Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

5000 főnél kisebb településekről is elveszi a CSOK-ot a kormány

Ez a cikk 1 éves.

A kormány 252 olyan, 5000 főnél alacsonyabb lélekszámú kisebb településről is elveszi a Családi Otthonteremtési Kedvezményt, ahová az elmúlt években jelentős városi népesség vándorolt ki és épített lakásokat  – mutat rá a Választási földrajz blog elemzése, amely szerint az intézkedés hatékonyan fogja szolgálni a kormányzat megszorító politikáját.

A kormány egyik legutóbbi megszorító intézkedése a Családi Otthonteremtési Kedvezményre (CSOK) és a babaváró hitelre jogosultak körének szűkítése volt. Míg a „falusi”, azaz az 5000 fő alatti települések CSOK-keretét jelentősen meg is emelték, az 5000 fő feletti települések esetében ez a támogatási forma egyelőre megszűnik, és új támogatási rendszert dolgoznak ki helyette. A kabinet a változtatást azzal indokolta, hogy  az elmúlt évek tapasztalatai alapján a CSOK a kisebb településeken működött jobban, és a magas infláció mellett, a jelenlegi kamatkörnyezetben a népesebb településeken ez a támogatási forma visszaesett. 

A CSOK korlátozásáról szóló részletszabályok kedden este jelentek meg a Magyar Közlönyben. A kihirdetett rendelet tartogatott némi meglepetést, mivel a korábbi kijelentéstől eltérően

nem csak az 5000 fő feletti települések esnek ki a támogatott települések közül, hanem további 252 település is

– erre a Választási földrajz nevű blog hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán. 

A kormány új intézkedését elemző szakértők szerint így összesen a települések hatodában szűnik meg a családok számára ez a lehetőség. A blog szerint az érintett 524 településen él a magyarok majdnem háromnegyede (74,7%-a), összesen 7,24 millió ember.

A Választási földrajz egy térképet is készített arról, hogy mekkora területen összesen hány település lakosai férhetnek hozzá továbbra is a támogatáshoz. Eszerint  a zölddel jelölt – azaz a támogatásra továbbra is jogosult – területeken kevesebb, mint 2,5 millióan élnek.

 

A bejegyzésben az adott település a vándorlási egyenlege (azaz hányan vándoroltak be, illetve el a helységről), másrészt az értékesített és épített ingatlanok aránya alapján azt állapítják meg a szakértők, hogy

a CSOK-ból most kieső települések igényelhették a támogatások jelentős részét,

hiszen ezekben jelentős volt a lakásépítések aránya, az ingatlanárak is ezekben emelkedtek leginkább, és a vándorlási egyenleg is itt mutat pozitív értéket. 

A CSOK-ból továbbra is részesülő településeket pedig inkább elhagyták az ott lakók, mint beköltöztek volna.

A szakértők szerint a döntés ezért is érinti rendkívül kedvezően a stabilizációra szoruló költségvetést.

Az elemzés arra mutat rá, hogy azért nem lehetett meghagyni az 5000 fős határt, mert az 5000 fő alatti, ám a támogatható kategóriából mégis kivont települések a hazai szuburbanizációs folyamattal (amikor a városi népesség jelentősebb része kiáramlik a városmagból a külvárosokba – a szerk. ) leginkább érintett kisebb települések. Ezeken a helyeken minden tizedik ott lakóra jut legalább egy, az utóbbi tíz évben beköltöző, és jelentős a lakásépítési hajlandóság is.

Ezen a 252 településen ugyanis több mint kétszer annyi ingatlan épült az elmúlt tíz évben, mint a maradék 2631-ben összesen – jegyzi meg a Választási földrajz.

A blog megjegyzi, hogy olyan települések is kikerültek a CSOK-osok közül, mint a szinte 100 százalékban cigány népességgel rendelkező Alsószentmárton vagy a szintén jelentős cigánysággal rendelkező Karancsság vagy éppen a Fejér vármegyei Pusztavám. Hármuk esetében se az épített lakások aránya, se a vándorlási egyenleg, se az ingatlan adásvételek száma nem indokolta volna a CSOK megszűntetését – emeli ki az elemzés. A másik oldalról viszont a szakértők szerint indokolt lett volna a fővárosi agglomerációban található Sződ vagy a Balaton térségében található települések (Ábrahámhegy, Balatonőszöd, Balatonfenyves, Balatonkenese) kivonása a CSOK hatálya alól, hiszen ezeken szintén a nagy vándorlási egyenleg mellett volt rendkívül magas a lakásépítések száma. Ettől eltekintve egyébként

az intézkedés hatékonyan fogja szolgálni a kormányzat megszorító politikáját – vélik az elemzők.

Mindenesetre a kormánypárt pont azokon a területeken a legerősebb, ahol most a CSOK megmarad, így a bázisát ez az intézkedés biztosan nem fenyegeti – teszik hozzá.

A CSOK korlátozásáról Czirfusz Márton, a Periféria Központ elemzője korábban azt emelte ki a Mércének adott nyilatkozatában, hogy azzal, hogy a legmagasabb árakkal bíró fővárosi agglomeráció településeiről is elveszi a segítséget, a kormány valószínűleg súlyosbítani fogja a lakhatási szegénységet a következő években. A szakértő előzetes elemzése itt olvasható bővebben.  

Címlapkép: MTI/Komka Péter