„Az érintettek személyes megjelenése nélkül” tart közmeghallgatást a Pest Megyei Kormányhivatal a déli körvasút Kelenföld és Ferencváros közötti szakaszának bővítéséről annak ellenére, hogy a helyiek évek óta komoly ellenállást tanúsítanak a többek közt ezer fa kivágásával járó beruházással szemben. A lakosság augusztus 13-áig küldheti el írásban kérdéseit, észrevételeit a kormányhivatalnak, arról azonban nem tudhatunk meg többet a hatóság közleményéből, hogy milyen formában válaszolnak majd ezekre.
A Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Kft. által kivitelezett déli körvasút környezetvédelmi engedélyét a bíróság korábban kétszer is hatályon kívül helyezte, és új eljárásra kötelezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot. A kormány idén június 5-én harmadjára is nekifutott az engedélyeztetésnek, a beruházás pedig olyannyira sietős, hogy a most „közmeghallgatásra” bocsátott környezetvédelmi engedélyezés gyorsítása érdekében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánították az eljárást.
A környékbeli lakosokat és a vasútbővítés által érintett Hamzsabégi sétányt szeretőket képviselő Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület nemrég arról írt közösségi oldalán: most fontosabb, mint valaha, hogy az érintett lakók hallassák a hangjukat, és megírják saját észrevételeiket a tervezett beruházással kapcsolatban a kormányhatóságnak. Amellett, hogy a Hamzsabégi sétány ezer fájának megmaradása a tét, a civilek aggódnak amiatt is, hogy a beruházással jelentősen sűrűsödni fog a (személyvonatoknál sokkal hangosabb) tehervonatok száma, valamint a várható környezeti károk, az építendő óriás objektumok nyomasztó betonmennyisége, és a sok évig elhúzódó nagyépítkezés káros hatásai is jelentősek.
A tervek szerint ugyanis a jelenlegi kettő helyett három, helyenként négy vágányt építenének, és egy transzeurópai teherfolyosót (is) bővítenének a beruházás keretei között, ahelyett, hogy a 2011 óta tervezett V0 teherkörgyűrű megépítésével kivezetnék a tranzit teherforgalmat a fővárosból.
A V0 a tervek szerint valóban az országon áthaladó vasúti tranzitforgalmat szolgálná ki, és elviekben jelenleg is előkészítés alatt áll – kérdéses azonban, hogy mikor készülne el. A kormány – és Vitézy Dávid akkori közlekedési államtitkár – álláspontja szerint a most fejlesztendő déli körvasúton eleve a személyforgalom kiszolgálása érdekében fejlesztenek. Félő ugyanakkor, hogy amennyiben a V0 megvalósítása csúszik – és jelenleg úgy tűnik – a civilek által említett növekvő teherforgalmat is ezen a pályán vezetnék el, miután alternatíva nincs. E tekintetben persze a V0 elkészültéig így is, úgy is ezen a pályán kellene haladniuk a tehervonatoknak, akár építenek újabb vágányt, akár nem.
A Hamzsabégi sétány mentén fejlesztendő teherfolyosó így a tervezett Budapest-Belgrád-vasútvonal folytatása lenne Nyugat-Európa felé. Mint a civilek felhívják a figyelmet, az emiatt tervezett több emelet magas (és igen drága) beton támfal és zajvédő fal örökre megváltoztatná lakóövezet és az egész kerület arculatát.
„Meggyőződésünk, hogy a beruházásnak ez a része nem indokolt, a 21. században a tranzit teherforgalomnak nincs keresnivalója egy fővárosi, sűrűn lakott területen. A jelenlegi tervek átgondolására kérjük a döntéshozókat a sínek közelében élő lakosság és a vasút mentén kialakult erdős, ligetes park, a jelenleg is létező zöldfolyosó megőrzése érdekében. Legyenek tekintettel azokra is, akik elszenvedik majd az építkezést és a forgalomnövekedést, ne pedig csak azokra, akik a javait élvezik!”
– fogalmaznak.
A pályaszakasz ráadásul már most az ország legforgalmasabbika, a teher és a személyforgalom is nagyon nagy, a zaj és a rezgés pedig éjjel-nappal terheli a lakosságot.
Mivel a civilek és az LMP szerint egyértelmű, hogy a kormányhivatal egyáltalán nem kíváncsi a sétány környékén élők véleményére, közösen alternatív közmeghallgatást tartanak augusztus 10-én, az összegyűlt kérdéseket, észrevételeket pedig továbbítják a kormányhivatalnak.
A kormány április végén döntött úgy, hogy az úgynevezett háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lehetőséget ad a hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy „az érintett személyek megjelenése nélkül” – vagyis köz nélkül is lehessen közmeghallgatásokat tartani. A lehetőséggel pedig hamar éltek is a hatóságok: július elején a Samsung gödi akkumulátorgyára ügyében tartottak köz nélküli közmeghallgatást.
Mint arról beszámoltunk, az ukrajnai háborúval valójában nem magyarázható rendelkezés feltehetőleg elérte a célját a Pest megyei kisvárosban: túl körülményessé és nehezen értelmezhetővé tenni a közmeghallgatást, elkerülni a lakosság nyilvános felháborodását, és erősíteni az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos kormányzati narratívát, miszerint minden a lehető legszabálykövetőbben működik.
És, ahogy az várható volt, a hatóságok más konfliktusos ügyek kapcsán is úgy döntenek, nem kérnek a lakosság panaszainak több órányi meghallgatásából, helyette inkább elolvassák leveleiket – hátha azokból kevesebb érkezik.
