Mintegy 6 ezer orosz állampolgárt fog hivatalosan felszólítani Lettország szeptemberben, hogy hagyják el az ország területét. Az Elta litván hírügynökségnek a lett belügyminisztérium megerősítette, hogy már készítik a hivatalos leveleket azon orosz állampolgárok számára, akik nem hajlandók alapszinten elsajátítani az ország nyelvét, illetve nem szereznek átmeneti tartózkodási engedélyt.
Az 1,8 milliós lakosságú Lettország Ukrajna tavaly februári Oroszország általi lerohanása után döntött úgy, hogy kötelezővé teszi a lett nyelvvizsgát a területén élő orosz állampolgároknak.
A háború kitörése után Lettország megkettőzte erőfeszítéseit, hogy törvényeken keresztül csökkentse Moszkva befolyását a területén élő, a lakosság mintegy 30 százalékát kitevő orosz etnikumú népeség felett. Tavaly február óta az ország elkezdte egy sor, szovjet időkből megmaradt emlékműnek az eltávolítását, megváltoztatta az orosz költőről, Alexandr Puskinról elnevezett utcák neveit, betiltott több orosz nyelvű tévécsatornát, és leválasztotta a lett ortodox egyházat az orosz ortodox egyházról. Miután tavaly októberben a jobboldali centristák győztek a választásokon, az ilyen irányú törvénykezés még nagyobb sebességre kapcsolt.
A Krišjānis Kariņš vezette Egység párt az eggyel korábbi, 2018-as választásokon még egyértelmű első helyen végző szociáldemokratákat (Harmónia Párt) győzte le, amely párt hagyományosan az országban élő orosz kisebbséget is képviseli. A tavalyi választásokon a Harmónia Párt csúfos vereséget szenvedett, és az összes képviselői helyét elvesztette.
Hatalomra kerülve Kariņšék gyorsan célkeresztjükbe vették a valamikori rivális bázisát adó, az ukrajnai háború hatása alatt gyanúsnak bélyegzett orosz kisebbséget. Az új törvényekben rögzítették az orosz nyelvnek a közoktatási tantervekből való eltörlését és a lett kizárólagos oktatási nyelvként való bevezetését. Az orosz nyelv használatát a repülőtereken, a vasútállomásokon és számos kereskedelmi létesítményben is megtiltották.
Ez utóbbi, idén februári törvények az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságát is felbőszítették, a világszervezet szakértőinek közleménye szerint
„a közelmúltbeli lettországi törvénymódosítások, amelyek korlátozzák az ország kisebbségi nyelvein történő oktatást, ellentétesek az emberi jogi normákkal, és diszkriminációnak minősülhetnek.”
Az ENSZ-szakértők emlékeztették Lettországot, hogy a nemzetközi törvények alapján köteles megvédeni és fenntartani megkülönböztetés nélkül az ország kisebbségeinek nyelvhasználathoz való jogait.
A lett konzervatív Nemzeti Szövetség párt Foreign Policy-nek nyilatkozó helyettes vezetője szerint Moszkva igyekezete, hogy az orosz nyelvű csatornákon keresztül Putyin rezsimjének narratíváját közvetítse a külföldön élő oroszok számára közvetlen biztonsági következményekkel jár Lettországra nézve, és ragaszkodik ahhoz, hogy a Lettországban élőknek tudniuk kell beszélni lettül, függetlenül attól, hogy otthon milyen nyelven társalognak.
„Miért kellene továbbra is két párhuzamos, teljesen különálló információs teret fenntartani Lettországban? Oroszország a médián keresztül fegyverként használja az orosz nyelvet, hogy megosszon, zavart keltsen, elhomályosítsa és manipulálja az embereket. Ezt nem engedhetjük meg Lettországban. Azt látjuk, hogy a fiatalabb generációnak nincs problémája a lett nyelvvel, függetlenül az etnikai hovatartozásuktól”.
Az orosz nyelv ilyetén visszaszorítása azonban nem feltétlenül szolgálja a jelenlegi orosz rezsim propagandájától aggódók céljait. A törvénykezés értelemszerűen jelentősen népszerűtlen az orosz kisebbség körében, miközben aki internetet használ, az így is, úgy is bele fog ütközni a propagandába. A felhördülés pedig csak Putyin malmára hajthatja a vizet ebben az ügyben.
Lettországban az orosz kisebbséggel szembeni megkülönböztető politika természetesen nem az ukrajnai háborúval kezdődött. A kelet-európai rendszerváltások után a korábban az iparosítással párhuzamosan betelepült orosz kisebbségek helyzetét a balti államok más-más eszközökkel igyekeztek rendezni. Lettország a kezdetektől fogva több szempontból külön testként kezelte az országban élő oroszokat.
Az első lettországi nemzetgyűlési választásokra 1993 júliusában került sor. Az akkor Lettországban élő lakosság 66-75 százaléka volt csak jogosult szavazni, a szavazásra nem jogosultak nagy többsége orosz etnikumú lett volt. Miután sikerült megegyezni az orosz csapatok kivonulásáról, a lett parlament új állampolgársági törvényt fogadott el, amelynek értelmében 2000-ig 230 ezer főben maximálták a lettországi etnikumokhoz tartozók honosítását. A kvótán kívül ragadt oroszok így nem élvezhettek olyan állampolgári jogokat, mint a szavazáshoz vagy a választhatósághoz való jog, de nem vásárolhattak ingatlant sem.
Az ország végül úgy csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy az arról szóló 2003-as népszavazáson az orosz ajkú kisebbség nagy része nem is vehetett részt. 2004-ben a parlament a NATO-hoz való csatlakozás mellett döntött, úgy, hogy a törvényhozás az ország lakosságának egy jelentős részét nem reprezentálta.
