Eltűnt az állami tulajdonban lévő közhasználatú szárazföld a Club Aliga új kikötőjében – írja közleményében az Aligai Fürdőegyesület (AFE). A balatonparti civilek szerint a PRO-MOT nevű magáncég által végzett átalakítással a település korábbi két mólóját elbontották, a helyükre pedig vasbeton cölöpökön álló stég-szerűségeket húztak fel.

Míg a terület még mindig állami tulajdonban van, addig ezek az építmények már a PRO-MOT tulajdonát képezik – az egyiket pedig el is zárták a nagyközönség elől, annak ellenére, hogy azon országosan kijelölt horgászhely is található. Az államtitkár szerint a lezárás csak ideiglenes, de a civilek által készített képeken véglegesnek tűnő kerítés, kapu és a bérlőknek bejárást engedő tábla látszik. Ráadásul az átalakítások miatt a település lakói egy ideig menetrendszerinti hajókról sem álmodhatnak.

Műszaki lezárás, csak bérlőknek

Az ügyben megkerestük Bukovszki András önkormányzati képviselőt, az AFE alelnökét, aki lapunknak elmondta, a két stabil kőágyon földnyelvként épült állami mólót elbontották, a helyére egy vasbeton lábakon álló betonlapokkal fedett építmény került. Mindez a Magyar Turisztikai Ügynökség 1 milliárd forint értékű vissza nem térítendő állami támogatásával. 

A vízjogi engedély szerint az új vasbeton cölöpökön álló létesítmény már a PRO-MOT tulajdonát képezi. Ezzel az állami tulajdonú földrészlettől elvált a felépítmény tulajdonjoga, mondhatni eltűnt az állami tulajdonú felépítmény – magyarázta lapunknak Bukovszki. A képviselő szerint különösen botrányos az, ami az északi mólóval történt, itt korábban egy 15 méter széles és 100 méter hosszú földnyelv volt, a bal oldalán nagyhajó kikötővel, platánfa sorral. 

Ennek a helyére került a 3,5 méter széles, lábakon álló „stég”. A 40 éves platánfákat kivagdosták, és az egészet vaskapuval lezárták.

„Minden közfunkciót eltüntettek és kiszorították a magyar lakosságot a mólóról. Ráadásul mivel 1 milliárd forintot kaptak a Turisztikai Ügynökségtől, így a mi adónkból varázsolták el a nemzeti vagyont, ami hirtelen egy magánlétesítmény tulajdonaként jelenik meg”

– mondta el Bukovszki András. Elmondta azt is, hogy az Aligai Fürdőegyesület mindezen problémák miatt keresetet nyújtott be a Fejér Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által a PRO-MOT részére kiadott, a Balatonvilágos Club Aliga kikötő saját célú vízi létesítményeinek üzemeltetésére, fenntartására kiadott vízjogi üzemeltetési engedély ellen.

A Hatóság a körülmények megvizsgálása után visszavonta a Club Aliga kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét jogszabálysértésre való hivatkozással, az eljárást folytatják.

A témában írásbeli kérdéseket tett fel Lázár János építés és közlekedési miniszternek Gurmai Zita, az MSZP országgyűlési képviselője „Hogyan lett a kikötő és a móló állami tulajdonból magántulajdon Aligán?” címen amire Csepreghy Nándor államtitkár adott választ. Ebben az államtitkár úgy fogalmaz, ezen ingatlanok kizárólagos tulajdonosa továbbra is a Magyar Állam, így ez a megújult terület, az ott található létesítményekkel együtt a közvagyon részét képezi. Hozzáteszi:

„A kikötőhasznosítási módból következően vannak bizonyos műszakilag még indokolt korlátozások az északi mólón, de ezek a teljes körű befejezés után megszűnnek és ezáltal az északi móló a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint fog üzemelni, ezt a hatóságok ellenőrizni fogják.”

Bukovszki András szerint az államtitkár válasza pontosításra szorul.

„Nincs ott semmiféle műszaki indok, ez egy teljesen elkészült, lezárt móló”

– mondta el az AFE alelnöke. Az Aliga Fürdőegyesület lapunk számára megküldött képein is jól látszik, hogy az északi mólót lezáró kapura egy „belépés csak bérlőknek” táblát helyeztek ki. A felvételeken munkálatoknak, vagy egyéb műszaki indokoknak nyomát nem látni – a kihelyezett kapu és kerítés állandóra tervezettnek tűnik.

Az AFE alelnöke elmondta azt is, hogy a vízjogi engedély visszavonásával a mólót még a bérlők sem biztos, hogy használhatják, hiszen a hajóikkal jogszerűen nem köthetnek ki ott.

Nemcsak a platánfákat és a mólót, de a közösségi hajózás lehetőségét is elvették az aligaiaktól

Az északi móló új vízjogi engedélyéből azt is megtudták a civilek, hogy az átalakítás után már csak kishajók kikötésre kapott engedélyt – pedig korábban ez volt a település egyetlen olyan kikötője, ami közforgalmú nagyhajókat fogadhatott. A témában szintén Gurmai Zita kérdéseire adott válaszokat Csepreghy Nándor, a beruházási és közlekedési minisztérium államtitkára:

„A kérdésében említett nagyhajós kikötő évtizedek óta nem működött, ott közforgalmú utasszállító nagyhajók nem kötöttek ki, ezért biztosították az engedélyek ennek a kikötőrésznek az átépítését azzal, hogy a déli móló meghosszabbításával kialakítható egy új, nyílt vízhez kapcsolódó nagyhajó kikötő, amennyiben erre igény lesz.”

Bukovszki András szerint ebben az indoklásban is durva valótlanságok szerepelnek.

Egyrészt nem igaz, hogy évtizedek óta nem működött a kikötő, ott utasszállító hajók nem kötöttek ki, hiszen egészen 2017-ig indultak a településről menetrendszerinti hajójáratok – ahogy ezt a Balatoni Hajózási Zrt. azévi menetrendje is alátámasztja. Másrészt az sem igaz, hogy ne lenne jelenleg is igény a nagyhajók kikötésére a településen:

„Az akkori testület úgy döntött, hogy most éppen nincsen pénze arra, hogy beszálljon a menetrendszerinti közlekedésbe, mert a BAHART kért az önkormányzattól egy összeget, amit akkor nem tudtak kigazdálkodni. Az egyesületünk azóta is folyamatosan kérte, hogy megálljon továbbra is a hajó.

Mi az, hogy ne lenne rá igény? Ilyen hülyeséget. Nagy cirkusszal megjöttek az új katamaránok a Bahartnak és mi ott fogjuk nézni, ahogy elsüvítenek előttünk Kenesére meg mindenhova, csak itt nem tudnak megállni.”

Bukovszki András elmondta, az egyesületnek jelenleg két prioritása van a mólók ügyében, egyrészt szeretnék elérni a kereskedelmi nagyhajó kikötő  visszaállítását, a négy darab platánfával együtt, másrészt küzdeni fognak azért, hogy állami tulajdonban maradjon a kikötői létesítmény.

A templomba járásért is fizetniük kell az idős helyieknek

Pénzt kérnek az istentiszteletre igyekvő hívektől Balatonaligán, ahol egy kis templom éppen a NER-közelbe került területen fekszik – írta meg tegnap a Népszava. A lap riportja szerint ugyan az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Club Aligán ingyen át lehet hajtani, de 15 percnél hosszabb tartózkodás esetén óránként 600 forint a parkolási díj. Mivel a Club Aliga területén fekszik a templom, ahol evangélikus és református istentiszteleteket is tartanak, és az istentisztelet általában hosszabb egy óránál, így 1200 forint autónként a parkolási díj.

„A templomhoz vezető utat is sorompóval lezárta már a PRO-MOT, ami önálló telek, parkolója van a kápolnának, misék vannak benne. Az embereknek most 1200 forintot kell fizetniük a behajtásért. Idős lakosok, kilencvenéves nénik és bácsik segítséget kérnek tőlünk, hogy valahogy lejuthassanak a misére”

– kommentálta az esetet Bukovszki András lapunknak.

A Népszavának nyilatkozó helyiek szerint az önkormányzat tud a problémáról, ám Takács Károly polgármester csak annyit mondott nekik: hagyják a magasparton az autókat, s sétáljanak le a templomhoz. Ám ezzel csak az a gond, hogy a partra vezető szerpentin melletti járda használhatatlan, s helyenként már nem is látszik, az autóforgalom viszont jelentős – így az idősebb, nehezen mozgó vagy mozgássérült lakosok számára az ezen való közlekedés nem opció. 

Ráadásul az egyik nyilatkozó szerint olyan eset is előfordult, hogy az ingyenes parkolásra jogosító, mozgássérült kártya ellenére is behajtási díjat szedtek tőlük.

A Club Aligával és a balatonvilágosi beruházásokkal már több alkalommal is foglalkoztunk a Mércén, cikkeink a témában itt olvashatóak.