Nem képes teljesíteni Debrecen a klímastratégiájában vállalt CO2 csökkentést a  CATL akkumulátorgyára miatt a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület szerint. A Debrecennel – és a leendő akkumulátorgyár-óriással – szomszédos község tiltakozó lakosai az utóbbi hónapokban levélváltásba kezdtek a CATL-lel, hogy minél több kérdésükre választ kaphassanak. Az engedélyeket az óriási felháborodás ellenére megkapó, már épülő akkumulátorgyár kapcsán ugyanis továbbra is jelentős az aggodalom és a bizonytalanság a lakosságban.

Érdemes megjegyezni, hogy kifejezetten pozitív fordulat, hogy a CATL egyáltalán szóba áll a lakossággal, ugyanis például a magyarországi akkumulátorgyártás zászlóshajójának számító gödi Samsung egészen más kommunikációs stratégiát választott ezen a téren: a kötelező közmeghallgatásokon kívül nem kommunikál a kérdésekkel és követelésekkel teli lakossággal és a helyi civilekkel.

Kérdés ugyanakkor, hogy milyen információkhoz lehet hozzájutni ilyen módon, hiszen a CATL várhatóan nem fogja magát kellemetlen helyzetbe hozni olyan válaszokkal, amelyek újabb indulatokat válthatnak ki az egyébként sem túl derűs hangulatú lakosságból. A semminél persze mindenképpen előremutatóbb a CATL kommunikációja.

Míg a cég május 11-i levele inkább diplomatikus volt, mint konkrét, a civilek ezután számos kérdést tettek fel szerkesztőségünkhöz is eljuttatott válaszlevelükben, amelyek közül ezúttal jó párra, de nem mindre érkezett válasz a CATL-től.

A civilek kíváncsiak voltak, hogyan tervez megfelelni a debreceni akkumulátorgyár az uniós és helyi környezetvédelmi szabályoknak, és hogyan biztosítja a CATL, hogy termékei a gyártás során se növeljék meg az üvegházhatású gázok kibocsátását a jelenlegi – akkumulátorgyártási tevékenység nélküli – állapothoz képest.

A kérdés azért is fontos, mert a kormány hajlamos zöld beruházásként hivatkozni  az akkumulátorgyárakra, holott azok rendkívül energiaigényesek, és a kibocsátásuk sem éppen elhanyagolható.

A cég annyit közölt, hogy „teljes mértékben jogszerűen tervezi végezni tevékenységét, és ezt várja el beszállítóitól is”, valamint megfelelnek a legmagasabb szintű szabványoknak. A CATL termelését fokozatosan karbonsemlegessé tenné, valamint „beszállítói karbonkibocsátását is folyamatosan vizsgálja, és együttműködik velük” annak érdekében, hogy 2035-re elérjék a teljes beszállítói lánc karbonsemlegességét. Kiderült továbbá, hogy a cég naperőműbe is tervez befektetni.

„Azt mondja, vállalatuk prioritásként kezeli, hogy a több mint húsz évvel ezelőtt ipari célra kijelölt területen épülő debreceni üzem működése ne legyen káros hatással a környező települések ivóvíz- és energiaellátására, ennek érdekében pedig a teljes gyártási eljárást fenntartható és környezetbarát módon végzik. Hogyan fogják ezt biztosítani?”

– kérdezték a CATL képviselőjétől a civilek. Azt is meg akarták tudni, hogy ha a  gyártási technológia teljesen zárt, mely nem engedi a szennyező anyagok talajvízbe kerülésé, akkor miért szerepel a gyár környezetvédelmi hatástanulmányában, hogy a levegőbe és a vízbe is kikerülnek mérgező anyagok (kobalt, nikkel, mangán, NMP, hidrogén- fluorid).” Ennek alapján hogyan értelmezendő, hogy zárt a rendszer?” – kérdezték.

Mindezekre nem sok konkrét válasz érkezett, csupán az derült ki, hogy A CATL „zárt logisztikájának, a szűréseknek és a kezeléseknek köszönhetően kevés, jól meghatározott ponton, csak egészségügyi határérték alatti levegőterhelésre kerülhet sor.”

Hogyan tervezik minimalizálni a termelés során keletkező selejtet? Milyen mértékben vesz részt a CATL a termékei újrahasznosításában, a hasznos anyagok visszanyerésében, és milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy minimalizálják a hulladéklerakókba kerülő anyagok mennyiségét? – kérdezték a civilek. Erre csak azt a homályos választ adta a cég, hogy a hulladékokat elkülönítve foják gyűjteni – ezzel is elősegítve az újrafeldolgozást. A gyár területéről (zárt hulladékgyűjtőkből) a cég engedéllyel rendelkező üzleti partnerei fogják intézni a hulladékok elszállítását. Továbbá kiderült, hogy „a hatékonyság, az akkumulátorok élettartama és az újrafeldolgozás” a cég kutatás-fejlesztési tevékenységének „fő irányai közé tartoznak.”

Mint az ismert, a kormány másik kedvelt érve a CATL debreceni akkumulátorgyára mellett, hogy az a vízigényének legnagyobb részét tisztított szennyvízzel, úgynevezett szürkevízzel fedezik majd – vagyis nem tiszta ivóvizet fognak pazarolni az akkumulátorgyártás során.

A sokat emlegetett technológia azonban egyelőre kidolgozás alatt áll, a gyár pedig ivóvíz felhasználásra kapott engedélyt.

„A telephely vízigényét illetően megkapták az ivóvíz tisztaságú vízre az engedélyt, ennek ellenére ugyan miért használnának ezzel szemben szürkevizet annak tudatában, hogy az utóbbi jobban korrodál és magasabb költségekkel is jár?”

– szegezték a kérdést a civilek a cégnek. Ezzel kapcsolatban a civilek számos további részletre kérdeztek rá.

„Még nem zárultak le a szürkevízzel kapcsolatos tárgyalásaink, így azokról egyelőre nem tudunk tájékoztatást adni. A Debreceni Vízműtől szeretnénk a környezetre nem ártalmas tisztított szennyvizet kapni”

– tudhatjuk meg a CATL válaszából.

„Úgy véljük az akkumulátorgyáraknak köszönhetően  – a CATL válaszai alapján – Debrecen nem tudja teljesíteni a klímastratégiájában vállalt CO2 csökkentést. 2035-re tervezik elérni a teljes beszállítói lánc karbonsemlegességét. Addig az érintett lakosság azonban áldozata annak az ipari tevékenységnek, melyet jogellenesen kiadott engedéllyel kezdtek el építeni”

– értékelik a helyzetet a Mikepércsi Anyák.

„A fenti kérdésekre adott válaszaik olyan információkat és konkrétumokat biztosítanak számunkra a CATL debreceni beruházásával kapcsolatban, melyek segítenek megértenünk a vállalat hosszútávú terveit, fenntarthatósági irányelveit. A CATL akkumulátorgyár bár kecsegtető a gazdasági mutatók nézőpontjából, azonban nekünk, helyieknek az életünk más aspektusaira is jelentősen kihat a környezeti, az egészségügyi kockázat, az életszínvonalbeli különbség, az élelmiszerbiztonság, valamint a nemzetbiztonsági kockázat miatt. 

(…) Úgy véljük rajtunk, az erősödő civil szervezeteken múlik, hogy a Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégia 2030 hogyan, milyen környezeti, egészségügyi hatások mentén valósul meg, hogy a szakaszokra bontott környezetvédelmi hatósági eljárások során kiadott engedélyek pusztán álzöld utat biztosítanak-e a későbbi környezeti-, egészségügyi- és klímakatasztrófák létrejöttéhez, valamint az emberi jogok megsértésének elkövetésére. Az országban már működő akkumulátorgyárak és a hatóság közötti gyakorlat ismeretében egyre több az olyan érintett, akik életminőség romlásról számolnak be. Ezt a hatást akarjuk megállítani az országos civil összefogás révén.”

– fogalmaztak a civilek a gyár képviselőjének megküldött levelükben.

Debrecenben legutóbb május végén tüntettek több százan, miután Szijjártó Péter külügyminiszter újabb akkumulátorgyár építést jelentett be a városban.