A javaslat szerint az önkormányzatnak tudomásul kellene vennie és el kellene fogadnia, hogy a pilismarótiak többsége ellenzi, hogy Pilismarót területén bányát lehessen nyitni. Így, tekintettel a választópolgárok akaratára, a testület nem módosítaná a településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot annak érdekében, hogy bányászati tevékenységet lehessen végezni a község területén.

Az ügyet bonyolítja, hogy az előző képviselő-testület, amely épp a bányanyitás eltitkolása nyomán rázúduló népharag miatt oszlatta fel magát, 2019-ben úgynevezett településrendezési szerződést kötött a GM-Pro bányacéggel, azzal a céllal, hogy bányászati övezetbe sorolja a cég által kiszemelt telkeket. Erre hivatkozott aztán a 2022-ben megválasztott új polgármester is: szerinte ezt az örökölt jogi kötelezettséget vállalnia kell az önkormányzatnak.

A bányaellenzők mellett álló három képviselő szerint viszont több tény is azt igazolja, hogy a bányacéggel kötött szerződés érvénytelen.

A magas részvétellel lezajlott, határozott üzenetet közvetítő népszavazás például önmagában tárgytalanná tette a szerződést álláspontjuk szerint.

Emellett, mint kiderült, telepítési tanulmányterv nélkül kötötték meg a szerződést, ami törvénysértő. A településrendezési terv módosításának előkészítésével megbízott külsős cég ráadásul nem végezte el a rábízott munkát, ami szintén a szerződés megszűnéséhez vezet, amiért nem terheli felelősség az önkormányzatot.

A képviselők arra is felhívják a figyelmet, hogy az önkormányzat valójában arra nem vállalt, és törvény szerint nem is vállalhat kötelezettséget, hogy az új településrendezési tervet a bányavállalkozó igényei alapján fogadja el, pláne úgy, hogy közben a helyi lakosságot nem vonja be, annak ellenére, hogy ez viszont kötelezettsége.

Amellett, hogy a bányavállalkozó magánérdekének a lakosság érdekei elé helyezését sérelmezik, azt is problémásnak tartják, hogy a mai napig nem kaptak sem beszámolót, sem jegyzőkönyvet a polgármester és a bányacég közt lezajlott korábbi egyeztetésekről.

A három képviselő határozati javaslatát a településrendezési szerződés megszüntetéséről és a népszavazás eredményének figyelembe vételéről várhatóan szeptember 26-án tárgyalja a képviselő-testület.

Az évek óta húzódó bányaügy legutóbb idén márciusban vett váratlan fordulatot, amikor az Energiaügyi Minisztérium megsemmisítette a tervezett bánya környezetvédelmi engedélyét, és új eljárásra kötelezte az illetékes kormányhivatalt. Biztos védelmet azonban csak az adhatna, ha az önkormányzat nem minősítene át egyetlen telket sem bányászati célúvá Pilismaróton.

Címlapkép: A Duna Pilismarótnál Fotó: Juhász-Boylan Kincső / Mérce