Tüntetést tartott a végrehajtási törvény reformját követelő Szikra Mozgalom kedden 17 órakor a Fővárosi Törvényszék előtt. A szervezet tagjai és meghívott felszólalók igazságot követeltek azoknak az adósoknak, akik aránytalan károkat szenvedtek el a végrehajtások rendszere miatt. A demonstráción néhány tucatnyian vettek részt.

Az eseményt élőben közvetítettük a helyszínről:  

A beszédek sorát Berki Sándor, a Párbeszéd országgyűlési képviselője nyitotta. Saját magát a választók érdekében dolgozó képviselőként mutatta be, nem pedig „politikusként”, akik szerinte prédaként tekintenek a választókra. Arról beszélt, hogy az elit a rendszerváltás után afelé terelte az embereket, hogy hitelért megvehetnek bármit, emellé viszont megteremtették azt a munkakörnyezetet is, amelyben biztosan nem tudnak annyit keresni, hogy ki tudják fizetni a hiteleket. Elmondta, hogy ő maga is devzahiteles, és bár soha nem maradt el egyetlen részlettel sem, felesége fizetéséből éltek ketten, ahogy tudtak, mert a sajátja elment a törlesztőrészletekre. Szerinte addig kell cserélni a politikuspalántákat, amíg „nem találunk olyan képviselőket, akik értünk, és nem magukért dolgoznak”.

„Szociálszadisztikus rezsim”

Dr. Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró – akinek a segítségével a tüntetést megelőzően egy cikkben összeszedtük, milyen tipikus módokon válhat valaki törvényes keretek között a végrehajtások áldozatává  –  is felszólalt. Először arra kérte a tüntetőket, köszöntsék a végrehajtói kar „szabad, tisztességes versenyben megválasztott új elnökségét.” – Szepesházi itt arra utalt, hogy a múlt héten, amint azt a Telex írta meg, Lupkovics Beáta, Varga Judit igazságügyi miniszter egyetemi évfolyamtársa lett a végrehajtói kar új elnöke. Az elnökség tagjai pedig Kovássy Szabolcs, Papp Gábor, Ódor Gergely István és Kósa Zoárd lettek.

A tömeg kifütyülte a névsort. Ezután Szepesházi elmondta, vannak olyan szerencsés országok, ahol ritka kivételként elfogadható a végrehajtás – pontosan azért, mert ezekben az országokban tényleg ritkák a kilakoltatások, és ellátják a kilakoltatott családot. Ehhez képest, folytatta, a kapitalizmus perifériáin és félperifériáin gyakoribbak a kilakoltatások, az árverések, a végrehajtások.

„Szociálszadisztikusnak” nevezve Orbán Viktor illiberális rezsimét, s rámutatott, a magyar állam kifejezetten könnyűvé teszi ezeket az eljárásokat, és túlnyomó többségükben a lakhatási szegénységben élők lesznek ennek áldozatai.

Természetesen nem szabad feladni, „közösen tudjuk sikerre vinni ezt az ügyet” – mondta. Egy tisztességes országban csak akkor látnák el a feladataikat, ha kell, de a végrehajtások zöme másképp oldódna meg – zárta beszédét.

A kormány nem a kizsákmányoltak, hanem a tőke mellé áll

Bakos Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője felrótta a Fidesz-kormánynak, hogy állításukkal ellentétben nem a magyar emberek, családok és dolgozók érdekeit képviselik, hanem a külföldi tőkéét. Mint mondta, a kormány kiszolgáltatottá teszi a dolgozókat, és adókedvezményeket ad a multiknak. 

A Fidesz által épített a nemzeti tőkésosztályba az kerül, aki a korrupcióban és a pénzek visszaosztásában sikeres. Ennek a tőkésosztálynak az egyik képviselője  Schadl György, aki csak abban különbözik a többiektől, hogy ő lebukott – magyarázta Bakos. Szerinte a magyarországi elit emberi sorsokon, családi tragédiákon nyerészkedik. 

Így tett Schadl György is, aki – ahogyan az LMP politikusa fogalmazott – belökte a bajba jutottakat a szakadékba. A maffia áldozatai azért jutottak nehéz helyzetbe, mert a Fidesz felszámolta a szociális védőhálót Magyarországon – mondta Bakos. A kormány a kizsákmányoló tőke és a kizsákmányolt emberek között előbbi mellé áll. A helyzet csak akkor változik meg, ha az érdekképviseletet nem bízzuk a Fideszre, hanem saját kezünkbe vesszük a sorsunkat – mondta végezetül az LMP-s képviselő.

„A bankban dolgozók is engem akartak kifosztani”

A következő felszólalót, Bíró Ica fitneszedzőt, modellt, aki egy ki nem fizetett könyve után vett fel áthidaló kölcsönt vállalkozása fejlesztésére, devizatartozása miatt kétszer akarta kilakoltatni az állam. Első hitelét azután vette fel, hogy egy kiadó nem fizette ki a neki járó szerzői jogdíjat. Elmondása szerint nem akart hitelt felvenni, de rábeszélték.

„Ki gondolta akkor, hogy a bankban dolgozók is arra törekednek, hogy engem kifosszanak, hogy a házamat elvegyék?”

– tette fel a kérdést. Kiemelte, hogy akkoriban nem javasolták, hogy a hitelt forintban vegyék fel, csak svájci frankban volt hitelfelvételre lehetőség. Megköszönte mindenkinek, aki a devizásokat támogatni jött el, ahogy azoknak is (az aktivistáknak, a devizahiteles jogvédőknek és politikusoknak), akik annak idején az ő kilakoltatásakor támogatták őt. 

Arra kérte a jelenlévőket, vigyázzanak magukra – neki sok devizahiteles ismerőse lett öngyilkos, és ő is csak a barátai, családja támogatásával vészelte át ezt az időszakot. Ahogy az előtte felszólalók, ő is együttműködésre biztatta a tüntetőket.

„Akkor élünk jól, ha mindenki jól, van. Nem az a bűn, ha valaki gazdag, amennyiben azt tisztességes munkával kereste meg, hanem, ha mások kárán akar meggazdagodni.” – folytatta Bíró. „Kártérítést érdemelnek a bűncselekmények [a végrehajtások és kilakoltatások] áldozatai, akiknek annyi volt a bűnük, hogy jó ingatlanjaik voltak jó helyen.”

„Fordított Robin Hoodok”

Jámbor András, a Szikra Mozgalom országgyűlési képviselője elmondta, az Országgyűlésben ötször adta be a végrehajtás reformját sürgető javaslatát, de azt eddig mindig leszavazták a kormánypárti képviselők. „Addig fogjuk beadni, amíg mindenkihez el nem jut, hogy mi történik a végrehajtások során Magyarországon” – tette hozzá. 

Mint mondta, maga is olyan családból jön, amelyet csak azért nem „végeztek ki” a végrehajtók, mert volt olyan hátterük, amellyel jogi segítséget tudtak szerezni. Sokan vannak viszont,  akiknek nincsenek ilyen ismerőseik – mondta. Személyes történetét azzal folytatta, hogy három adósságot örökölt édesanyja lakásával együtt. „Az OTP-nél azt mondták, csak akkor árulják el, hogy mekkora a második adósság, ha kifizette az elsőt, ami nyilvánvalóan törvénytelen” – tette hozzá ezzel is szemléltetve, hogy milyen kiszolgáltatottak a banki hiteles ügyfelek. Szerinte olyan rendszert nevezünk demokráciának, amelyben hatalmasokat megvédi a jog, a szegényeknek viszont nem jut jogi segítség. 

Jámbor felidézte, hogy a nyomozati anyagok szerint Völner és Schadl „mondta tollba” azt a végrehajtási törvényt, amely alapján embereket raktak utcára, vettek el vagyonokat. 

A képviselő megismételte a tüntetésen többször elhangzó hasonlatot, amely szerint a végrehajtás kicsiben az egész rendszer leképeződése: a hatalmasok visszaélve a joggal, fordított Robin Hoodként fosztanak ki embereket.

A jelenlegi végrehajtási törvény szerinte nem szolgálja azt, hogy a közösség tagjai együtt, közös országban éljenek, ezért a Szikra Mozgalom szerint újra kell azt írni. A szervezet a következőket követeli:

• Közös felügyeletet, állami védőhálót! A végrehajtásokon élősködő magáncégeket fel kell számolni, a végrehajtást állami kézbe, közös felügyeletünk alá kell venni!
• Az áldozatok kártalanítása. Az állami tulajdonba vett végrehajtói cégek profitjából kártalanítani kell a végrehajtói visszaélések áldozatait!
• Elektronikus nyilvántartást! A bajbajutott emberek egyszerűen és átláhatóan férjenek hozzá a végrehajtásukat érintő dokumentumokhoz!
• Jogot a joghoz! Végrehajtás esetén az érintettek kapjanak ingyenes jogi segítséget: senki se veszíthesse el az otthonát azért, mert elveszik a jogi útvesztőkben!
• Az elévülés újragondolása. Az 5 éves elévülés csak papíron működik: a valóságban évtizedekig húzódhat egy végrehajtás, a kamatok közben pedig sokszorosára emelik az összeget; korlátozzák a végrehajtást 10 évre!
• A magáncsőd felülvizsgálata. A magáncsőd intézményét úgy kell átalakítani, hogy ma Magyarországon senki se válhasson adósrabszolgává!

A tüntetést követően a demonstrálók a felszólaló politikusokkal az élen közösen elvitték az Országházba a végrehajtási törvény reformjáról szóló követeléseiket (alábbi képeinken).