Keresztes László Lóránt LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésben próbálta megtudni a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztériumtól, hol férhet hozzá a nyilvánosság a – sokak által kritizált – nemzeti akkumulátor stratégia legfrissebb verziójához, valamint az ehhez tartozó környezeti vizsgálathoz.

Utóbbi ideális esetben bemutatná az iparág erőforrás-szükségletét (elsősorban a víz- energia, földterület- és munkaerő-szükségletet), a beruházások várható környezeti terhelését, sőt arra is rámutat, hogy valóban erre a területre kell-e fordítani az adott erőforrásokat.

Keresztes az akkumulátor ipari üzemekben egyre sűrűsödő balesetek és szabálytalanságok mellett arra is felhívta a minisztérium figyelmét, hogy

az akkumulátor stratégia jelenleg elérhető verziójában a legnagyobb beruházások nem is szerepelnek (mindeközben Szijjártó két újabb kínai giga beruházást lengetett be), a stratégiai környezeti vizsgálat létezése pedig megkérdőjelezhető, hiszen senki sem látta még.

Bár a környezeti vizsgálat elkészítését és nyilvánosságra hozását a magyar törvények és uniós irányelvek is megkövetelik, a képviselő már hónapok óta hiába kergeti a kormányt válaszokért. A tegnapi napon is a már jól megszokott sablon választ kapta – amiből természetesen csak a konkrét kérdésre várt konkrét válasz maradt ki.

Miközben az akkugyár-beruházásokat nagy erőkkel hazánkba csábító Külügyminisztérium – némi gyurcsányozás kíséretében – sokadjára is leszögezte „válaszában”: „Magyarországon minden beruházásnak meg kell felelnie a legszigorúbb környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak”, újra kellemetlen időzítéssel jött szembe az egészen más képet festő valóság. Mint az a mai napon kiderült ugyanis az Átlátszó cikkéből, év elején a gödi Samsung-gyárból került a csatornába tűzoltó anyag, a hatóság azonban ezúttal sem aggódta túl az esetet.

Januárban ismeretlen eredetű fehér hab tört fel a csatornából Göd utcáin, akkor azonban csak annyit közölt az aggódó helyiekkel a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (DMRV), hogy „tűzeseteknél használt oltóanyag” került a csatornába. Hogy honnan és hogyan került az anyag a gödi csatornarendszerbe, az egészen eddig nem került nyilvánosságra. „Természetesen még egy ideig monitorvizsgálatokkal követjük a folyamatot az ügy végleges, megnyugtató lezárásáig” -fogalmazott az eset kapcsán a vízmű, a vizsgálat eredményét azonban csak hosszas levelezést és adatigénylést követően tudták kideríteni a gödi civilek: a Samsung gödi akkumulátorgyárából származott a tűzoltó hab.

A civil egyesület megkeresésére a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság válaszolt. Eszerint hatósági eljárás nem indult az ügyben, mivel „a habzás élő környezetet nem érintett”, csak a csatornahálózatban, a csatornafedeleken és a közutakon volt tapasztalható, és a szennyvíztisztító működésében sem okozott fennakadást. A katasztrófavédelem szerint a vízmű vizsgálata megállapította, hogy a habzást okozó anyag „nem veszélyes az élő környezetre”, de hogy honnan szivárgott ki, azt nem árulták el, csupán annyit közöltek, hogy a katasztrófavédelem aznap nem végzett tűzoltást Gödön – tehát tőlük biztosan nem.

Ezután újabb két adatigénylési kört kellett futniuk a civileknek a vízműnél, mire az kibökte: a Samsung jelezte nekik, hogy az akkumulátorgyárból „kis mennyiségű habképző anyag került  a szennyvízcsatorna-hálózatba.”

Mint az Átlátszó is hangsúlyozza,

a válaszokból egyértelmű, hogy sem a vízmű, sem a katasztrófavédelem nem kívánta nyilvánosságra hozni, honnan került bele a gödi csatornarendszerbe a felhabzó anyag. Sőt, hatósági eljárást sem indítottak a Samsung ellen, mintha semmi gond nem lenne azzal, hogy a közcsatornába egy veszélyes vegyi anyagokkal dolgozó üzem szennyezőanyagot juttat.