Megbírságolták Törley Katát a június elsejei tüntetés miatt – írja Facebook-oldalán a Tanítanék Mozgalom. Június elsején 16 város részvételével, országos megmozdulást tartottak az úgynevezett bosszútörvény ellen. A budapesti tüntetés végén státusztörvényes matricákat osztottak ki a tömegnek, Törley Kata itt felszólította a résztvevőket, hogy „hazafelé matricázzák fel a várost, hogy minél többekhez eljusson a pusztítás, ami a törvénnyel jár”.
”Az esemény hivatalos vége után sokan még ott maradtak, és elkezdték matricákkal feldíszíteni a legközelebbi épület falát – a Belügyminisztériumot”
– írja le a demonstráción történteket posztjában a Tanítanék Mozgalom.
Fotó: Dián Ákos
A felszólítás miatt Törley Katára 50 000 forintos bírságot szabtak ki.
A Tanítanék megjegyzi, a büntetést befizették, mivel szerintük a polgári engedetlenséghez hozzátartozik, hogy „vállalnunk kell a felelősséget a tetteinkért”.
„Fontos azonban leszögezni, hogy nem bántuk meg. Nem kérünk bocsánatot, amiért le kellett takarítaniuk az épületet, hiszen ők is teljesen figyelmen hagyták, hogy hány százezren tiltakoztunk a bosszútörvény ellen, és ennek ellenére szemrebbenés nélkül bevezették”
– írja a mozgalom, hozzátéve az csak a Tanítanék közösségének köszönhető, hogy minden gond nélkül ki tudták fizetni a bírságot
Nem a tanárnő az egyetlen, akit a bosszútörvény miatti tüntetések kapcsán megbírságoltak. Amint arról beszámoltunk, a maximálisan kiszabható 150 ezer forintos bírságot rótt ki a rendőrség Pankotai Lilire gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértés miatt. A lapunkhoz eljuttatott határozat szerint Pankotai „szervezői magatartást tanúsított”, amikor a május 3-ra meghirdetett demonstrációk után a Karmelitához hívta a Clark Ádám téren összegyűlt tüntetőket. Egy héttel korábban pedig a Belügyminisztériumtól mentek a várba a demonstrálók, hogy a kordonbontó politikusokhoz csatlakozzanak – emiatt szintén 100 ezer forintos büntetést ítéltek Pankotainak. Közösségi adományozás útján sikerült összegyűjteni a diák büntetésének összegét.
Sas Bíborka 16 éves középiskolai diákot az ügyészség csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményével gyanúsította meg a május 3-i, bosszútörvény néven is ismert közoktatási státusztörvény elleni diáktüntetés után. A kihallgatásán az ügyész azt ajánlotta fel a diáknak, hogy bizonyos feltételek mellett az állam felfüggesztené a büntetőeljárás lefolytatását, ha bizonyos előírt „magatartási szabályokat” követne a következőkben.
Bíborka esetében a „magatartási szabály” az lenne (illetve lett volna, ha azt a diák elfogadta volna), hogy
alkotmányos alapjogáról lemondva az ajánlott felfüggesztés egy éve alatt semmilyen tüntetésen nem vesz részt.
A rengeteg vitát és széles körű közfelháborodást kiváltó, március másodikán belengetett státusz- avagy bosszútörvény keretében a kormány megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti jogállását. A kormány szerint ezzel rendeznék a pedagógusok jogviszonyát és bérezését, a pedagógusok szerint viszont tovább korlátoznák a jogaikat, és mind a munkakörülmények, mind a bérezés tekintetében bizonytalan helyzetet teremtenének. A javaslatot végül több tüntetés ellenére, július 4-én elfogadták. Novák Katalin pedig még másnap alá is írta azt.
