Sas Bíborkát, egy 16 éves középiskolai diákot az ügyészség csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűncselekményével gyanúsította meg a május 3-i, bosszútörvény néven is ismert közoktatási státusztörvény elleni diáktüntetés után. A tüntetésen – amelyről a Mérce is tudósított – dulakodás alakult ki a Miniszterelnöki Hivatal előtti kordonokat védő rendőrök és a főként diákokból álló tüntetők között.

A küzdelem során a rendőrök több esetben használtak könnygázt, illetve egyéb kényszerítő eszközöket.

Ekkor hajított el – elmondása szerint nem emberre célozva – egy üres műanyag palackot, ami – mint az a Mérce által megszerzett rendőrségi jegyzőkönyvből is kiderül – a sorfalat nem érve esett a földre. Ez a cselekedet önmagában elegendő volt a Főügyészség katonai ügyészének, hogy Bíborkát hivatalos személy elleni erőszak bűntettének gyanúsítottjaként beidézzék kihallgatásra pár héttel később.

A kihallgatáson az ügyész azt ajánlotta fel a diáknak, hogy bizonyos feltételek mellett az állam felfüggesztené a büntetőeljárás lefolytatását, ha bizonyos előírt „magatartási szabályokat” követne a következőkben.

Bíborka esetében a „magatartási szabály” az lenne (illetve lett volna, ha azt a diák elfogadta volna), hogy

alkotmányos alapjogáról lemondva az ajánlott felfüggesztés egy éve alatt semmilyen tüntetésen nem vesz részt.

A diák viszont határozottan nem kíván lemondani a gyülekezési jogáról. Bíborka, aki az Egységes Diákfront tagja, az idei összes megmozduláson kint volt, és a jelek szerint nem tervezi még szögre akasztani a bömbit, legalábbis lapunknak így nyilatkozott, illetve az Egységes Diákfront Facebookon megosztott videóján is határozottnak tűnik a kérdésben:

Mindezzel kapcsolatban nyilatkozott lapunknak Bíborka édesanyja is, aki elmondta,

„Nagyon büszke vagyok a lányomra, tisztelem és becsülöm a bátorságát és az erejét. Szülőként nyilvánvalóan aggódom érte, de mindenben támogatom, és bízom benne.”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a pápalátogatás előtt széles körben kibocsátott elnöki különkegyelmekre hivatkozva a Magyar Helsinki Bizottság azt kérte Novák Katalin köztársasági elnöktől, hogy adjon eljárási kegyelmet a Karmelitánál tüntető, és eljárás alá vont diákoknak is, ne csak a korábban terrorizmusért elítélt Budaházy Györgynek. A tüntetésen eljárás alá vont diákoknak a jogvédő szervezet még sablont is készített, amelynek segítségével akár maguk is kérhetik a kegyelmet.

Hegyi Szabolcs, a Bíborkának jogi segítséget nyújtó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) gyülekezési jogi szakértője szerint a rendőrség a májusi tüntetésen egyértelműen túlreagálta a helyzetet azzal, hogy „a bevetési egységek, a készenléti rendőrség szinte azonnal könnygázzal és tonfával szorította vissza a tüntetőket, tekintet nélkül arra, hogy alapvetően diákok voltak ott”.

Hegyi elmondta, Sas Bíborka kihallgatása során az ügyész felajánlotta a lehetőséget, hogy beismerés esetén felfüggeszti az eljárást, és magatartási szabályként előírná neki, hogy nem járhat tüntetésre. Mivel ezt Bíborka nem fogadja el, az ügyész minden bizonnyal vádat fog emelni, és

amikor indítványt tesz a büntetéskiszabásra, a bíróságnak is indítványozhatja ennek a magatartási szabálynak az előírását.

A jogi szakértő szerint a tüntetéstől való eltiltással alapvetően az a probléma, hogy csak látszólag van összefüggésben az elkövetett cselekménnyel:

„Valójában nincs vele összefüggésben. Az ilyen magatartási szabályoknak alapvetően az volna az értelmük, hogy egyfajta morális nevelés részét képezzék, azon keresztül visszatereljék az elkövetőt a helyes útra, a megfelelő magatartási formák elsajátítására.”

Hegyi Szabolcs szerint, mivel ezesetben fiatalkorúról van szó, az indokolt, hogy magatartási szabályként olyasmi legyen előírva, ami hozzájárul a megfelelő állampolgári magatartás elsajátításához. Az ügyész ajánlatával viszont éppen az a probléma, hogy miközben az volna az elvárás, hogy a tüntetéseken egy bizonyos módon viselkedjen (például ne dobáljon palackot a rendőrök felé),

„ezt nyilván úgy nem lehet elsajátítani, hogy az ember el van tiltva általános érvénnyel a tüntetésektől”.

A magatartási szabályok éppen ezért lehetnek sokfélék, mivel céljuk, hogy igazodjanak az elkövetett bűncselekményhez. A TASZ szakértője még nem találkozott korábban olyan esettel, amikor valakinek magatartási szabályban egy alapjogát ilyen súlyos mértékben korlátozzák.

„Mint minden kötelezettség, egy magatartási szabály betartása is nyilván terhet ró az emberre, korlátozza a jogai gyakorlásában. De egy alapjoggyakorlástól való általános eltiltás, mint amit itt a Bíborka esetében az ügyész szeretne elérni, szerintem abszolút ellentétes az alapjogok eszméjével.”

A büntetőjogi szankciók eleve alapjogokat korlátoznak, hiszen amikor valaki börtönbüntetésre ítélnek, akkor az ennek a legsúlyosabb esete, a személyi szabadságától való megfosztás – magyarázza Hegyi Szabolcs.

A jelen esetben azonban valószínűtlen, hogy letöltendő szabadságvesztés legyen az eljárás vége, inkább a felfüggesztett büntetést, próbára bocsátást vagy a pénzbüntetést látja elképzelhetőnek.

Különösen annak fényében, hogy fiatalkorú gyanúsított.

De szerinte a hivatalos személy elleni erőszak megvalósulása is kérdéses:

„A hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye nemcsak akkor valósul meg, ha sérülést okoz, hanem akkor is, ha a rendőri intézkedést meghiúsítja. A tényállás azt védi, hogy ha a rendőr úgy gondolja, hogy intézkednie kell, akkor azt az intézkedést végrehajthassa. Ha a rendőrök felé dobnak tárgyakat, akkor az felvetheti a hivatalos személy elleni erőszak gyanúját, de természetesen az eset körülményeitől függ annak megítélése.

Egy üres palacknak az eldobása, ami nem is találja el a rendőröket, aligha alkalmas arra, hogy megakadályozza, vagy akár csak megzavarja a rendőri intézkedést. Nem állítom azt, hogy ez egy jogszerű cselekmény lenne, de azt nem gondolom, hogy hivatalos személy elleni erőszak lenne.”