Bernard Gauvain, 68 éves francia nyugdíjas önkéntesnek jelentkezett a 2024-es olimpiai játékokra. De nem azért, hogy a dollármilliárdokba kerülő látványsporteseményt segítse, hanem azért, hogy végül ne menjen el ingyen dolgozni a nagy hasznot hajtó eseményre, és így próbálja szabotálni azt. Bernard nincs ezzel egyedül.

Sokan készülnek arra, hogy az Olimpián folytassák a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre való emelése elleni mozgalmat, például azzal, hogy önkéntesnek regisztrálnak, de nem kívánnak az eseményen megjelenni.

Közülük sokan gondolják azt is, hogy az Olimpia eleve fenntarthatlan mind társadalmi, mind pénzügyi és környezeti szempontból, és a rendezvény körül zajló rendőri intézkedések is csorbítják a polgárok jogait.

„A francia szakszervezetek stratégiája ma ugyanaz, mint amit nagyapám követett annak idején. Sajnálom, de énekelni, táncolni – ez nem elég semmire. Nem azt mondom, hogy legyél erőszakos és törj össze mindent. De három hónapig táncolni és énekelni? Macron szétröhögi magát.”

Ezt a magyarországi tüntetésekről is ismerős dilemmát pedig egy közismert tüntető fogalmazta meg a Novara Media-nak május 1-jén. Jérôme Rodrigues azzal vált hírhedtté Franciaországban, hogy egy 2019-es sárgamellényes tüntetésen a rendőrség gumilövedékkel kilőtte a szemét. Bár a tüntetések elhalóban vannak, Rodrigues szerint az alapoknál még lenne igény társadalmi ellenállásra.

Szerinte a közvetlenül a munkahelyen dolgozó szakszervezeti aktivistáknak elegük van a „szakszervezeti elitből” és a szakszervezetközi stratégiából.

A látványtüntetések helyett egyelőre a hosszútávú terv a tömegrendezvények és a csupán jövőre esedékes olimpiai játékok meghekkelése, vagy ahogy ezt egy másik tüntető megfogalmazta:

„Jönnek a 2024-es olimpiai játékok, idén szeptemberben pedig más nagy sportesemények, mint például a rögbi világbajnokság, és zajt fogunk csapni. Elég nagy zajt ahhoz, hogy megszégyenítse a francia kormányt.”

Az „önkéntelenek” mozgalma az interneten is egyre terjed, és felveti annak a lehetőségét, hogy az Olimpia tüntetések és sztrájkok közepette fog lezajlani, ha a társadalmi düh 2024-ig sem csillapodik.

A szervezők szerint több mint 200 ezren jelentkeztek önkéntesnek, akik közül 45 ezret fognak kiválasztani. Az önkéntesek fizetés nélkül dolgoznak majd a világ legnagyobb sporteseményén, amely milliárdos bevételt termel a szponzorokból, a közvetítési jogokból, a jegyvásárlásból és az árukból.

Olyan hashtagek is megjelentek online, amelyek szerint az Olimpiának eleve nem szabadna megtörténnie ha marad a nyugdíjreform.

„Nem akarunk lapozni. Az olimpiai játékok reflektorfénybe helyezik hazánkat. Meg kell mutatnunk, hogy a lakosság nem érzi magát képviselve a kormánya által” – mondta Clara Jaboulay, aki tüntetést szervezett a marseille-i olimpikonok felkészítéséről híres, marseilles-i úszóklub elé.

Év elején évtizedek óta nem látott volumenű sztrájkmozgalom és tiltakozáshullám bontakozott ki Franciaországban a nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre való emelése ellen. Iskolák százaiban szünetelt a tanítás, országszerte akadozott a közlekedés, sztrájkoltak az olajfinomítókban és az áramszolgáltatóknál, és számos kikötő is leállt. Ezt a mozgalmat szeretnék folytatni az Olimpia önkéntesei, hiába lépett már életbe elnöki rendelet útján a nyugdíjreform, az Alkotmánytanács jóváhagyásával.