Az izraeli Kan rádiónak nyilatkozva Amiram Levin, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) nyugalmazott tábornoka vasárnap kijelentette, hogy a ciszjordániai izraeli megszállás a náci Németország intézkedéseinek jellegzetességeit mutatja. és a térségben „abszolút apartheid” uralkodik. A volt katonai vezető ezzel a jelenlegi szélsőjobboldali kormánynak a szélsőséges telepesekkel a végletekig elnéző, sőt egyre súlyosabb bűncselekményeikhez olykor asszisztáló megszálló politikájára utalt:
„A [hadsereg] félreáll, végignézi, ahogyan a telepesek törnek-zúznak, és maga is háborús bűnök társtettesévé válik.”
Levin ráadásul nem is csak egy a sok izraeli tábornokból, hanem az izraeli biztonsági apparátus egyik fontos vezetője volt.
A tábornok volt az elit speciális felderítő erők (Szajeret Matkal) parancsnoka a ‘70-es ‘80-as években, az IDF északi erőinek vezetője 1994 és 1998 között, illetve a hírszerzés (Moszad) igazgatóhelyettese is 2005-ig.
Szélsőjobboldali törvénykezés…
Az extábornok súlyos szavai különösen turbulens, instabil belpolitikai helyzetben érkeztek. A tavaly megválasztott, Likud-vezette szélsőjobboldali kormánykoalíció, Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel az élén – kihasználva a ritkán adódó helyzetet, hogy nincs szükség centrista-baloldali erőkre a kormányzáshoz – év elejétől egymás után, a lehető leggyorsabban, egyeztetés és vita nélkül áttolt egy sor olyan törvényt, amelyek a jelenleg regnáló jobboldalt eddig elképzelhetetlenül erős pozícióba hozzák. Egyúttal megakadályozzák, hogy a mindenkori mérsékelt, illetve nem jobboldali ellenzéknek jogi eszközei legyenek a túlkapások megfékezésére.
A kormány december végi beiktatása óta született törvényjavaslat, amely lehetővé tenné a közszolgáknak adott ajándékok engedélyezését, és azok ellenőrzésének tiltását, garantálná a miniszterelnök jogi immunitását, és lehetővé tenné a bíróság által elítélt politikusok miniszteri kinevezését. De mindezeken túl létrehoztak egy olyan, újságírók munkáját végletekig nehezítő szabályozást is, miszerint nem hozhatnak nyilvánosságra olyan hanganyagot, amihez az azon szereplő politikus nem járult hozzá. A Központi Választási Bizottságot politikailag alárendelt helyzetbe hozták, és a rendőrség túlkapásait ellenőrző szervek munkáját jelentősen meggyengítették.
És mindezek közül a legnagyobb felháborodást kiváltó igazságügyi reform, amely kapcsán májusban átmenetileg meg is kellett hátrálnia a kormányfőnek: a Legfelsőbb Bíróság kontrollszerepét végletekig meggyengítő törvényjavaslat. Ennek értelmében a 120 fős Knesszetnek, tehát az izraeli országgyűlés többségének a törvény életbe lépésétől számítva egyszerű többséggel joga lenne felülírni a Legfelsőbb Bírósági döntéseket, ami a jelenlegi szélsőjobboldali többség számára gyakorlatilag bármilyen törvény keresztülvitelét szavatolná, nem lévén az országnak alkotmánya.
A javaslat ráadásul jelentősen megnövelné a kormányzat beleszólását a bírák kiválasztásába is, valamint gyengítené a civil szakértők szerepét a bírósági gyakorlatban, helyükbe kormányzati kinevezetteket téve. Amiram Levin szerint ráadásul a törvény áterőltetése esetén az izraeli katonák „elveszítenék a motivációjukat” az ország védelmére, amelynek már eddig is mutatkoztak jelei. Év eleje óta egyre többször történik meg, hogy a tartalékosok csoportosan tagadják meg a gyakorlatokon való részvételt a közállapotok elleni tiltakozásképpen.
A törvénykezési roham, és azon belül a Legfelsőbb Bíróság átalakítását célzó – immár sok módosításon átesett – javaslat izraeliek tömegeit is folyamatos utcai demonstrációkra készteti, a több tízezresektől a több százezresekig, legutóbb még Netanjahu hoteljénél is tüntettek, ahol a kormányfő nyári vakációját töltötte.
…és erőszak-dömping
Nem Amiram Levin az első magas rangú izraeli tiszt, aki a holokauszthoz vezető évekhez hasonlítja a mostani izraeli folyamatokat: 2016-ban az akkori helyettes vezérkari főnök, Jair Golan egy holokauszt-megemlékezésen elhangzott beszédében úgy fogalmazott:
„Ha van valami, ami megrémít a holokauszt emlékezetében, az az, hogy a 70, 80 és 90 évvel ezelőtt Európában történt borzalmas folyamatokat felismerem, és látom, hogy azok itt, közöttünk, ma is zajlanak.”
Ezekre a szavakra Levin vasárnap úgy reagált, hogy
„Nehéz kimondani, de ez az igazság. Nézzenek körül Hebronban, nézzék meg az utcákat, amelyeket arabok nem használhatnak, csak zsidók, pontosan ez történt az ilyen országokban”
– majd a szélsőséges izraeli telepesek új generációjára utalva hozzátette:
„Olyan területekről jönnek, ahol nincs demokrácia. Ciszjordániából, ahol 56 éve nem volt demokrácia. Ott abszolút apartheid van.”
A szélsőjobboldali kormánykoalíció hivatalba lépése óta a ciszjordániai szélsőséges zsidó telepesek vagy katonák által palesztinok ellen elkövetett támadások száma durván megugrott, és több, gyakorlatilag a pogrom definíciójába illő tombolásra is sor került. Február 26-án, miután a közelben a Hamasz fegyveresei meggyilkoltak két zsidó telepest, Huwara településen közel egész éjszaka gyújtogattak és bántalmaztak palesztin lakosokat a telepesek, egy halottat, többszáz sebesültet és több tucat leégett házat hagyva maguk után.
Az izraeli hadsereg – eleve késve kivezényelt alakulatai – nem hogy nem tettek semmit a tébolyodott tömeg megfékezésére, de konkrétan még segítettek is nekik a magukat védeni próbáló helyi lakosok könnygázazásával.
Egy másik, június 22-i esetnél szintén egy Hamasz-merénylet után, ami 4 halálos áldozattal járt, 400 felfegyverkezett zsidó telepes rontott rá a palesztinok lakta Turmusz Ajja falura, ismét felperzselve házak és autók tucatjait, megölve egy helyi lakost, és megsebesítve tucatnyi másikat – az izraeli biztonsági erők szokás szerint sehol.
Mindeközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szélsőjobboldali kormánya olyan lépéseket tesz, amelyek csak öntik az olajat a tűzre. Június végén az izraeli kabinet elfogadott egy határozatot, amely felgyorsítja a ciszjordániai telepépítések jóváhagyásának folyamatát, annak ellenére, hogy ezek a telepek a nemzetközi jog szerint illegálisak. Pár nappal később pedig Netanjahu bejelentette, hogy felgyorsítja 1000 új izraeli lakóegység létesítését Eliben, mindössze 24 órával azután, hogy a Hamász fegyveresei megöltek ott négy izraelit.
„A terrorizmusra az a válaszunk, hogy erőteljesen lecsapunk rá, és felépítjük országunkat”
– mondta Netanjahu Joav Gallant izraeli védelmi miniszterrel és Becalel Szmotrics pénzügyminiszterrel közösen tett nyilatkozatában. Utóbbi volt az, aki a huwarai pogrom után kijelentette: „Huwarát el kell törölni.”
A békefolyamat rég megszakadt, és lassan egy szinte visszafordíthatatlan erőszakspirál felé tart Izrael, így bármilyen elviselhető megoldás az együttélésre egyre távolabb kerül.