Pénteken délután négyre szervezett tüntetést a Párbeszéd a bátonyterenyei SungEel akkumulátoripari gyár előtt, hogy „azonnal vonják vissza a környezetre és az emberi egészségre veszélyes akkumulátorgyárak és -bontók működési engedélyét”.
A helyiek tiltakozásában résztvevő Tóth-Beeri Szilvia környezetvédő aktivista a Mércének elmondta, azt szeretnék elérni, hogy az önkormányzat leüljön velük egyeztetni a gyár jelentette egészségi- és környezeti veszélyekről.
Ezekre ugyanis már régóta panaszkodnak a környéken élők. Tóth-Beeri Szilvia múlt hét csütörtökön lakossági fórumot is szervezett, amin elmondása szerint a polgármester nem vett részt, a megjelentek viszont hangot adtak az üzemmel szemben felmerült egyik legfontosabb kritikának, hogy a mért adatok alapján Bátonyterenyén és környékén a leginkább szennyezett a levegő.
A közeli Salgótarjánban is érzékelik a problémát, az aktivista szerint szemmel láthatóan sok a megbetegedés, a gyerekek például „folyamatosan köhögnek”. Személy szerint annyit látnak, hogy a nyilvánosan elérhető adatok alapján a környéken kiemelten szennyezett a levegő, „sőt általában éjszaka van nagy légszennyezés, és nem értjük az okát. Ki szeretnénk deríteni, hogy miért, de mivel senki nem tárgyal a lakossággal, (…) kénytelenek vagyunk tüntetést szervezni” – fogalmazott.
Hozzátette: amikor május elején először lettek figyelmesek jelentős légszennyezettségre, jelentették a katasztrófavédelemnek, és annak ellenére, hogy nem kötelezték az óvodákat és iskolákat a bezárásra, saját kezdeményezésre több intézményben is úgy döntöttek, hogy nem viszik ki a levegőre a gyerekeket, és bezárják az ablakokat.
Az aktivista szerint egy országos összefogás is körvonalazódik azokkal a civilekkel, akik az ország számos olyan pontján kezdtek szerveződésbe, ahol akkumulátoripari befektetést jelentett be az utóbbi időben a kormányzat, vagy ahol már fennálló probléma az üzem miatti egészségi és környezeti veszély.
Alig több mint egy hete írtunk arról, hogy a Nógrád megyei kormányhivatal több mint 30 millió forintra bírságolta a céget, miután a helyszíni szemle során áldatlan állapotokról, szabálytalanul tárolt veszélyes hulladékról, a dolgozókra és a környéken élőkre potenciálisan továbbra is veszélyes körülményekről számoltak be.
A hatóság szakemberei az ellenőrzés során bőrkiütésre, torokkaparásra, szájfájdalomra panaszkodtak az üzem területén. A jelentésben többek között azt írták:
„A telephelyen kívül kialakított gépjárműparkolóban szájmaszk viselése nélkül is érezhető volt az oldószer szaga, amely a széliránytól függően a 21. számú főközlekedési út másik oldalán lévő lakóházakhoz is eljuthat.”
Tavaly júliusban robbanás is történt az üzemben, ami miatt a mentők egy embert súlyos, kettőt könnyebb sérülésekkel szállítottak kórházba. A polgármester úgy kommentálta az esetet: „Szerencsére azonban a próbaüzem közben történt robbanás nem veszélyeztette a helyi lakosokat.”
A dél-koreai hátterű cég elsősorban a gödi Samsung és a komáromi SKI akkumulátorgyárak selejtjét dolgozza fel. 2019-ben kezdte meg működését Szigetszentmiklóson, majd 2021-ben nyitották meg bátonyterenyei üzemüket, a 9,3 milliárdos beruházást 2,8 milliárd forinttal támogatta a kormány.
Az elmúlt egy évben a céggel szemben 12 alkalommal került bejegyzésre közigazgatási szankció: 4 alkalommal figyelmeztetés és 8 alkalommal bírság a hulladékkezelési szabályok megsértése miatt.
A dolgozók veszélyeztetése miatti előző bírságolás során megállapították, hogy tizennyolc munkavállaló biológiai monitoring vizsgálata határérték feletti eredményt mutatott a veszélyes anyagokból, illetve a légszennyezettség mértéke is meghaladta a megengedett értékeket. Hogy pontosan milyen anyagokról volt szó azt nem tudjuk, mert nevüket kitakarták a határozatból – de a szöveg többi részéből így is kiolvasható, hogy rákkeltő anyagokról van szó.
Az üzemben a gyári selejtes lítium-ion akkumulátorok hulladékából újrahasznosítható anyagokat (nikkel, kobalt, mangán és lítium elemekből álló fémoxidot valamint grafitot) nyernek vissza, valamint az akkugyártásban használt toxikus oldószer, az NMP szennyvíz-iszapjának feldolgozását és újrahasznosítását végzik. Jelenleg évi 28 ezer tonna akkumulátorhulladékot dolgoznak fel az üzemben, de a Samsung és az SKI gyárainak bővítése miatt a jövőben szeretnék 52 ezer tonnára növelni a kapacitást.
Tóth-Beeri Szilvia lapunknak elmondta, Salgótarjánban egy akkumulátor-lerakat is van, ahonnan a bátonyterenyei üzembe szállítják az akkumulátorokat megsemmisítésre. Az aktivista arról is beszélt, hogy kapcsolatban vannak a gyárban dolgozókkal, akik körében érzékelhető az elégedetlenség a munkakörülmények, az egészségi veszélyek miatt.
Az akkumulátorgyárak kérdéseiről Czirfusz Mártonnal, a Periféria központ munkatársával és Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk, aki a közelmúltban jelentetett meg egy tanulmányt a témában, valamint a Mérce két újságírójával. Bogatin Bencével, aki az elmúlt hetekben többször is járt Debrecenben akkumulátorgyár-ellenes tüntetéseken, és Csengel Karinával, aki a kormány és az ellenzék által egyaránt példaként hivatkozott gödi Samsung-gyár ügyét a magyar sajtóban egyedülálló módon évek óta figyelemmel kíséri.
Az adás elérhető a Lahmacun rádió archívumában, a Spotify-on, a Google Podcasten és az Anchoron.