Nem cáfolták a legnagyobb német autógyártó cégek a Mikepércsi Anyák érdekvédelmi csoportosulás kérdésére, hogy a közbenjárásukra települnek Magyarországra az ázsiai akkumulátorgyártó vállalatok – derül ki a BMW, az Audi és a Mercedes válaszaiból, amelyeket vasárnap a civilek továbbítottak szerkesztőségünknek is. 

A Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyár szomszédságában élő mikepércsi civilek július elején nyílt levél formájában tettek fel kérdéseket a Magyarországra települt német érdekeltségi körbe tartozó autógyárak vezetőinek. Érdeklődésük apropója az volt, hogy a kormány indoklása szerint az akkumulátoripar ilyen léptékű hazai bővítését a német autógyártók elvárásai indokolják, ellenkező esetben kivonulnának, melynek következményeként nagyon sok magyar ember veszítené el a munkáját. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter több alkalommal, legutóbb az augusztus 30-i debreceni sajtótájékoztatóján is arra utalt, hogy a német autógyárak vezetőinek a kérésére szükséges az ázsiai akkumulátorgyártókat megkörnyékeznie és hazánkba csábítania. 

A Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) arra kérte a német vállalatokat, hogy hivatalos nyilatkozat formájában tájékoztassák a magyarországi nyilvánosságot arról, hogy elfordult-e, hogy akkumulátorgyárak vagy cégek Magyarországra településétől tették függővé autógyártó üzemeik Magyarországon történő működését.

Azt is megkérdezték a német autógyártóktól, hogy – amennyiben valóban ők kérték a kínai gyárak beengedését Magyarországra – mennyire voltak tisztában azok megvalósításának mikéntjével? Például arra, hogy hol milyen területeket ajánl a gyárak számára a helyi önkormányzat, a gyárak milyen távolságban lesznek a lakott területektől, ez a közelség mennyire lesz káros hatással az ott élő több ezer ember egészségére, illetve hogy az engedélyeztetési eljárások kapcsán milyen kilátások vannak a jogszerű eljárásokra? Afelől is érdeklődtek, hogy a többek között a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés jogát rögzítő Aarhusi Egyezményt mennyire tartják be a cégek a lakosság előzetes tájékoztatása szempontjából. Végül pedig arra voltak kíváncsiak, hogy ha elismerik szerepüket az akkugyárak idehozásában, vállalják-e a felelősséget az üzemek környékén lakók biztonságáért, környezetük élhetőségéért.

A mikepércsiek által nyilvánosságra hozott levelezések alapján a német autógyártók nem adtak megnyugtató választ a kérdéseikre:

ahogyan az várható volt, nem jelentették ki egyértelműen, hogy az akkumulátorgyárak miattuk jöttek Magyarországra, ugyanakkor nem tagadták azt sem, hogy bezárnák üzemeiket, ha nem biztosítja a magyar állam az ázsiai akkumulátoripar Magyarországra telepedését.

Tételesen így foglalja össze a MIAKÖ a három nagy gyártó válaszait:

• Az Audi AG röviden azt közölte, hogy nem áll módjukban tájékoztatást adni Magyarország Kormányával történő egyeztetések tartalmáról.
• A Mercedes AG álláspontja szerint a szabályok betartásáért továbbra is a helyi hatóságok a felelősek.
• A BMW Group személyesen szeretné az egyesülettel a kérdéseket megtárgyalni egy gyárlátogatás keretében, amelyre majd egy egyeztetett időpontban kerülne sor. A levelük július 20-án érkezett, azóta nem keresték a MIAKÖ-t a gyárlátogatás egyeztetésével kapcsolatban. 

„Tehát nem cáfolták azt a feltételezésünket, hogy Magyarország Kormánya nem megengedhető módon befolyásolható, irányítható a német autógyártók által” –

értékelték a válaszokat a Mikepércsi Anyák. 

A válaszokkal együtt kiadott sajtóközleményben a civilek rámutatnak arra az ellentmondásra, hogy ha a Magyarországra települt autógyártók rendelkezésre álló gyártókapacitásait – feltételezve, hogy a belsőégésű motorok 2035-ös, EU-szabvány általi kivezetése nyomán kizárólag elektromos autót fognak gyártani – összevetjük a Magyarországon működő és tervezett akkumulátorgyártó kapacitással, azt látjuk, hogy nagyságrendekkel több akkumulátort fognak hazánkban gyártani, mint amennyit itt építenek majd be az elektromos autókba. 

„Ez azt is jelenti, hogy csupán a most hazánkban működő autógyártók további működésének támogatása érdekében felesleges ekkora mennyiségű akkumulátor gyártásával terhelni a környezetünket”

– vonják le a következtetést a civilek.

Az érdekvédők arra is figyelmeztetnek, hogy a gyárak indulása pillanatától számolni kell a nagyszámú selejttermék tárolásának, újrahasznosításának problémájával, azt sem kell ehhez megvárni, hogy az első hazánkban legyártott gépjárműakkumulátoroknak lejárjon az élettartama. Mint írják, ennek jeleit láthatjuk már Ikladon és Abasáron, ahol illegálisan, mindenféle környezet és tűzvédelem nélkül tárolják a gödi Samsung-akkumulátorgyár selejtes celláit. 

„Természetesen a német autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók nem vállalnak felelősséget azért, ha az újrahasznosítás, a tárolás nem a szabályoknak megfelelő, hiszen kijelentették, hogy azok betartásáért a magyar hatóságok a felelősek”

– értékeltek a mikepércsiek.

Szijjártó Péter külügyminiszter legutóbb vasárnap jelentett be újabb elektromosautó-ipari beruházást, ezúttal a dél-koreai LG és a kanadai Magna vegyesvállalata alapít gyárat – 2024 júliusában.Nyáron a külügyminiszter – valószínűleg többek között a debreceni gyár ellen tiltakozó mikepércsi civilekre is utalva – úgy fogalmazott az ugyancsak az autóiparban működő, német tulajdonosi hátterű Kirchhoff Hungária Kft. új beruházásának bejelentésén: 

„Az utóbbi időben egyes szereplők egyfajta zsarolásnak próbálják alávetni a Magyarországon beruházó vállalatokat, de a tények jól mutatják, hogy nem sikerült politikai alapon megingatni a német beruházói bizalmat”.

A miniszter akkori tájékoztatása szerint „a német beruházói bizalom stabil Magyarország iránt, azt politikai alapon nem tudták megingatni, és a beruházói környezet „továbbra is vonzó a német vállalatok számára”.