Pert nyert másodfokon az állammal szemben, így megmenekült a kilakoltatástól egy férfi, aki az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) területén él egy vállalati bérlakásban. Első fokon az államnak adott igazat a bíróság, ezért 15 napot kapott arra, hogy elhagyja otthonát, ezt sikerült kedden dr. Szepesházi Péter ügyvéd fellebbezésével megakadályozni.

A férfit azért akarták kilakoltatni, mert az intézet helyére bentlakásos elitiskolát akar felhúzni a Külügyminisztérium, és ehhez kapcsolódóan további nagyívű beruházásokat hajtanának végre Lipótmezőn: kereskedelmi, iroda-, szálláshely-, sport- és közlekedési célú építmények is helyet kaphatnak majd a II. kerületi területen, épp csak lakóépületek nem. Vagyis az egykori egészségügyi dolgozóknak és családjaiknak épített lakóházak „útban vannak” a beruházásnak – de ez gyakorlatilag nincs alátámasztva, a házak valójában messzebb esnek a tervezett építkezéstől.

Ferenc édesanyjának az egykori Egészségügyi Minisztérium dolgozójaként utalták  ki 1972-ben a lakást, melyben a férfi édesanyja 2015-ös halála óta is jogszerűen élhetne tovább, azonban hiába kérvényezte már akkor, hogy bérlőként maradhasson a lakásban, az állam téves jogszabály-értelmezése miatt nem segített rendezni a jogviszonyát. Most pedig ezt kihasználva megpróbálta utcára rakni, mondván, hogy jogcím nélkül él a lakásban, vagyis nemhogy nem bérlő már, de még csak nem is úgynevezett „jóhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó”, ebben az esetben ugyanis csak másik lakásban való elhelyezéssel lehetne kilakoltatni.

Dr. Szepesházi Péter ügyvéd lapunknak elmondta, a mostani ítélet nem biztosít teljes biztonságot Ferencnek, de egy-másfél évig biztosan maradhat a lakásban. Az elsőfokú bíróság lakáskiürítést elrendelő ítéletében ugyanis annyi ellentmondás volt, hogy másodfokon részben az eljárás megismétlésére kötelezték. Vagyis újabb több hónap, mire új tárgyalást tűznek ki, és még ha a legrosszabbul is alakulna az ügy, és újra Ferenc kilakoltatását rendelnék el, lesz lehetőség újra fellebbezni.

Szepesházi álláspontja szerint Ferenc igenis bérlő, jogosult a bérleti jog folytatására, ha pedig jogcím nélkülinek találnák, akkor is a jóhiszemű kategóriába tartozik. Vagyis nem lakoltathatják ki.

Az ügyvéd arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy a korábbi, szocializmusbeli lakásrendelet – melynek idején Ferenc édesanyja is lakáshoz jutott – annak ellenére, hogy diktatorikus rendszerben íródott, több jogot és lakhatási biztonságot adott a bérlőknek és családjaiknak, mint az Orbán-kormány által jelenleg is alkalmazott, 1994-től élő új lakástörvény. Szepesházi szerint a perben egyébként a régi lakásrendeletet kellene alkalmazni.

Az OPNI 2008-ban szűnt meg, a vállalati bérlakásokban élők státuszát azonban a mai napig nem rendezték. Ennek köszönhető, hogy a kormány most ennyire kegyetlenül bánhat az egykori egészségügyi dolgozókkal és családjaikkal.

Annak ellenére, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter 2021-ben még azt ígérte, senkit nem raknak utcára, 2022. áprilisában a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította az OPNI területére vonatkozó terveket, majd 2022. júniusában újraindították a lakók elleni pereket, és azóta is tart a vegzálásuk.

Mint arról a Mércén is beszámoltunk, négy esetben is pert vesztett az állam a lakókkal szemben, köztük egy 92 éves asszony is megmenekült a kilakoltatástól.

Arra a kérdésre, hogy miért erőlködik a vesztes perek ellenére is a kormány az egykori egészségügyi dolgozók kilakoltatása érdekében, Szepesházi azt válaszolta lapunknak: az is valami, ha eggyel kevesebb embert kell kifizetniük (pl. pénzbeli térítést adni nekik, vagy akár másik lakásban elhelyezni őket), az állam ugyanis láthatóan ragaszkodik a beruházáshoz. Még egy kapavágás sem történt, és ebben a gazdasági helyzetben valószínűleg nem is fog, de ettől még meg akarják csinálni az elitiskolát, akkor pedig lebontanák a lakóépületeket. Épp emiatt nem is köt senkivel új bérleti szerződést az állam, hiába vesztett a bíróságon több alkalommal is. Vagyis jogilag még korántsem rendezett azoknak sem a helyzete, akiknek bíróság mondta ki az igazát.

Az ügyvéd szerint ad abszurdum az is előfordulhat, hogy végső esetben addig csűrik-csavarják az építésügyi jogszabályokat, hogy valahogy lehetővé teszik lakók utcára tételét, akik „akadályozzák” a kiemelt beruházások megvalósulását.