2022-ben rekord összegű, 1017 milliárd forintnyi agrártámogatást osztott szét az államkincstár, a növekedés jelentős részét a vidékfejlesztési támogatások teszik ki. A támogatási rendszer továbbra is a legnagyobb gazdálkodóknak kedvez – a támogatások mintegy 80 százaléka a kedvezményezettek felső 10 százalékának jut. Tavaly azok az agrárgazdálkodók nyerték el a legtöbb pénzt, akik hatékonyságnövelő beruházások megvalósítására pályáztak, értelemszerűen ez is a nagyobb, tőkeerősebb, hitelképesebb vállalkozások irányába tolta el a mérleget – tudtuk meg a K-Monitor 2022-es agrártámogatási adatok elemzéséből.

A vidékfejlesztési támogatások idén 75 százalékkal, 247 milliárdról 416 milliárdra forintra, a közvetlen és piacszervezési támogatások pedig 15 százalékkal, 437 milliárdról 506 milliárdra nőttek. A legnagyobb összegeket pedig a területalapú és a zöldítési támogatások kapcsán osztották szét: 148 ezer földhasználó részesült összesen 397 milliárd forint értékű támogatásban.

2022-ben nem csak a támogatások összegének növekedése jelentett változást az agrártámogatásokban, hanem átrendeződések láthatóak a támogatási formákat illetően, illetve több olyan jogcímen is utaltak ki jelentős összegben vidékfejlesztési támogatásokat, amelyekkel korábban nem találkozhattunk. Például korábban a sertés- és baromfitartók jellemzően nem részesültek a területalapú és zöldítés támogatásokból, ehhez képest 2022-ben egy EU-s válságkezelési program kapcsán mintegy 6 milliárd forintot különítettek el az Európai Mezőgazdasági Alapból kivételes alkalmazkodási támogatásként.

Ezeket a támogatásokat a legnagyobb tenyésztők kapták meg, köztük a Straathof-, Bonafarm-, Nagisz- és Talentis-csoportokhoz tartozó cégek.

A vidékfejlesztési kasszából pedig állattartó telepek fejlesztésére 2022-ben ötször annyi pénzt – mintegy 50 milliárd forintot szántak, mint 2021-ben. Ez a támogatás jellemzően nagy értékű beruházásokat takar; az ezen a jogcímen kiosztott pénzek több mint felét a támogatottak felső 10%-a kapta meg, és jelentősen átrendezte a korábban alig változó rangsort.

A beruházási támogatások rangsora tehát a következőképp alakult a nagyvállalatok között:

• az OTP alá tartozó Nagisz-csoport: 8,6 milliárd forint
• a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó agrárcégek: 6,7 milliárd forint
• a Claessens-család vállalkozásai: 5,9 milliárd forint
• a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonafarm-csoport stratégiai partnereivel együtt: 4,8 milliárd forint
• és rajtuk kívül milliárdos nagyságrendű támogatásban részesültek a korábbi évekből ismert külföldi és belföldi nagy gazdálkodók, élelmiszeripari vállalkozások is.

A Korunk válságai podcast élelmiszerválságról szóló adásában Bruder Márton ökológiai gazdálkodó és agrármérnök kiemelte, hogy megállíthatatlanul csökken a mezőgazdasági termelők száma, és rendkívül felerősödött a földbirtok koncentráció, egyre nagyobb mértékben a multinacionális vállalatok irányítják a folyamatokat, és így egyre nagyobb részben uralják a piacot. A földbirtok-koncentráció azt jelenti, hogy kevés nagyobb szereplő tulajdonában van a birtokok egy jelentős része, és a termőföldhöz való hozzáférést – nem csak a birtoklást, de a használatot is – akadályozza a rendkívül felgyorsult folyamat. Kovách Imre szociológus is megerősítette lapunknak, hogy a magyar földhasználati rendszerre kifejezetten jellemző a koncentráltság, aminek okai a rendszerváltás utáni privatizáció rossz stratégiáiban kereshetőek, és a Fidesz a koncentráltság határozott támogatásával hozzájárult, és ma is hozzájárul ennek a rendszernek a támogatásához.

„A rendszer egésze nincs ellenére annak, hogy az eleve nagybirtokok még tovább nőjenek. A felszabaduló földek nagy része a nagybirtokosokhoz jut, hiszen ott van tőke, hogy megvegyék ezeket a területeket”

– fogalmazott Kovách.

Bruder kiemelte, hogy amint elválik a földtulajdonos és a földhasználó szerepe, tehát a gazdák nem a saját földjükön gazdálkodnak, a gazdálkodás célja egyre inkább a profitmaximalizálás lesz. A fejlett ipari országokban, így Magyarországon és az EU más országaiban is a támogatott mezőgazdaság a jellemző, ami ösztönzi a befektetési célú földtulajdonszerzést, és a tőkével rendelkezőknek kedvez.

Fiatal gazdák számára szinte lehetetlen a földhöz jutás, a nagybirtokok viszont a fent említett strukturális okokból terjeszkedő hajlamúak, és a nagybirtokosi rétegnek

„mindig van annyi politikai ereje, hogy a nagyon erősen korlátozó intézkedéseket ki tudja kerülni”

– mondta a szakértő.

„Ha a termőföld és a belépés is drága, akkor érthető, hogy miért nem jelennek meg újak ezen a területen, csak nagyon kis számban és kis területen tudnak megindulni az új kezdeményezések.”

– tette hozzá Bruder.

Bruder szerint a rendszerben kódolt, hogy a nagyüzemi termelés és a földkoncentráció irányába mutat a kormány minden lépése. Kovách pedig úgy fogalmazott, hogy nem látni olyan politikai szándékot és akaratot, ami a földhasználat elosztását vagy a földstruktúrát meg szeretné változtatni.

A K-Monitor elemzéséből az is kiderül, hogy külföldi vállalkozók is bőven részesednek az agrártámogatásokból, ami Kovách elmondása alapján „azért fura, mert a kormány kifejezetten mondta, hogy nem akar külföldieket támogatni.”

A K-Monitor 2012 óta készít éves elemzéseket az európai uniós és hazai agrártámogatások elosztásáról, és  ezalatt az időszak alatt több mint nyolcezer milliárd forintot osztottak ki a Közös Agrárpolitika keretében gazdálkodóknak és a mezőgazdaság fejlesztését közvetve támogató intézményeknek. 2023. január 1-től hatályba lépett az a törvény, amely átalakítja a támogatásokkal kapcsolatos adatközlések szabályozását, a kötelezően közzéteendő adatkörön kívül minden más, a támogatással kapcsolatos adatot „támogatási titok”-nak minősít, ezzel megakadályozva a támogatási rendszer átláthatóságát.