Szerda délben az Európai Parlament hosszas procedúra végén 336 igen, 300 nem, 13 tartózkodás mellett elfogadta az úgynevezett természethelyreállítási törvényt (Nature Restoration Law).
Az ennek alapjául szolgáló előterjesztést az Európai Zöld Szabályozás részeként az Európai Bizottság több mint egy éve, 2022. június 22-én nyújtotta be.
A javaslat célja a károsodott szárazföldi és vízi természeti környezet hosszútávú helyreállítása, és ezáltal az uniós klíma– és biodiverzitás-célok elérése volt.
A magyarországi Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – amely a hazánkban veszélyeztetett, nagy természetes állóvizek védelmére létrejött szervezetek szövetsége – értékelése szerint bár a szerdai döntéssel nagy győzelmet aratott a természetvédelem ügye, mégsem elégedettek a megszavazott törvény végső formájával.
A szövetség csütörtöki közleménye – amelyet lapunkhoz is eljuttattak – beszámol arról, hogy hosszas küzdelem után zárult a természetvédők szempontjából többé-kevésbé sikeresen a szavazás. Az Európai Néppárt (EPP) és az Európai Parlament szélsőjobboldali szárnya ugyanis hetekig lobbizott a természethelyreállítási törvény ellen, mondván, hogy veszélyt jelent a halászati és mezőgazdasági ágazatra. Még traktoros tüntetéseket is szerveztek a strasbourgi plenáris ülés helyszínére:
Dutch farmers’ association slams EU Nature Restoration lawhttps://t.co/k0I3h8K6VA pic.twitter.com/HT9DOLUdLw
— EURACTIV (@EURACTIV) July 13, 2023
A javaslat előzőleg két szakbizottságban elbukott, ezért sokan nem számítottak arra, hogy átmegy az EP-n, pedig több mint 1,2 millió civil és 6000 tudós támogatta aláírásával a törvényben foglaltakat. A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége a European Living Lakes Assiociation, az élővízvédelemmel foglalkozó civil szervezetek európai ernyőszervezetének állásfoglalását osztotta, hogy minél hamarabb, és minél erősebb formájában kell elfogadni a törvényt.
A szavazás után a különböző környezetvédelmi szervezetek értékeléseiből azonban kiderült, hogy a győzelem közel sem olyan egyértelmű, mint ahogy elsőre látszott.
Az EEB (European Environmental Bureau) közleménye szerint noha Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezetőjének a már abszurdba hajló dezinformációs kampányával sem sikerült megakadályoznia a törvény elfogadását,
sajnálatos módon az EP végül a tervezetnek csak egy meggyengített változatát fogadta el.
A Bizottság által eredetileg (2022-ben) javasolt célok az alábbiak voltak:
- A beporzópopulációk csökkenésének visszafordítása 2030-ig és a populációk számának növelése;
- A zöld városi területek nettó veszteségének megállítása 2030-ig, majd 5 %-os növekedés elérése 2050-ig, legalább 10 %-os lombkorona-fedettség minden európai nagyvárosban, városban és külvárosban, valamint az épületekbe és infrastruktúrába integrált zöldterületek nettó növekedése;
- A biológiai sokféleség általános növekedése a mezőgazdasági ökoszisztémákban, valamint a gyepterületek lepkéi, a mezőgazdasági területek madárpopulációi, a szántóföldek ásványi talajaiban található szerves szén és a mezőgazdasági földterületeken található, nagy biodiverzitású tájképi elemek novelése;
- A mezőgazdasági használatban lévő és tőzegkitermelési helyszíneken a lecsapolt tőzeglápok helyreállítása, többek között elárasztással;
- A biológiai sokféleség általános növekedése az erdei ökoszisztémákban és az erdei összeköttetések, a száradék, az egyenetlen korú erdők aránya, az erdei madarak és a szervesszén-állomány növelése;
- A tengeri élőhelyek, például a tengeri fűágyak vagy fenéküledék helyreállítása, valamint az ikonikus tengeri fajok, például delfinek és barnadelfinek, cápák és tengeri madarak élőhelyeinek helyreállítása;
- A folyók gátjainak megszüntetése annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25 000 km-nyi folyószakaszon valósuljon meg a szabad vízáramlás.
A környezetvédők szerint az eredeti javaslathoz képest a képviselők sok életbevágóan fontos célt és kötelezettséget áldoztak be, emiatt az eredmény egy sokkal gyengébb törvény lett, mint amire a Bizottság törekedett: az elfogadott szöveg számos gyengítő csorbítást és kivételt tartalmaz:
- Kivették a törvényből például a mezőgazdasági területek helyreállításáról szóló paragrafust, aminek része volt a tőzeges területek helyreállítása is, pedig ezzel jelentősen nőtt volna Európában a szén-dioxid-megkötés lehetősége és szembe lehetett volna menni az intenzív mezőgazdaság biodiverzitás-pusztulást okozó hatásaival.
- Tovább gyengíti az elfogadott javaslatot, hogy kivették belőle azt a paragrafust, ami az igazságszolgáltatáshoz való alapvető jogot garantálta volna, így több lehetőség nyílik az aarhusi egyezmény (egy 1998-as, környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodás – a szerk.) további megsértésére, és a tagállamok közt egyenlőtlen feltételeket eredményez.
A jogszabály előírja a tagállamok számára, hogy a tudományos szakértőkkel, érdekelt felekkel és a nyilvánossággal szorosan együttműködve dolgozzanak ki nemzeti helyreállítási terveket.
A hazai pártok közül a Párbeszéd uniós tanácsadója, Jávor Benedek óriási zöld sikernek nevezte, hogy az Európai Parlament szerdán megszavazta a természet helyreállításáról szóló EU-s jogszabályt. Jávor nehezményezte, hogy az Európai Parlament jobboldali politikai erői „mindent megtettek” annak érdekében, hogy megakadályozzák a jogszabály elfogadását. A magyar kormány az Európai Tanácsban korábban támogatta és megszavazta a javaslatot, ugyanakkor szerdán a Fidesz EP-képviselői a jobbikos Gyöngyösi Mártonnal együtt az indítvány ellen voksoltak – mutatott rá a párbeszédes politikus.
Tóth Edina, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a szavazás eredménye kapcsán, magyar újságíróknak adott nyilatkozatában kiemelte: a természethelyreállítási rendeletről szóló EP-álláspont „rendkívül vitatott és megosztó”. Szerinte az veszélyezteti a gazdálkodók megélhetését, az élelmiszer-termelést, és növeli az élelmiszerárakat, miután mezőgazdasági használatban lévő helyszínek helyreállítását is célozza. Az MTI beszámolója szerint a fideszes politikus úgy véli, az Európai Parlament javaslatának „katasztrofális” lehet az európai agráriumra és gazdákra gyakorolt hatása, hiszen becslése szerint 30 százalékkal is csökkentheti az élelmiszer-termelést Európában. Tóth szomorúnak tartja, hogy az EU nem volt hajlandó olyan pénzügyi alapot javasolni, amely valódi kárpótlást nyújtana a gazdáknak.
Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke úgy látja, aki a javaslatot elutasította, az nincs tisztában az éghajlatváltozás gyorsulásával.
A gazdák szerinte nem a dokumentum hatására kerülnek nehezebb helyzetbe, hanem akkor, „ha nem cselekszünk”.
Az ellenzéki politikus a jövőre nézve nagy szerencsének nevezte, hogy az EP a strasbourgi plenáris ülésén szerdán végül elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályról kialakított tárgyalási álláspontját. Bár a javaslat gyenge, egy lépés a jó irányba – mondta. Schmuck emlékeztetett: az Európai Bizottság a természet tragikus állapota miatt szigorúbb tervezetet készített, ám már a miniszterek tanácsa is gyengébb változatot fogadott el, és az EP is ezt szavazta meg. Eszerint 2030-ra a rossz állapotú természetes élőhelyeknek csupán a 30 százalékát kell feljavítaniuk a tagállamoknak. Schmuck Jávor Benedekhez hasonlóan meglepőnek nevezte a Fidesz „pálfordulását”, emlékeztetve: az agrárminiszter a miniszterek tanácsában még támogatta a dokumentumot.
Szolidaritás a válságban sorozatunkban mi is foglalkoztunk az élelmiszer-termelés jelenlegi, fenntarthatatlan működésével, és az alternatívákkal, melyek a termelők és a fogyasztók, valamint az egész társadalom számára megnyugtatóbb megoldást jelenthetnek. Ellenben a monokultúrás nagygazdaságok, az ipari élelmiszer-termelésben érdekelt nagyvállalatok számára valóban nehézségeket okozhatnak.
Ugyancsak foglalkoztunk a témával Korunk válságai podkesztünkben, ennek keretében Bruder Márton ökológiai gazdálkodóval és agrármérnökkel jártuk körbe az élelmiszerválság gyökereit, a jelenlegi krízis alakulását és kilátásait. Olyan égető kérdésekre kerestünk válaszokat, mint hogy van-e elég élelmiszer mindenkinek, fenntartható-e a nagyipari gazdálkodás (és miért nem?), és hogyan élhetjük túl éhezés nélkül a klímaváltozást?
