Bernie Sanders vermonti szenátorral, a nemzetközi baloldal egyik meghatározó alakjával készített interjút Washingtonban a Partizán. Gulyás Márton arról kérdezte a politikust, hogy a jelenlegi gazdasági válságra hogyan tudna a baloldal „rátermettebb választ adni” a 2008 utáninál.

Sanders rámutatott, hogy a 2008-as válság után egyetlen felelőst se küldtek börtönbe, és nem változtattak lényegében a rendszeren, sokak veszítették el megélhetésüket, és megrendült a bizalom az államban, hogy képes-e kezelni az ilyen helyzeteket.

A szenátor párhuzamot vont Orbán és Trump rendszere között: a globalizált világban rengeteg, főként vidéken élő ember életszínvonala indult jelentős romlásnak, és a nehéz helyzetbe kerülteket a jobboldali demagógok szólítják meg.

Sanders elmondta, hogy azért küzd, hogy ezeknek az embereknek adhasson programot, hiszen a dolgozó és alacsony jövedelmű embereknek joguk van a minőségi egészségügyhöz és oktatáshoz, tisztességes fizetéshez.

„Az intézményesült pártok Európában és az Egyesült Államokban megfeledkeztek a nehézségekről, melyekkel ezek az emberek szembenéznek. És a demagógok töltötték be ezt az űrt”

– fogalmazta meg kritikáját a szenátor.

Szerinte nem „utópista szocialista vágyálom” egy mindenkit támogató gazdaság felépítése a pár ezer oligarcha által uralt globális gazdasági rendszer helyett.

Komoly problémaként értékelte viszont azt, hogy nagyon alacsony szintű a nemzetközi együttműködés az egyes baloldali pártok között, szerinte még a brit Munkáspárttal és a francia pártokkal is,

„és alig tudunk valamit arról, hogy mi történik Magyarországon és Közép-Európában.”

A nemzetközi együttműködés kiépítésében Sanders szerint nem lehet a céges támogatásokra támaszkodó Demokrata Pártra hagyatkozni, azt „nekünk, progresszívak kis csoportjának” kell kiharcolni.

„A trumpizmus leverése egy dolog, de erősebb mozgalmat kell építenünk a jelenleginél”

– szögezte le a szenátor.

A Mércének nyilatkozva nemrég a Bernie Sanders-szel erős munkakapcsolatban álló, szintén progresszív Jeremy Corbyn is úgy nyilatkozott:

„Az energiaellátást a globális nagytőke szervezi meg, ahogy az élelmiszertermelést és -elosztást, a szolgáltatásokat, vagy akár azt, hogy hogyan kommunikálunk egymással  telefonon. Miért nem szerveződünk tehát mi is nemzetközi szinten? Miért nem vagyunk ugyanolyan jól szervezettek globálisan? (…) Vigyük be azokat az embereket a szakszervezetbe, akiket olyan súlyosan kizsákmányol a globális nagytőke – az Uberen, a futárcégeken keresztül például. A munkásmozgalmi szervezetek ereje lehet az, amely képes szembe szállni a globális nagytőkével. Erre kell alapoznunk azt, hogyan építkezünk.”